Ellenkezik. Flotin Barbu román agrárminiszter leszögezte: nem támogatja az EB költségvetési tervezetét
Fotó: Facebook/Florin Barbu
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be csütörtökön Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
Az agrárminiszter elmondta, hogy számos politikussal és szervezettel tárgyalt az ügyben.
„Először is elutasítom, amit az Európai Bizottság javasolt. A mezőgazdasági miniszterek ülésén azt támogattam, hogy a közös agrárpolitika maradjon különválasztva a kohéziós alapoktól. Természetesen tárgyaltam franciaországi és németországi kollégáimmal, akik támogatták Románia azon törekvését, hogy továbbra is különálló agrárpolitikát folytassunk, a két pillérrel – az EMGA-val és az EMVA-val. Én azt mondom, hogy a dolgok nem maradnak így, és a COPA-COGECA szövetségekkel is tárgyaltam. Tájékoztattam Románia elnökét, Nicușor Dant is, aki tisztában van a helyzettel. Tudom, hogy a választási kampányban és mindenhol máshol is szóba került, hogy a mezőgazdaságnak külön kell maradnia a kohéziós alapoktól” – mondta Florin Barbu.
Leszögezte:
„A Romániából és az Európai Unióból származó élelmiszerek bizonyos referenciaértékekhez és bizonyos célkitűzésekhez kötése, amelyeket minden egyes tagállamnak jóvá kell hagynia, ahogyan ez a román helyreállítási programmal történt, az európai források minisztere által szolgáltatott adatok alapján úgy tűnik, hogy kudarcot vallott. Nem értek egyet azzal, hogy a mezőgazdaságot összekeverjük a mérföldkövekkel és célkitűzésekkel, és addig nem szavazom meg a mezőgazdasági tanácsban, amíg a Közös Agrárpolitikát el nem választják a kohéziós alapoktól” – hangsúlyozta Barbu.
Arra a kérdésre, hogy melyik az első három pont, amelyben a kültségvetés hátrányosan érinti a romániai gazdákat, a miniszter elsőként a gazdaságonkénti felső határ megszabását nevezte meg.
– mondta Barbu úr.
Arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági támogatásokat és beruházásokat nem lehet bizonyos mérföldkövekhez kötni.
„Nem szabad a mezőgazdaságot és a közvetlen kifizetéseket, a támogatásokat és a mezőgazdasági beruházásokat bizonyos mérföldkövekhez és bizonyos dolgokhoz kötni, amelyeket az Európai Bizottság a román államra akar kényszeríteni, ahogyan azt a helyreállítási terv esetében tette. Úgy gondolom, hogy ez befolyásolhatja az elszámolást, és
Nem hiszem, hogy Románia jelenleg megengedhet magának egy ilyen költségvetést, tekintve, hogy Romániában költségvetési hiány van” – tette hozzá a mezőgazdasági tárcavezető.
Arra is kitért, hogy a társfinanszírozást 15 százalékról 30 százalékra emelték valamennyi alap esetében, beleértve a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat is.
„Romániában most 30 százalékos a társfinanszírozás, ahogy ebben a csomagban is szerepel. Ha 15 százalékkal magasabb a társfinanszírozás, egy 16 milliárd eurós csomag esetében, mint a mezőgazdaság, az összegek nagyon magasak lesznek, és újfent megint nem tudjuk kordában tartani az állami költségvetési hiányt. Ezért utasítom el ezt is. Sőt, azt akarom, hogy a két pillér, az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) is megmaradjon” – szögezte le a mezőgazdasági miniszter.
„Az elnök az Európai Tanácsban szavazhat. Ez az utolsó szavazás, amely a 2027-2034-es pénzügyi csomag egészéről szól. A tárgyalások idén kezdődnek. A tárgyalások a Miniszterek Tanácsában zajlanak, majd a tanácsban folytatódnak, és Románia elnökének döntő szavazata van” – magyarázta Barbu úr.
Mint arról beszámoltunk, az új költségvetés-tervezet bírálatok kereszttüzébe került, Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028-2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken leszögezte: Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat.
Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például a mezőgazdasági termelők és az iskolák vagy a kórházak – közötti „kannibalizálás” kockázatát hordozzák magukban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!