Fotó: Jakab Mónika
Energiatermelők, -kereskedők és -szolgáltatók vonulhatnak ki a romániai piacról Nagy-Bege Zoltán szerint a kormány energiaár-korlátozó rendelete miatt. Az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke úgy véli, az intézkedés jóformán egyetlen pozitív hozadéka, hogy az államnak lesz honnan előteremteni a kompenzáció költségeit.
2022. szeptember 06., 08:402022. szeptember 06., 08:40
Nehéz beazonosítani az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendelet nyerteseit és veszteseit Nagy-Bege Zoltán szerint, aki az államot tekinti a módosított szabályozás első számú kedvezményezettjének. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke úgy véli, a múlt héten eszközölt módosítások révén csökken a költségvetésre nehezedő teher, mert összességében kevesebben részesülnek árkompenzációban, és az energiaszektorban alkalmazott új adózás több bevételt biztosít a büdzsének.
Mint arról beszámoltunk, a Ciucă-kormány módosította az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét, és az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowatt-órában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. Nagy-Bege Zoltán a Krónikának kifejtette, jelen pillanatban az új szabályozás pozitív hatása egyértelműen az, hogy a büdzsé kiegyensúlyozódik, viszont a piaci szereplőket – fogyasztókat, termelőket, szolgáltatókat – a korábbi rendelethez képest általában negatívan érinti.
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
A hatósági illetékes a fogyasztók szempontjából mindenképpen megnyugtatónak tartja, hogy a kormány jövő év augusztus 31-ig meghosszabbította az energiaárak korlátozását és kompenzálását. A háztartási fogyasztók túlnyomó többsége nem érintett, mert akinek tavaly az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát, továbbra is legtöbb 0,68 lejt fizet kilowatt-
óránként, és ez számukra jövő év szeptember 1-ig szavatolt. „A háztartások hozzávetőleg fele, több mint 4,2 millió fogyasztó tartozik ebbe a kategóriába” – ismertette Nagy-Bege Zoltán.
Aki belefér a havi 255 kilowattos havi fogyasztásba, gyakorlatilag nem észlel semmilyen változást, esetében továbbra is 0,80 lejes áron számlázzák a villamos energiát. „Ez az első próbálkozás, hogy valamilyen szinten takarékosságra ösztönözzék a fogyasztókat” – mutatott rá lapunknak az ANRE alelnöke. Az ipari fogyasztók esetében azonban már jelentős az eltérés, szeptember 1-től ugyanis a kórházak és a tanintézetek kivételével gyakorlatilag valamennyi esetben csupán a fogyasztás 85 százalékára vonatkozik az 1 lejes árplafon. Ami azt jelenti, hogy
Ez attól függően lesz hatással a tevékenységükre, hogy mekkora az energiafogyasztásuk, és ahol ez nem meghatározó, könnyebben átvészelik az energiaválságot.
Nagy-Bege Zoltán: a piaci szereplőket negatívan érinti a módosítás
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiatermelők egy részét ugyanakkor érzékenyen érintik az adóügyi változások. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a megújulóenergia-termelők közül néhányan már jelezték, ez nem biztosítja számukra a továbbiakban a nyereséges működést. A hatóság alelnöke éppen ezért valószínűnek tartja, hogy lesznek, akik inkább leállítják a termelést, ami nem bonyolult technológiai folyamat, a számítógépen egyetlen gombnyomással le lehet állítani egy erőművet. „Mindez megfontolandó, hiszen jelenleg minden megawattóra kapacitás számít, és mindenre szükség van” – állapította meg az alelnök. Továbbá a kormány adót vetett ki a nagypiaci kereskedőkre, a nagybani tranzakciókra, mindössze 2 százalékos árrést engedve meg.
Ugyanakkor a szolgáltatókat az a korlát is érzékenyen érinti, hogy az állam most már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg számukra a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet. „Aki ebbe nem fér bele, annak veszteséggel kellene folytatnia. Emiatt megtörténhet, hogy a szereplők egy része – termelők, kereskedők, szolgáltatók – kivonulnak a piacról.
– nyilatkozta lapunknak Nagy-Bege Zoltán, aki szerint félő, hogy a tél közeledtével ez jelenséggé válik.
A sürgősségi kormányrendeletet a parlament elé terjesztették, az állandó büró várhatóan már ma a szenátus szakbizottságai elé terjeszti a dokumentumot. Az ANRE alelnöke szerint az új szabályozást lehet korrigálni, ha erről egyezség születik a kormánykoalíción belül, továbbá a piaci szereplőknek is lesz alkalmuk jelezni a hibákat, a várható következményeket, és mindezt a törvényhozóknak felelősen kell mérlegelniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!