2009. február 11., 07:592009. február 11., 07:59
Brüsszel vélekedése szerint az említett hat államban idén a helyzet további romlására kell számítani. A legkirívóbb adatok Írországgal kapcsolatban érkeznek: ott ebben az évben 11 százalékos büdzséhiány várható.
| Románia külkereskedelmi hiánya 2008-ban 22,52 milliárd euró lett, ebben a pénznemben számolva csaknem 750 millióval növekedett 2007-hez képest. A lejben számolt kivitel ugyanakkor sokkal jobban, 25,2 százalékkal nőtt, mint az így számolt behozatal, amelynél a növekedés 20,3 százalékos volt 2007-hez képest. A lej azonban leértékelődött, ennek mértéke az év során az egy évvel korábbihoz képest 8 és 14 százalék között mozgott. A román külkereskedelemnek mintegy 70 százaléka már uniós forgalom: a kivitel 69,1 százaléka ment, és 70,5 százaléka jött tavaly az uniós államokból. A külkereskedelemben viszonylag jelentős volt a feldolgozott termékek mellett a szénhidrogének és származékaik részesedése is. |
Wouter Bos holland pénzügyminiszter a hír kapcsán helyeselte, hogy az Unió a gazdasági válsághelyzetben is figyel a deficit mértékére, és szükség esetén eljárást indít az érintett tagállamok ellen. Úgy vélte azonban, hogy a nehéz helyzetbe került tagországoknak a szokásosnál több időt kellene engedni költségvetésük rendbehozatalára. Ez bizonyos értelemben egybecseng azzal, hogy amikor a korábbi hónapokban a hitelválság kezdett átgyűrűzni a reálgazdaságba, uniós körökben arról kezdtek beszélni: várhatóan nagyvonalúbban ítélik majd meg az olyan tagországok ügyét, amelyek a recesszió enyhítése érdekében alkalmazott pénzügyi injekciókkal a szokásosnál nagyobb költségvetési hiányt produkálnak. Európai bizottsági források akkor a tűréshatár mintegy 3,5 százalékos deficitig való kitolhatóságát valószínűsítették.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó román kormányzati források szerint a Boc-kabinet rövid időn belül, várhatóan már a jövő hét elején eljuttatja az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amely egyebek mellett arra is rámutat, hogy 2008-ban a költségvetési hiány 5,2 százalékos volt. A programot különben még tavaly novemberben el kellett volna küldeni az illetékes szervhez, ám az új kormány kérte a határidő meghosszabbítását február 15-éig.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter január végén úgy nyilatkozott, hogy az 5,2 százalékos költségvetési hiányt nem feltétlenül a globális gazdasági és pénzügyi válság okozta. Azonban hangsúlyozta, Románia gyorsan „túlesik” a deficiteljáráson, és nem kerül sor szankciókra.
Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos a diplomáciai források szerint február 18-án tervezi a deficiteljárások bejelentését. A túlzott hiány esetén követendő eljárást a maastrichti szerződés rögzíti, és a stabilitási és növekedési paktum joganyaga konkretizálja. Az eljárás több lépést foglal magában. Az Unió szankciókat is alkalmazhat annak érdekében, hogy az érintett tagállamot rábírja a túlzott hiány kiigazítására. Amenynyiben egy tagállam deficitje túlzott mértékű, az érintett országot ajánlások formájában hatékony korrekciós lépésekre szólítják fel, és megszabják ezen intézkedések végrehajtásának határidejét. Az Európai Tanács figyelemmel kíséri az ajánlások megvalósítását, és ha a túlzott hiány korrigálása megtörtént, berekeszti az eljárást. Ha a tagállam nem teljesíti az ajánlásokban foglaltakat, a Tanács dönthet úgy, hogy áttér az eljárás következő lépésére, végső lehetőségként pedig pénzügyi szankciókat szab ki.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.