A Ciolacu-kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra építi a parlamentben megszavazott költségvetést
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
2025. február 05., 23:392025. február 05., 23:39
2025. február 06., 00:142025. február 06., 00:14
A költségvetés tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a (nem magyar) kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció 254 törvényhozója támogatta, 192-en ellene szavaztak. A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló arányú többséggel (255 igen és 192 nem voks) szavazta meg a képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a törvényhozási szavazás után közölte, megteremtették az alapot arra, hogy „rekordszintű beruházásokkal” támogassa a kormány a fejlődést, biztosítsa a bérek és nyugdíjak kifizetését, stabilizálja az ország pénzügyeit. „Holnaptól egy új szakasz kezdődik – a megvalósításé. A költségvetés végrehajtása fegyelmezett kiadáskezelést és stabil bevételi forrásokat biztosít, amelyek elengedhetetlenek a további fejlődéshez” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében az RMDSZ-es tárcavezető. Tánczos közölte, a kormány 150 milliárd lejt fordít idén a gazdaság élénkítésére, ugyanakkor 2025 az első év abból a hétéves időszakból, amely során Romániának el kell érnie az európai szinten vállalt 3 százalékos költségvetési hiánycélt és meg kell erősítenie a gazdaság stabilitását.
Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint a költségvetésben 150 milliárd lejt fordítanak idén a gazdaság élénkítésére
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Marcel Ciolacu miniszterelnök a nap folyamán cáfolta azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje. A tervezet parlamenti vitáján a szociáldemokrata kormányfő rámutatott: két, paradox módon egymásnak ellentmondó vád éri a 2025-ös állami költségvetést. Az egyik vád szerint ez a megszorítások büdzséje, a másik vád pedig éppen ellenkezőleg, túl optimistának tartja az idei költségvetést. „Megszorításoknak azt nevezzük, ami 2010-ben történt, amikor csökkentek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, nőtt az áfa, és hitelt vett fel az ország a Nemzetközi Valutaalaptól” – fogalmazott Ciolacu.
Túlzottan optimistának véli a pénzügyminisztérium adóbevételekre vonatkozó becsléseit a Költségvetési Tanács.
Ciolacu emlékeztetett, hogy a 2025-ös állami költségvetésben minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, 35 százalékkal több pénzt fordítanak kórházakra és egészségügyi szolgáltatásokra, 20 százalékkal többet költenek autópálya- és vasútépítésre, és 10 százalékkal nő az oktatásra fordított összeg. „Ez a pénz végső soron a román építőipari vállalatokhoz, szolgáltatókhoz és informatikai cégekhez kerül, tehát a román gazdaság szívébe” – nyomatékosította. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a helyi fejlesztéseket több mint 27 milliárd lejjel támogatják, és a kis- és középvállalkozások állami támogatási programjait is fenntartják, mindegyikhez rendeltek alapokat 2025-re.
A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra épít. Tánczos Barna pénzügyminiszter szerint mértékletesség jellemzi a költségvetést.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok élesen bírálták a Ciolacu-kabinet által kidolgozott büdzsét. Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt hangoztatta, hogy a 2025-ös állami költségvetés ismét azt a hamis látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány meghúzza a nadrágszíjat. „De amióta Marcel Ciolacu mind húzza a nadrágszíjat, 25 ezerrel nőtt a közalkalmazottak száma, az állami kiadások pedig a GDP 38 százalékát kitevő 460 milliárd lejről a GDP 42 százalékának megfelelő 727 milliárd lejre nőttek” – fogalmazott a tervezet szerdai parlamenti vitáján az ellenzéki honatya.
Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőházi frakciójának vezetője ellentmondott Marcel Ciolacu miniszterelnök Románia fejlődésével kapcsolatos kijelentéseinek, rámutatva, hogy a románok külföldre vándorolnak, az ország pedig adósságba fullad. Cosmina Cerva, az SOS Románia Párt szenátora szerint idén várhatóan 200 milliárd lejjel fog nőni az államadósság, elérve az 1150 milliárd lejt. „Ez azt jelenti, hogy Románia túlzott eladósodottsága fennmarad egyik évről a másikra” – vélekedett a felsőház ellenzéki tagja. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a jelenlegi kormány, Marcel Ciolacu miniszterelnök és a „Klaus Iohannis vezette rezsim” „romba döntötte, szemétté változtatta” Romániát.
Idén két alkalommal kapnak alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatást a rászorulók, illetve két, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagban részesülnek – nyilatkozta pénteken az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!