2009. augusztus 27., 09:192009. augusztus 27., 09:19
A kormány két héttel elhalasztja a parlament előtti felelősségvállalást a főként gazdasági és oktatási jogszabályokat tartalmazó törvénycsomagért – jelentette be tegnap Bogdan Hossu, az Alfe Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a kormány képviselőivel folytatott megbeszélés után.
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a szakszervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány ne szeptember másodikán, hanem egy későbbi időpontban álljon ki a honatyák elé a törvénycsomaggal, hogy addig lehessen oly módon változtatni a jelenlegi szövegtervezeten, hogy az érvénybelépésekor minden félnek, a kormánynak, a szakszervezeteknek, illetve a munkáltatói szövetségeknek egyaránt megfeleljen. A két utóbbi tárgyalópartner főként a tervek szerint 2015-ben hatályba lépő egységes bérezési törvénytervezet kapcsán emelte fel a szavát.
| A költségvetés-kiigazítás nyomán csupán 126,24 millió lejjel csökkentik a személyzettel járó költségeket az állami intézményeknél. A legnagyobb csökkentéseket a belügyi, valamint a pénzügyi tárcánál és a SRI-nél eszközlik. A közigazgatási és belügyi tárca személyzettel járó költségeit 103 millió lejjel csökkentik, a pénzügyi tárca költségeit 33,3 millió lejjel, a Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) pedig 23,8 millió lejjel. Az állami büdzsé költségei összesen 5,2 milliárd lejjel csökkennek. |
Bogdan Hossu kedden leszögezte: nem tudnak egyetérteni a tervezett bértáblában szereplő szorzókkal. Hossu szerint az egyik legfontosabb célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egy teljesen átlátható törvény szülessen, amelynek érvénybelépését követően a közalkalmazottak között nem lesznek külön privilégiumoknak örvendő osztályok, hanem a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd. Eközben a munkáltatók úgy ítélik meg, hogy az egységes bérezési törvény megfelelő, azonban azzal nem tudnak egyetérteni – hangsúlyozták –, hogy gazdasági növekedés nélkül is emelkedjen a minimálbér. Szerintük ez inflációhoz, illetve a vállalkozások alaptőke-csökkenéséhez vezetne.
Hossu tegnap közölte, a kormány másodikán ugyan beterjeszti a parlament elé a törvénytervezeteket, de ekkortól a honatyáknak két hét áll a rendelkezésére, hogy megvitassák a szöveget, s módosító javaslatokat nyújtsanak be. Hogy ezek bekerülnek-e majd a végleges formába, az a kormány képviselőin múlik. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke eközben arról tájékoztatott, a kormány úgy döntött, hogy szeptember másodikán csupán politikai álláspontját fejti ki a törvénycsomag kapcsán.
Hasonlóképpen nyilatkozott a tegnapi kormányülésen Emil Boc miniszterelnök, aki azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tervezet benyújtásával tulajdonképpen szeptember másodikán el is kezdődik a felelősségvállalás procedúrája. Ugyanis – hangsúlyozta – a felelősségvállalásnak több szakasza van: a kormány döntést hoz, benyújtja a törvénytervezeteket a parlament elé, megvitatja az esetleges módosító javaslatokat, végül a plénum elé áll, s felelősséget vállal a törvénytervezet végső formájáért.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.