A kabinet által kidolgozott 23 válságellenes intézkedésre összesen 51,9 milliárd lejt szánnak, ennek nagy részét befektetésösztönzésre, a gazdaság élénkítésére, a likviditás növelésére és szociális intézkedésekre költik.
A gazdasági növekedés gyorsítására szánt, összesen 42,1 milliárd lejből 10,2 milliárdot befektetésekre költenek, ez az összes költségvetési kiadás 20 százalékát, a GDP 7 százalékát teszi ki. A tervezet egyúttal hatékonyabbá kívánja tenni az uniós pénzalapok lehívásának és felhasználásának folyamatát, ennek érdekében tárcaközi bizottságot hoznak létre.
A vállalkozásokat oly módon kívánja segíteni, hogy a második negyedévtől kezdve adómentessé teszi az újra befektetett profitot, hatékonyabbá teszi a kis- és középvállalkozások működését előmozdító garanciaalapot, és 0,26 milliárd lejt szán exporttámogatásra. A roncsautóprogram folytatására 0,23 milliárd lejt szánnak, a támogatás összegét 3000-ről 3800 lejre növelik, és a tavalyi 40 ezer helyett idén 60 ezer jármű lecserélését teszik lehetővé.
A szociális kiadásokra összesen 1,04 milliárd lejt szánnak, ebből 750 millió lej szükséges az alacsony jövedelmű nyugdíjasok szociális illetményének finanszírozására. Április elsejétől 300, október elsejétől pedig 350 lej lesz a minimálnyugdíj összege. A 600 lejnél alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező személyek 90 százalékos gyógyszerártámogatásra jogosultak a B listás gyógyszerek esetében.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.