Egyre vonzóbbak a román papírok

A fokozódó érdeklődés részben azzal magyarázható, hogy a csökkenő kamatok miatt a fix hozamú eszközökből a tőke egy részét a részvénypiacra irányítják a befektetők – véli Diósi. A román blue chipek profit-előrejelzése biztató, a vállalatoktól ezért várhatóan a banki betétek kínálta kamatmértéket meghaladó osztalékra lehet számítani, ami szintén hozzájárul a likviditás növekedéséhez.

A nagyszebeni forgalmat a nemzetközi hangulat befolyásolja, hiszen a Sibexen elsősorban a Dow Jones-indexre, az aranyra és az euró-dollár árfolyamára származtatott termékekre spekulálnak a befektetők – fogalmazott a szakember.

Forduló trendek

Bukarestben a kárpótlási alap napok óta tartó rallyja a 0,5 lejes lélektani küszöbérték fölé emelte az árfolyamot. Noha a 2011 elején piacra dobott részvények az év eleje óta 20 százalékot meghaladó mértékben drágultak, azokkal továbbra is a névértékük 53 százalékán kereskednek. Diósi szerint az árfolyamot azok az anyagilag szorult helyzetben lévő kisbefektetők tartják alacsonyan, akik az államtól kárpótlásként kapott részvényeiket szinte azonnal piacra dobják. Mint ismeretes, az FP-t 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges.

Az alap olyan értékes stratégiai vállalatokban rendelkezik jelentős részesedéssel, mint az OMV Petrom, a Romgaz, a Hidroelectrica vagy a Transgaz, emellett több pénzintézet, köztük az Erste Bank, a Raiffeisen, a Transilvania Bank és a BRD – Groupe Société Générale kisebbségi tulajdonosa is. Az egy részvényre jutó nettó eszközérték 1,0788 lej, a papírok tőzsdei ára azonban kitartóan a 0,45-0,5 lejes szinten bukdácsol. Ezen az árfolyamon az FP tőzsdei kapitalizációja nem éri el a 6,2 milliárd lejt.

A trend azonban fordulóban van – állítja a bankvezér. Miközben az állami részesedés a FP-ben gyakorlatilag nullára csökkent, és a piacról lassan kifogy az alacsony árú kisrészvényesi kínálat, a külföldi alapkezelők tulajdonaránya folyamatosan nő. A FP a tavalyi évet nettó 543 millió lejes profittal zárta, az összeg 90 százalékát várhatóan a Templeton szétosztja a részvényesek között. Ez azt jelentené, hogy a tulajdonosok részvényenként 0,037 lejes osztalékra számíthatnak, ami 7,4 százalékos hozamot eredményezne.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására Bukarest több jelentős energetikai céget készül privatizálni, köztük értékes energetikai vállalatokat amelyekben az FP jelentős tulajdonrésszel bír. Emellett az alapot kezelő Franklin Templeton Investments tervei között az FP varsói vagy bécsi listázása is szerepel. Mindezeket figyelembe véve a kárpótlási papírok célárát Diósi rövid távon 0,6 lejben határozta meg.

Nem mindenki derűlátó

Piaci szereplők egy része azonban szkeptikus, a listán szereplő cégek között ugyanis több veszteséges vállalat is szerepel, ráadásul tavaly az eredményes Petrom olajvállalat spója az érdeklődés hiányában látványos kudarcba fulladt. Diósi szerint viszont nem szabad a Petrom és a többi vállalat között párhuzamot vonni, mint fogalmazott: egy vállalat listázásának sikere a papírok bevezetési árában rejlik. A szakember ezért úgy véli, hogy rábocsátás esetén egy 10-15 százalékos diszkont elfogadható lenne. A legjelentősebb ipo idén a Romgaz listázása lehet, a 2010-ben 851 millió eurós forgalom mellett 155 millió eurós profitot termelő energetikai cég 15 százalékának listázását a Goldman Sachs, az Erste és a Raiffeisen Capital & Investment alkotta konzorcium készíti elő.

A 400 millió euróra becsült ipóra leghamarabb júliusban kerülhet sor. Bukarest emellett még az idén piacra dobja a Transelectrica és a Transgaz 15-15 százalékát, újra próbálkozik a Petrom 9,84 százalékának eladásával, de privatizáció előtt áll még többek között a Tarom légitársaság, a Nuclearelectrica, a CFR vasúttársaság, a Román Posta, a Hidroelectrica és az Oltchim is.

Ezekben a vállalatokban az FP mellett részvényes az öt SIF-nek nevezett befektetési alap is. A SIF-ek tulajdonlási küszöbét nemrég emelte 1 százalékról 5 százalékra a kormány, lehetőséget teremtve ezzel, hogy a külföldi befektetési alapok jelentősen növelhessék tulajdonrészüket az alapokban.
A régóta várt küszöbmódosítás miatt az elemzők arra számítanak, hogy a következő időszakban jelentősen, akár 60-70 százalékkal is emelkedik a SIF-ek ára, az alapok tőzsdei kapitalizációja és az aktívák nettó értéke között ugyanis éppen az egyszázalékos limit miatt jelentős a különbség. Az osztalékfizetési szezonban elképzelhető, hogy a SIF-ek teljesítményét tükröző index, a BET-FI akár 30 ezer pontig erősödik – fogalmazott Diósi.

A SIF-ek vonzerejét a jelentős közkézhányad és a vagyonukat képező több száz tőzsdei és tőzsdén kívüli román cég adja. A bankpapírok mellett jelentős tulajdonrészük van energetikai vállalatokban és a kárpótlási alapban is.

A SIF-ek a 90-es években létrehozott tulajdonalapból jöttek létre (Fondurile Proprietăţii Private, FPP), amelyek a rendszerváltást követően az állami vagyon 25 százalékával rendelkeztek. Az állampolgárok kárpótlási jegyeit később ezek a már SIF-eknek nevezett alapok gyűjtötték össze, ezzel részvényeseik száma közel kilencmillióra nőtt.

Nem rendült meg a bizalom

Diósi szerint az IMF és az EU támogatását élvező ország iránt egyelőre töretlen a befektetői bizalom, a kedvező makrogazdasági mutatók és a stabil monetáris helyzet csökkenő CDS-felárakat eredményeznek. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a romániai gazdaság sikeres periódust tudhat maga mögött, a makrogazdaság stabil, az infláció a rendszerváltás óta a legalacsonyabb, a külkereskedelmi mérleg hiánya csökken, a költségvetés szigorúan kézben tartott” – ecsetelte a szakember.

Hozzátette: ezek következtében kerülhetett sor nemrég az alapkamat csökkentésére, illetve a sikeres amerikai kibocsátásokra is. Ugyanakkor az Emil Boc miniszterelnök lemondásával kialakult kormányválság sem rendíti meg rövidtávon az üzleti bizalmat, a pénzpiacok reakciója – illetve ezek hiánya – alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezt a lehetséges fejleményt a piacok már korábban beárazták, hiszen a kockázati felár, a részvények és a lej árfolyama sem reagált érdemben a hírekre.

„A jövőre nézve elmondható, hogy a legfontosabb egy tárgyalóképes kormány felállítása, amely az IMF- és EU-tárgyalásokat folytatni képes, az üzleti szféra a választásokig egy szakértői kormányt látott volna szívesen” – állítja Diósi.

„A külföldi alapok portfóliójába egyre nagyobb súllyal bírnak a román papírok, a FP többségi tulajdonosai között olyan neveket fedezhetünk fel, mint az amerikai Elliott, a City of London, az ING, a Generali vagy a KBC. Romániában a 19 helyi alapkezelő 61 nyílt végű alapot kezel, emellett további 45 külföldi alap portfóliójából lehet válogatni” – tájékoztatott Diósi László.