Parlagon. A Magyarnádas és Vaskapu közötti szakaszon alig lézengenek a kivitelező UMB munkásai
Fotó: Facebook/Pro Infrastruktúra Egyesület
Miközben a munkálatok kezdetét követő hónapokban még mintaértékűnek számított az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor, illetve Magyarzsombor és Vaskapu közötti, Kolozs és Szilágy megyét összekötő szakasza, hiszen a kivitelező rekordsebességgel dolgozott, mára a helyzet drasztikusan megváltozott, és még az építésre szánt uniós források is elúszhatnak.
2024. március 19., 19:492024. március 19., 19:49
2024. március 19., 19:592024. március 19., 19:59
Erre a romániai infrastrukturális beruházásokat figyelemmel követő civilekből álló Pro Infrastruktúra Egyesület hívta fel a figyelmet, amely hétfőn este kongatta meg a vészharangot.
A szervezet szerint
„A CNAIR illetékesei felelősségtudatának hiánya, a pályázatok lebonyolításában mutatkozó legendás inkompetenciájukkal és a magát a kapacitását messze meghaladóan túlvállaló kivitelező UMB sereghajtóvá tette ezt a két, eredetileg élen álló szakaszt,
– írták az egyesület képviselői hétfő este a szervezet közösségi oldalán.
Emlékeztetnek: a szerződéseket 2020 június 26-án (Magyarzsombor–Vaskapu), illetve 2020 szeptember 22-én (Magyarnádas– Magyarzsombor) írták alá az UMB-vel, és mindkettő 12 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt ír elő.
Az eredeti határidők tehát a 42,3 kilométeres szakasz megnyitását 2023 végére irányozták elő. A kivitelező jókora sebességgel kezdte el a munkát, és élt a remény, hogy tartani tudják a 2020-ban rögzített határidőket. 2021 szeptemberében azonban Magyarnádasnál, a temető közelében földcsuszamlás történt, ezt követően Pusztatopa térségében is hasonló probléma merült fel.
Az egyesület felidézi: a CNAIR másfél évig halogatta a korrekciós megoldásokról szóló döntést, majd – mint arról beszámoltunk –
A közbeszerzési eljárást 2023 augusztus elején indították el, de nagy meglepetésre az UMB nem is jelentkezett.
„Valószínűleg azért, mert nyakig benne vannak a 388 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építésében, amit elnyertek, de már képtelenek a szokásos üzemben kivitelezni” – olvasható a bejegyzésben.
A szervezet szerint „a pályázat halogatása éppen jól jön nekik, hiszen ürügyet jelent a további késlekedésre”.
Az egyesület emlékeztet: a CNAIR végül 2024 januárjában egyetlen gyenge ajánlatot kapott a két viadukt megépítésére a törökországi Ozaltintól.
– mutatnak rá a Pro Infrastruktúra képviselői.
Mint emlékeztettek, a Magyarnádasnál és Pusztatopánál kialakult helyzet orvoslására két év és három hónap áll rendelkezésre, ennyit szabtak meg a tervezésre és a kivitelezésre.
„Még ha az Ozaltinnal áprilisban alá is írnák a szerződést, a szükséges bürokráciát (kisajátítás, környezetvédelmi jóváhagyás) és az építtető lecsökkent kapacitásait figyelembe véve nehéz elhinni, hogy képesek lennénk tartani a PNRR jelenlegi mérföldkövét: 2026 végét” – figyelmeztetnek.
Ráadásul
„Vannak azonban más bürokratikus akadályok is: a környezetvédelmi jóváhagyás felülvizsgálata folyamatban van (10 hektár erdőt kell kivágni), és Zutornál, ahol az autópálya a házak mellett fut, nincsenek hangszigetelő panelek” – tette hozzá a szervezet.
A Pro Infrastruktúra szerint, mivel túl sok szerződés van a portfóliójában, és túl kevés munkás kéz áll rendelkezésre az A7-es autópálya, a temesvári körgyűrű és a Galac–Brăila autópálya építőtelepén,
„A következtetés? Csak egy kisebb csoda folytán lehet ezt a két szakaszt még 2026-ban megnyitni, ahogy azt a PNRR előírja, így az európai pénzek elvesztésének kockázata maximális” – áll a bejegyzésben.
Hosszas huzavona után aláírták a szerződést egy Bihar megyei szakasz megépítéséről
Több hónapnyi huzavona után a CNAIR pénteken aláírta az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszára vonatkozó kivitelezési szerződést a pályázat nyertesével. A kivitelező a nagyváradi Precon és a Citadina 98 alkotta konzorcium.
A Bihar és Bisztraterebes közötti szakasz 28,55 kilométer hosszú, a munkálatok során hét hidat és tizenegy felüljárót is meg kell építeni.
A munkálatok értéke 785 millió lej áfa nélkül.
A Precont még tavaly június 8-án hirdették ki győztesként a sztrádaszakasz megépítésére kiírt pályázaton, azonban két másik pályázó – a Strabag és az Erbașu – megóvta az eredményt.
Az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) elutasította az óvásokat, majd a bukaresti táblabíróság novemberben a Strabag fellebbezését elutasítva helyben hagyta a CNSC döntését.
Ennek ellenére a CNAIR húzta az időt, ezért a Precon idén januárban felszólította a CNSC-t, hogy kötelezze a közútkezelőt a szerződés megkötésére. Az februárban helyt is adott a kérésnek.
A nyertes konzorciumnak így most hat hónapja van a szakasz megtervezésére, majd további 18 a megépítésére. Cristian Pistol, a CNAIR igazgatója emlékeztetett: a szakasz megépítését korábban elnyerő cégekkel szerződést kellett bontani, mivel képtelenek voltak elvégezni a munkát.
Az időhúzás hátterében egyébként az állt, hogy a Precon ugyanazon Beniamin Rus nevű nagyváradi vállalkozó érdekeltségi körébe tartozik, amelynek egy másik cége, a Trameco 2020-ban már elnyerte ugyanezen szakasz kivitelezési jogát, azonban hosszas viták után – amelyben azzal érvelt, hogy a CNAIR idejétmúlt adatokat tüntetett fel a pályázati kiírásban, ezért a korábban becsültnél lényegesen több pénzre van szükség a terepviszonyok miatt – a CNAIR szerződést bontott vele.
A Trameco építette meg egyébként Bihar megye mai napig egyetlen használható autópálya-szakaszát, az észak-erdélyi sztráda Bihar és Nagyszántó közötti 5,55 kilométeres részét, amely a magyarországi M4-es autópályába csatlakozik.
A sztráda másik Bihar megyei szakasza esetében, amely Bisztraterebes és Berettyószéplak között húzódik, az Erbașut hirdették ki győztesként még tavaly szeptemberben, a szerződést novemberben írták alá. A 26,35 kilométeres szelvény megtervezésére és megépítésére 24 hónap áll rendelkezésére, a munkálatok értéke 884,12 millió lej.
Újabb résszel bővült az óvások miatt „levegőben lógó” szakaszok köre az észak-erdélyi autópályán.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
1 hozzászólás