
Ködbe vész a saját lakás? 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt
Az Első otthon programból alakuló Új otthonról szóló sürgősségi kormányrendelet visszavonását és széleskörű konzultációt kérnek a fiatalok, miután úgy értékelik, a kormányprogram a módosítások nyomán elveszíti szociális jellegét, és még több fiatal ragad a „mamahotelben”.
2020. július 21., 17:232020. július 21., 17:23
Nem tetszik a fiataloknak az, ahogyan a nemzeti liberális párti (PNL) kormány módosítani készül az Első otthon programot. A Romániai Fiatalok Tanácsa (CTR) közleményt adott ki, amelyben megfogalmazták,
ezért az Orban-kabinetnek a végső döntés meghozatala előtt konzultálnia kell valamennyi társadalmi kategóriával, amelyek mostanáig a kedvezményes kamatozású jelzáloghitel-program haszonélvezői voltak.
Addig is azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a sürgősségi kormányrendeletet mindaddig, amíg nem sikerült azt a fiatalokra nézve megnyugtató módon rendezni.
A közlemény írói egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány negatívan érintette a fiatalok bevételeit is, holott a pandémia előtt sem álltak valami fényesen. Kijelentésük alátámasztására egy, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott adatsort idéznek, amely szerint 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt.
„Románia kormánya nem csupán figyelmen kívül hagyja a valóságot, hanem gyökeresen megváltoztatta egy olyan program filozófiáját, aminek az volt a célja, hogy a fiatalok lakásvásárlási hitelhez jussanak. A program szociális jellegét megszüntették, maga Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette ki, hogy kevesebb fiatal fog hitelhez jutni. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a hozzáállást” – szögezi le a fiatalok érdekképviselete.
Florin Cîțu pénzügyminiszter a napokban az Első otthonról Új otthonra keresztelt program kapcsán valóban úgy nyilatkozott, hogy sok fiatal nem fogja tudni megengedni magának az új előleget.
A 140 000 euróra felemelt felső határ miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Annak értékét ugyanis az eddig igen kedvezményesnek számító 5 százalékról 15 százalékra készül emelni a kormány. Ez amúgy megegyezik vagy hasonló a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióiknál alkalmazott előleggel, így a kormányprogram már semmivel sem lesz különb és kedvezményesebb.
Szakemberek szerint ez érv lehet amellett, hogy kockázatosabbnak minősülő személyeknek is adjanak kölcsönt, ám emiatt nőne az eladósodottság kockázata. Mint ahogy a 140 000 euróra felemelt felső határ azt a veszélyt hordozza magában, hogy hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások.
Amint arról korábban írtunk, az Orban-kormány nagyjából két héttel ezelőtt tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy 140 000 euróig emelje azt a határt, ameddig elmehet egy hiteligénylő, ha az Első otthon program keretében, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes feltételek mellett szeretne lakásvásárlási célra jelzáloghitelt igényelni. Igaz, Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője akkor még arról beszélt, hogy a tervek szerint az állam a hitel 80 százalékát garantálná. Az önrész pedig változatlanul 5 százalék maradhat.
Közölte egyúttal: a módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletre első olvasatban rábólintott a kormány. „Miután meglesz a törvényhozási tanács jóváhagyása, a következő kormányülésen elfogadják a végső változatot” – mondta Ionel Dancă.
A gazdasági elemzők a bejelentést követően már jelezték, hogy aggodalommal tekintenek a tervezett módosításokra, amelyektől semmi jót nem várnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve

Kordában tartotta a romániai lakásárakat az Első otthon programban rögzített 65–70 000 eurós küszöbérték – vallják a gazdasági elemzők, akik szerint az érték 140 000 euróig történő feltornászása drasztikus drágulásokat eredményezhet már rövidtávon.
Dan Bucșa, az UniCredit Bank London Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza például „abszolút biztos” abban, hogy a garancia megemelése a lakásárak növekedéséhez fog vezetni. Meglátása szerint a régió többi országától eltérően Romániában az Első otthon program 65 000 eurós plafonja kordában tartotta az árakat, de ha nő a határérték, az árak 95 000 euró irányába fognak elmozdulni.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
szóljon hozzá!