Még nagyon sok háztartásban nincs légkondi
Fotó: Haáz Vince
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. Az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet, vagyis azt, hogy egyes fogyasztók nem tudják optimálisan hűteni otthonukat – állapítja meg friss elemzésében a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE).
2023. augusztus 12., 18:262023. augusztus 12., 18:26
A legveszélyeztetettebb csoportok az idősek, a gyermekek és általában az alacsony jövedelmű emberek, akik kevésbé energiahatékony otthonokban élnek, amelyek a forróság hatására valóságos „kemencékké” válnak – irányítja rá a figyelmet az Ecnomica.net gazdasági portál által idézett elemzés, amely szerint
ahol a hőmérséklet általában jelentősen magasabb, mint a vidéki területeken.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyári energiaszegénység növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami negatív hatással van az érintettek egészségére.
„A hőhullámok a mentális egészségre is kihatnak. A közelmúltban készült tanulmányok a magas hőmérséklet és a fokozott erőszak vagy a megnövekedett öngyilkossági ráta közötti kapcsolatot vizsgálták” – olvasható a megfigyelőközpont által idézett InfoClima elemzésben.
„Az uniós háztartások mintegy 19 százaléka arról számolt be, hogy nyáron túl meleg van. Ez jelentős probléma, tekintettel az elmúlt időszak hőhullámaira” – fogalmazta meg a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS), amely az Európai Bizottság elsődleges forrása az uniós kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektek eredményei terén.
„Az energiaszegénység nem csak azt jelenti, hogy a hideg miatt szenvedsz, hanem azt is, hogy nem tudod elviselni a hőséget. A nyári energiaszegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat, körük pedig a jövőben valószínűleg növekedni fog, különösen a városi hőszigethatásnak kitett területeken.
– a kutatásban, az adatgyűjtésben, a médiában és végül a politikai döntéshozatalban” – magyarázta Sergio Tirado Herrero, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója egy idei európai parlamenti vitában.
Ahol van légkondi, ott ez meglátszik a villanyszámlában is
Fotó: Haáz Vince
ami valamivel meghaladja az európai átlagot (79,1 százalék). Az eredmények a rendelkezésre álló legfrissebb, 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, a frissítést 2023-ra tervezik.
Ami a légkondicionálóval felszerelt lakásokban (a ventilátorokat nem veszik számításba) élő lakosság arányát illeti, Romániában ez mindössze 4,9 százalék, azaz kevesebb mint fele a 10,1 százalékos uniós átlagnak. Tény azonban, hogy ebben az esetben az adatokat 2007-ben gyűjtötték, de ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A légkondicionáló berendezések birtoklása olyan mutató, amely a háztartásoknak hűtési és a fűtési képességének értékelésére használható. Ilyen berendezések birtoklása a hőmérsékleti értékek által okozott kellemetlenségekkel való megbirkózásra és az energiaszegénységből történő kilépésre való jobb képességet jelzi. Mindenesetre a villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedéséről számoltak be ott, ahol a háztartások légkondicionálókkal rendelkeznek, amit súlyosbít a hűtésnek, mint alapvető szükségletnek az éghajlatváltozás miatt növekvő jelentősége, ami ahhoz vezet, hogy a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát fordítják energiaköltségekre. Az energiaigénynek ez az eltolódása és a hatékony rendszerek beszerzésének nehézsége egyenlőtlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot okozhat az alacsony jövedelmű háztartásokban” – húzza alá az EPAH által közzétett jelentés.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!