Ellenkezik. Flotin Barbu román agrárminiszter leszögezte: nem támogatja az EB költségvetési tervezetét
Fotó: Facebook/Florin Barbu
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be csütörtökön Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
Az agrárminiszter elmondta, hogy számos politikussal és szervezettel tárgyalt az ügyben.
„Először is elutasítom, amit az Európai Bizottság javasolt. A mezőgazdasági miniszterek ülésén azt támogattam, hogy a közös agrárpolitika maradjon különválasztva a kohéziós alapoktól. Természetesen tárgyaltam franciaországi és németországi kollégáimmal, akik támogatták Románia azon törekvését, hogy továbbra is különálló agrárpolitikát folytassunk, a két pillérrel – az EMGA-val és az EMVA-val. Én azt mondom, hogy a dolgok nem maradnak így, és a COPA-COGECA szövetségekkel is tárgyaltam. Tájékoztattam Románia elnökét, Nicușor Dant is, aki tisztában van a helyzettel. Tudom, hogy a választási kampányban és mindenhol máshol is szóba került, hogy a mezőgazdaságnak külön kell maradnia a kohéziós alapoktól” – mondta Florin Barbu.
Leszögezte:
„A Romániából és az Európai Unióból származó élelmiszerek bizonyos referenciaértékekhez és bizonyos célkitűzésekhez kötése, amelyeket minden egyes tagállamnak jóvá kell hagynia, ahogyan ez a román helyreállítási programmal történt, az európai források minisztere által szolgáltatott adatok alapján úgy tűnik, hogy kudarcot vallott. Nem értek egyet azzal, hogy a mezőgazdaságot összekeverjük a mérföldkövekkel és célkitűzésekkel, és addig nem szavazom meg a mezőgazdasági tanácsban, amíg a Közös Agrárpolitikát el nem választják a kohéziós alapoktól” – hangsúlyozta Barbu.
Arra a kérdésre, hogy melyik az első három pont, amelyben a kültségvetés hátrányosan érinti a romániai gazdákat, a miniszter elsőként a gazdaságonkénti felső határ megszabását nevezte meg.
– mondta Barbu úr.
Arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági támogatásokat és beruházásokat nem lehet bizonyos mérföldkövekhez kötni.
„Nem szabad a mezőgazdaságot és a közvetlen kifizetéseket, a támogatásokat és a mezőgazdasági beruházásokat bizonyos mérföldkövekhez és bizonyos dolgokhoz kötni, amelyeket az Európai Bizottság a román államra akar kényszeríteni, ahogyan azt a helyreállítási terv esetében tette. Úgy gondolom, hogy ez befolyásolhatja az elszámolást, és
Nem hiszem, hogy Románia jelenleg megengedhet magának egy ilyen költségvetést, tekintve, hogy Romániában költségvetési hiány van” – tette hozzá a mezőgazdasági tárcavezető.
Arra is kitért, hogy a társfinanszírozást 15 százalékról 30 százalékra emelték valamennyi alap esetében, beleértve a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat is.
„Romániában most 30 százalékos a társfinanszírozás, ahogy ebben a csomagban is szerepel. Ha 15 százalékkal magasabb a társfinanszírozás, egy 16 milliárd eurós csomag esetében, mint a mezőgazdaság, az összegek nagyon magasak lesznek, és újfent megint nem tudjuk kordában tartani az állami költségvetési hiányt. Ezért utasítom el ezt is. Sőt, azt akarom, hogy a két pillér, az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) is megmaradjon” – szögezte le a mezőgazdasági miniszter.
„Az elnök az Európai Tanácsban szavazhat. Ez az utolsó szavazás, amely a 2027-2034-es pénzügyi csomag egészéről szól. A tárgyalások idén kezdődnek. A tárgyalások a Miniszterek Tanácsában zajlanak, majd a tanácsban folytatódnak, és Románia elnökének döntő szavazata van” – magyarázta Barbu úr.
Mint arról beszámoltunk, az új költségvetés-tervezet bírálatok kereszttüzébe került, Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028-2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken leszögezte: Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat.
Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például a mezőgazdasági termelők és az iskolák vagy a kórházak – közötti „kannibalizálás” kockázatát hordozzák magukban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!