
Ellenkezik. Flotin Barbu román agrárminiszter leszögezte: nem támogatja az EB költségvetési tervezetét
Fotó: Facebook/Florin Barbu
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be csütörtökön Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
2025. július 18., 09:302025. július 18., 09:30
Az agrárminiszter elmondta, hogy számos politikussal és szervezettel tárgyalt az ügyben.
„Először is elutasítom, amit az Európai Bizottság javasolt. A mezőgazdasági miniszterek ülésén azt támogattam, hogy a közös agrárpolitika maradjon különválasztva a kohéziós alapoktól. Természetesen tárgyaltam franciaországi és németországi kollégáimmal, akik támogatták Románia azon törekvését, hogy továbbra is különálló agrárpolitikát folytassunk, a két pillérrel – az EMGA-val és az EMVA-val. Én azt mondom, hogy a dolgok nem maradnak így, és a COPA-COGECA szövetségekkel is tárgyaltam. Tájékoztattam Románia elnökét, Nicușor Dant is, aki tisztában van a helyzettel. Tudom, hogy a választási kampányban és mindenhol máshol is szóba került, hogy a mezőgazdaságnak külön kell maradnia a kohéziós alapoktól” – mondta Florin Barbu.
Leszögezte:
„A Romániából és az Európai Unióból származó élelmiszerek bizonyos referenciaértékekhez és bizonyos célkitűzésekhez kötése, amelyeket minden egyes tagállamnak jóvá kell hagynia, ahogyan ez a román helyreállítási programmal történt, az európai források minisztere által szolgáltatott adatok alapján úgy tűnik, hogy kudarcot vallott. Nem értek egyet azzal, hogy a mezőgazdaságot összekeverjük a mérföldkövekkel és célkitűzésekkel, és addig nem szavazom meg a mezőgazdasági tanácsban, amíg a Közös Agrárpolitikát el nem választják a kohéziós alapoktól” – hangsúlyozta Barbu.
Arra a kérdésre, hogy melyik az első három pont, amelyben a kültségvetés hátrányosan érinti a romániai gazdákat, a miniszter elsőként a gazdaságonkénti felső határ megszabását nevezte meg.
– mondta Barbu úr.
Arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági támogatásokat és beruházásokat nem lehet bizonyos mérföldkövekhez kötni.
„Nem szabad a mezőgazdaságot és a közvetlen kifizetéseket, a támogatásokat és a mezőgazdasági beruházásokat bizonyos mérföldkövekhez és bizonyos dolgokhoz kötni, amelyeket az Európai Bizottság a román államra akar kényszeríteni, ahogyan azt a helyreállítási terv esetében tette. Úgy gondolom, hogy ez befolyásolhatja az elszámolást, és
Nem hiszem, hogy Románia jelenleg megengedhet magának egy ilyen költségvetést, tekintve, hogy Romániában költségvetési hiány van” – tette hozzá a mezőgazdasági tárcavezető.
Arra is kitért, hogy a társfinanszírozást 15 százalékról 30 százalékra emelték valamennyi alap esetében, beleértve a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat is.
„Romániában most 30 százalékos a társfinanszírozás, ahogy ebben a csomagban is szerepel. Ha 15 százalékkal magasabb a társfinanszírozás, egy 16 milliárd eurós csomag esetében, mint a mezőgazdaság, az összegek nagyon magasak lesznek, és újfent megint nem tudjuk kordában tartani az állami költségvetési hiányt. Ezért utasítom el ezt is. Sőt, azt akarom, hogy a két pillér, az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) is megmaradjon” – szögezte le a mezőgazdasági miniszter.
„Az elnök az Európai Tanácsban szavazhat. Ez az utolsó szavazás, amely a 2027-2034-es pénzügyi csomag egészéről szól. A tárgyalások idén kezdődnek. A tárgyalások a Miniszterek Tanácsában zajlanak, majd a tanácsban folytatódnak, és Románia elnökének döntő szavazata van” – magyarázta Barbu úr.
Mint arról beszámoltunk, az új költségvetés-tervezet bírálatok kereszttüzébe került, Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028-2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken leszögezte: Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat.
Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például a mezőgazdasági termelők és az iskolák vagy a kórházak – közötti „kannibalizálás” kockázatát hordozzák magukban.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță.
Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár szerdán közzétett adataiból.
Némileg csökkenhet egyes fogyasztók gázszámlája, miután az Országos Energiár-szabályozó Hatóság (ANRE) jóváhagyta a földgázszolgáltatásra vonatkozó új szabályozott tarifákat, amelyek 2026. július 1-jétől lépnek hatályba.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!