A Ciolacu-kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra építi a parlamentben megszavazott költségvetést
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
2025. február 05., 23:392025. február 05., 23:39
2025. február 06., 00:142025. február 06., 00:14
A költségvetés tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a (nem magyar) kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció 254 törvényhozója támogatta, 192-en ellene szavaztak. A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló arányú többséggel (255 igen és 192 nem voks) szavazta meg a képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a törvényhozási szavazás után közölte, megteremtették az alapot arra, hogy „rekordszintű beruházásokkal” támogassa a kormány a fejlődést, biztosítsa a bérek és nyugdíjak kifizetését, stabilizálja az ország pénzügyeit. „Holnaptól egy új szakasz kezdődik – a megvalósításé. A költségvetés végrehajtása fegyelmezett kiadáskezelést és stabil bevételi forrásokat biztosít, amelyek elengedhetetlenek a további fejlődéshez” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az RMDSZ-es tárcavezető. Tánczos közölte, a kormány 150 milliárd lejt fordít idén a gazdaság élénkítésére, ugyanakkor 2025 az első év abból a hétéves időszakból, amely során Romániának el kell érnie az európai szinten vállalt 3 százalékos költségvetési hiánycélt és meg kell erősítenie a gazdaság stabilitását.
Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint a költségvetésben 150 milliárd lejt fordítanak idén a gazdaság élénkítésére
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Marcel Ciolacu miniszterelnök a nap folyamán cáfolta azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje. A tervezet parlamenti vitáján a szociáldemokrata kormányfő rámutatott: két, paradox módon egymásnak ellentmondó vád éri a 2025-ös állami költségvetést. Az egyik vád szerint ez a megszorítások büdzséje, a másik vád pedig éppen ellenkezőleg, túl optimistának tartja az idei költségvetést. „Megszorításoknak azt nevezzük, ami 2010-ben történt, amikor csökkentek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, nőtt az áfa, és hitelt vett fel az ország a Nemzetközi Valutaalaptól” – fogalmazott Ciolacu.
Túlzottan optimistának véli a pénzügyminisztérium adóbevételekre vonatkozó becsléseit a Költségvetési Tanács.
Ciolacu emlékeztetett, hogy a 2025-ös állami költségvetésben minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, 35 százalékkal több pénzt fordítanak kórházakra és egészségügyi szolgáltatásokra, 20 százalékkal többet költenek autópálya- és vasútépítésre, és 10 százalékkal nő az oktatásra fordított összeg. „Ez a pénz végső soron a román építőipari vállalatokhoz, szolgáltatókhoz és informatikai cégekhez kerül, tehát a román gazdaság szívébe” – nyomatékosította. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a helyi fejlesztéseket több mint 27 milliárd lejjel támogatják, és a kis- és középvállalkozások állami támogatási programjait is fenntartják, mindegyikhez rendeltek alapokat 2025-re.
A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra épít. Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint mértékletesség jellemzi a költségvetést.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok élesen bírálták a Ciolacu-kabinet által kidolgozott büdzsét. Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt hangoztatta, hogy a 2025-ös állami költségvetés ismét azt a hamis látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány meghúzza a nadrágszíjat. „De amióta Marcel Ciolacu mind húzza a nadrágszíjat, 25 ezerrel nőtt a közalkalmazottak száma, az állami kiadások pedig a GDP 38 százalékát kitevő 460 milliárd lejről a GDP 42 százalékának megfelelő 727 milliárd lejre nőttek” – fogalmazott a tervezet szerdai parlamenti vitáján az ellenzéki honatya.
Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőházi frakciójának vezetője ellentmondott Marcel Ciolacu miniszterelnök Románia fejlődésével kapcsolatos kijelentéseinek, rámutatva, hogy a románok külföldre vándorolnak, az ország pedig adósságba fullad. Cosmina Cerva, az SOS Románia Párt szenátora szerint idén várhatóan 200 milliárd lejjel fog nőni az államadósság, elérve az 1150 milliárd lejt. „Ez azt jelenti, hogy Románia túlzott eladósodottsága fennmarad egyik évről a másikra” – vélekedett a felsőház ellenzéki tagja. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a jelenlegi kormány, Marcel Ciolacu miniszterelnök és a „Klaus Iohannis vezette rezsim” „romba döntötte, szemétté változtatta” Romániát.
Idén két alkalommal kapnak alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatást a rászorulók, illetve két, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagban részesülnek – nyilatkozta pénteken az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!