Fotó: Gábos Albin
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből, amelyet a kormány csütörtökön el is fogadott.
2022. szeptember 01., 19:102022. szeptember 01., 19:10
2022. szeptember 01., 23:262022. szeptember 01., 23:26
A jogszabály a jelenleg hatályban lévő 2022/27-es sürgősségi rendeletet módosítja. Eszerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban;
– számolt be az Agerpres. A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, amelyek 2021-ben nem használtak áramot, a 85 százalékos arány a szeptember elseje utáni havi fogyasztásukra vonatkozik.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50 000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként.
Az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendelet módosításával a kormány kiterjeszti a lakosságot és a gazdaságot a drágulásoktól megvédő intézkedéseket – jelentette ki az Agerpres szerint a kabinet csütörtöki ülése elején a miniszterelnök. Nicolae Ciucă elmondta, hogy az új sürgősségi rendelet még csütörtökön megjelenik a hivatalos közlönyben, és 2023. augusztus 31-ig lesz hatályos.
Elmondta: a kormány intézkedett arról is, hogy a tél folyamán a belső piac földgázellátása biztosított legyen, és a villamosenergia-termelésben se legyenek fennakadások. A kormányfő hozzátette, hogy az új sürgősségi rendelet a visszaszorítja az árspekulációt az áram- és a földgázpiacon.
A Ciucă-kabinet ülése után Virgil Popescu energiaügyi miniszer elmondta, hogy a jogszabály szigorúan bünteti az egymást követő energiaügyleteket. A tárcavezető szerint a piaci szereplők jellemzően kereskednek egymást közt az energiával, így az áram vagy a földgáz ára mesterségesen megemelkedik. Ezentúl azonban az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja majd az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság az egymást követő energiaügyleteket lebonyolító cégeket.
Az USR szerint tönkreteszi az energiapiacot a kormány új rendelete
Bírálta csütörtökön a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányt, amiért „minden előzetes nyilvános vita nélkül” fogadta el aznap az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendeletet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a jogszabály előírásai „lassan, de biztosan” tönkreteszik a hazai energiapiacot és a gazdaságot. Az USR kifogásolja, hogy a rendelet hatályba lépése után 'vállalatok százai, ezrei' nem részesülnek majd energiaár-támogatásban. Ennek a párt szerint drámai következményei lesznek, mert ezek a cégek a tevékenységük korlátozására és leépítésekre kényszerülnek majd. „A megoldás lett volna, hogy adókedvezményben részesüljön minden romániai vállalat, és csökkentsük az energiaszámlák adóösszetevőjét a háztartási fogyasztók számára” – idézte a közlemény Cristina Prună képviselőt, az ipari bizottság alelnökét. Az USR szerint az energiaszolgáltatókra kivetett adók megemelése drágulásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
szóljon hozzá!