Fotó: Gábos Albin
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből, amelyet a kormány csütörtökön el is fogadott.
2022. szeptember 01., 19:102022. szeptember 01., 19:10
2022. szeptember 01., 23:262022. szeptember 01., 23:26
A jogszabály a jelenleg hatályban lévő 2022/27-es sürgősségi rendeletet módosítja. Eszerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban;
– számolt be az Agerpres. A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, amelyek 2021-ben nem használtak áramot, a 85 százalékos arány a szeptember elseje utáni havi fogyasztásukra vonatkozik.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50 000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként.
Az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendelet módosításával a kormány kiterjeszti a lakosságot és a gazdaságot a drágulásoktól megvédő intézkedéseket – jelentette ki az Agerpres szerint a kabinet csütörtöki ülése elején a miniszterelnök. Nicolae Ciucă elmondta, hogy az új sürgősségi rendelet még csütörtökön megjelenik a hivatalos közlönyben, és 2023. augusztus 31-ig lesz hatályos.
Elmondta: a kormány intézkedett arról is, hogy a tél folyamán a belső piac földgázellátása biztosított legyen, és a villamosenergia-termelésben se legyenek fennakadások. A kormányfő hozzátette, hogy az új sürgősségi rendelet a visszaszorítja az árspekulációt az áram- és a földgázpiacon.
A Ciucă-kabinet ülése után Virgil Popescu energiaügyi miniszer elmondta, hogy a jogszabály szigorúan bünteti az egymást követő energiaügyleteket. A tárcavezető szerint a piaci szereplők jellemzően kereskednek egymást közt az energiával, így az áram vagy a földgáz ára mesterségesen megemelkedik. Ezentúl azonban az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja majd az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság az egymást követő energiaügyleteket lebonyolító cégeket.
Az USR szerint tönkreteszi az energiapiacot a kormány új rendelete
Bírálta csütörtökön a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányt, amiért „minden előzetes nyilvános vita nélkül” fogadta el aznap az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendeletet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a jogszabály előírásai „lassan, de biztosan” tönkreteszik a hazai energiapiacot és a gazdaságot. Az USR kifogásolja, hogy a rendelet hatályba lépése után 'vállalatok százai, ezrei' nem részesülnek majd energiaár-támogatásban. Ennek a párt szerint drámai következményei lesznek, mert ezek a cégek a tevékenységük korlátozására és leépítésekre kényszerülnek majd. „A megoldás lett volna, hogy adókedvezményben részesüljön minden romániai vállalat, és csökkentsük az energiaszámlák adóösszetevőjét a háztartási fogyasztók számára” – idézte a közlemény Cristina Prună képviselőt, az ipari bizottság alelnökét. Az USR szerint az energiaszolgáltatókra kivetett adók megemelése drágulásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!