A világ túlsó feléről is jönnek a barcasági és királyföldi csángó magyar evangélikusok találkozójára

„A barcasági és királyföldi csángó magyarok zarándoklata nem csupán egyházi rendezvény, hanem a hit, az összetartozás és a küldetéstudat ünnepe. A háromévente megrendezett zarándoklat arra hívja a résztvevőket, hogy kiszakadjanak a mindennapok megszokott ritmusából, és az elhívó, megtartó és elküldő Istennel való találkozásban, valamint egymás közösségében erősödjenek meg – ez a közös lelki út egyszerre idézi fel az évszázadokon átívelő keresztény hagyományt és teszi jelenvalóvá azt” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Koszta István püspökhelyettes.

Mint mondta,

• a közös imádság,
• az együtt megtett út
• és a testvéri közösség megtapasztalása

újra és újra megerősíti azt a lelki köteléket, amely összekapcsolja a barcasági és királyföldi csángó magyar evangélikusokat, és erőt ad számukra hitük megéléséhez a mindennapokban.

Barcaság: van, aki Japánból jön haza

„A zarándoklat ugyanakkor túlmutat a helyi közösségen: meghívást kapnak rá a Kárpát-medence magyar evangélikus közösségei is, sőt a világ különböző pontjain, a diaszpórában élő magyar evangélikusok közül is sokan hazatérnek erre az ünnepre. Így a zarándoklat a lelki megújulás mellett a nemzeti és egyházi összetartozás kifejeződésévé is válik, ahol a közös hit, a közös örökség és az egymás iránti felelősség erősíti a résztvevőket, függetlenül attól, hogy a világ mely részéről érkeznek” – fejtette ki Koszta István. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az egyházi nyilvántartás szerint

A püspökhelyettes szerint a zarándoklat Kárpát-medencei jellegét mutatja, hogy a magyarországi evangélikus egyház mindhárom püspökségének főpásztora jelen lesz, ahogy a szlovákiai szlovák evangélikus egyház elnök-püspöke is.

Rámutatott, a találkozó – Soprontól Pürkerecig, Rimaszombattól Szabadkáig – a régió evangélikusságának egyik legfontosabb közösségi alkalma.

Mint magyarázta, a Barcaságon élő magyarok a szász közösségek közvetítésével ismerték meg és tették magukévá a lutheri tanítást a hitről, amely nemcsak keresztyén hovatartozásukat, hanem közösségi öntudatukat is formálta. Miközben megőrizték evangélikus hitüket, hűségesek maradtak magyar nyelvükhöz és kulturális örökségükhöz is.

korábban írtuk

Örömünnep az evangélikusoknál: felszentelték az orgonát a Bach-maratonon

Örömünnep a kolozsvári Pietati evangélikus templomban: a kolozsvári Bach-maraton előestéjén, pénteken este került sor a Hahn-barokkorgona szentelési ünnepségére és az azt követő ünnepi hangversenyre.

„Ez a kettős kötődés – az evangélikus hit és a magyar identitás egysége – évszázadokon át megtartó erővé vált, és ma is közösségünk egyik legfontosabb értéke. A zarándoklat ennek az örökségnek és élő hagyománynak a megvallása: annak a hitnek és összetartozásnak az ünnepe, amely nemzedékeken átívelve megtartotta a barcasági magyar evangélikusságot” – fejtette ki a püspökhelyettes.

A zarándoklat célja

• a lelki megújulás,
• a magyar - keresztyén identitás ápolása,
• valamint a kisebbségi együttműködés
• és szolidaritás megerősítése.

A találkozó hozzájárul ahhoz, hogy a magyar evangélikus közösségek – a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt – megerősítsék történelmi tudatukat, hagyományaikat és szolgálatukat. Ünnepélyesen felszentelik a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megépített bácsfalusi Gillich Fülöp Óvodát és Oktatási Központot, amely a jövő generációiért végzett felelősségteljes munka jelképes mérföldköve.

A barcasági csángó-magyarság tíz faluban él: Apácán, Barcaújfaluban, Krizbán, valamint Hétfaluban:

• Bácsfalu (Baciu)
• Türkös (Turcheș)
• Csernátfalu (Cernatu)
• Hosszúfalu (Satulung)
• Tatrang (Tărlungeni)
• Zajzon (Zizin)
• Pürkerec (Purcăreni).

Az egykori Királyföld peremén – amelyet sokan Szászföldként is ismernek –, Oltszakadáton, Fogaras vidékén – Fogarason, Halmágyon is él még számottevő magyar evangélikus közösség.

A barcasági csángók múltja, eredete

A „csángó” elnevezés a Romániában élő magyar nyelvű népcsoportok több, történetileg eltérő eredetű közösségének gyűjtőneve. A barcasági csángók sajátossága, hogy kialakulásuk a középkori Magyar Királyság délkeleti határvédelmi rendszeréhez kapcsolódik.

A történeti források szerint a 12–13. századtól élnek a Barcaság térségében, ahol a határvédelemben is szerepet vállaló magyar lakosság alkotta közösségeik fokozatosan fejlődtek tovább. Az évszázadok során a közösség természetes módon gyarapodott a Székelyföld felől érkező betelepülések, a beházasodások és a belső népmozgások révén is.

A barcasági csángó identitás ma is élénken élő valóság: a közösség gyülekezeteiben, oktatási és kulturális intézményeiben, valamint hagyományőrző rendezvényein ápolja örökségét.

A háromévente megrendezett zarándoklat ennek a történelmi folytonosságnak és a hitben megélt összetartozásnak egyik legfontosabb nyilvános kifejeződése.

A rendezvény nyitányát július 2-án 16 órától tartják Bácsfaluban: ekkor ünneplik a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye 140 éves jubileumát. 1886. március 25-én, a brassói evangélikus templom falai között tartott ünnepélyes konvent keretében megalakult a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye, amely csatlakozott a nyíregyházi székhelyű Tiszai Evangélikus Egyházkerülethez. Az egyházmegye első esperese Török József tatrangi lelkész volt. A rendezvényen amatőr tánccsoportok lépnek színpadra,

„Gyermekeinket is megerősítjük, emlékeket szerzünk. Fontos az is, hogy a ma is élő hagyományainkat, a ma is birtokunkban álló szőtteseinket, kegytárgyainkat, az évszázadok folyamán hozzánk nőtt értékeinket a nagyközönségnek is meg tudjuk mutatni” – fejtette ki Koszta István.

A zarándoklat részletes programja az evangelikus.ro oldalon található, ide kattintva érhető el.

korábban írtuk

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot

Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.