Háromévente szervezik meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát, nemsokára kezdődik a nagyszabású találkozó
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
Túlmutat a helyi közösség erősítésének szándékán a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata, amelyet harmadik alkalommal szervez meg a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, a helyszín Brassó és Hétfalu gyülekezetei. Koszta István püspökhelyettes a Krónikának elmondta, a barcasági találkozóra meghívást kapnak a Kárpát-medence magyar evangélikus közösségei is, sőt a világ különböző pontjain, a diaszpórában élő magyar evangélikusok közül is sokan hazatérnek.
2026. július 01., 08:042026. július 01., 08:04
Immár harmadszor szervezi meg a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a III. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát, a helyszín Brassó és Hétfalu gyülekezetei. A július 2–5. közt Erdély délkeleti részén tartandó hit- és identitáserősítő, spirituális és kulturális fókuszú zarándoklatról a főszervezőt, Koszta István püspökhelyettest kérdeztük, aki elmondta: a rendezvény immár Kárpát-medencei, sőt mondhatni világszintű kitekintésű eseménnyé nőtte ki magát, amelyre Új-Zélandról, Kanadából, az Egyesült Államokból és Japánból is érkeznek haza a Barcaságból elszármazott evangélikus hívek.
Az élő folklór is identitáserősítő összetevője a zarándoklatnak
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
„A barcasági és királyföldi csángó magyarok zarándoklata nem csupán egyházi rendezvény, hanem a hit, az összetartozás és a küldetéstudat ünnepe. A háromévente megrendezett zarándoklat arra hívja a résztvevőket, hogy kiszakadjanak a mindennapok megszokott ritmusából, és az elhívó, megtartó és elküldő Istennel való találkozásban, valamint egymás közösségében erősödjenek meg – ez a közös lelki út egyszerre idézi fel az évszázadokon átívelő keresztény hagyományt és teszi jelenvalóvá azt” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Koszta István püspökhelyettes.
Koszta István püspökhelyettes (jobbról) a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán 2023-ban
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
Mint mondta,
újra és újra megerősíti azt a lelki köteléket, amely összekapcsolja a barcasági és királyföldi csángó magyar evangélikusokat, és erőt ad számukra hitük megéléséhez a mindennapokban.
„A zarándoklat ugyanakkor túlmutat a helyi közösségen: meghívást kapnak rá a Kárpát-medence magyar evangélikus közösségei is, sőt a világ különböző pontjain, a diaszpórában élő magyar evangélikusok közül is sokan hazatérnek erre az ünnepre. Így a zarándoklat a lelki megújulás mellett a nemzeti és egyházi összetartozás kifejeződésévé is válik, ahol a közös hit, a közös örökség és az egymás iránti felelősség erősíti a résztvevőket, függetlenül attól, hogy a világ mely részéről érkeznek” – fejtette ki Koszta István. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az egyházi nyilvántartás szerint
Harmadszor tartják aBarcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát Brassóban és Hétfalu gyülekezeteiben
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A püspökhelyettes szerint a zarándoklat Kárpát-medencei jellegét mutatja, hogy a magyarországi evangélikus egyház mindhárom püspökségének főpásztora jelen lesz, ahogy a szlovákiai szlovák evangélikus egyház elnök-püspöke is.
Rámutatott, a találkozó – Soprontól Pürkerecig, Rimaszombattól Szabadkáig – a régió evangélikusságának egyik legfontosabb közösségi alkalma.
– fejtette ki Koszta István. A püspökhelyettes hangsúlyozta: a barcasági és királyföldi csángó magyarság sajátos identitása egyrészt a lutheri reformáció gyökereiből táplálkozik.
„A reformáció örökségéhez kapcsolódva közösségünk évszázadok során sajátos identitást alakított ki ezen a tájon. A történelem változó korszakai, a politikai és államhatárok átrendeződései, valamint a kisebbségi lét számos kihívása ellenére a barcasági csángó-magyar evangélikus közösség mindvégig megőrizte hitét, nyelvét és nemzeti önazonosságát. Ez a kitartás és hűség teszi különlegessé közösségünk történetét” – fejtette ki.
A Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatának résztvevői az impozáns brassói Fekete templomban
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
Mint magyarázta, a Barcaságon élő magyarok a szász közösségek közvetítésével ismerték meg és tették magukévá a lutheri tanítást a hitről, amely nemcsak keresztyén hovatartozásukat, hanem közösségi öntudatukat is formálta. Miközben megőrizték evangélikus hitüket, hűségesek maradtak magyar nyelvükhöz és kulturális örökségükhöz is.
Örömünnep a kolozsvári Pietati evangélikus templomban: a kolozsvári Bach-maraton előestéjén, pénteken este került sor a Hahn-barokkorgona szentelési ünnepségére és az azt követő ünnepi hangversenyre.
„Ez a kettős kötődés – az evangélikus hit és a magyar identitás egysége – évszázadokon át megtartó erővé vált, és ma is közösségünk egyik legfontosabb értéke. A zarándoklat ennek az örökségnek és élő hagyománynak a megvallása: annak a hitnek és összetartozásnak az ünnepe, amely nemzedékeken átívelve megtartotta a barcasági magyar evangélikusságot” – fejtette ki a püspökhelyettes.
hogy a közösség önmaga és a világ számára is tanúságot tegyen arról, hogy élő, jövőbe tekintő közösség, amely keresztény hitére és magyar identitására építve gondolkodik, tervezi jövőjét, és felelősséggel őrzi azt az örökséget, amelyet elődei évszázadokon át megőriztek.
A barcasági találkozóra meghívást kaptak a Kárpát-medence magyar evangélikus közösségei
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A zarándoklat célja
A találkozó hozzájárul ahhoz, hogy a magyar evangélikus közösségek – a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt – megerősítsék történelmi tudatukat, hagyományaikat és szolgálatukat. Ünnepélyesen felszentelik a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megépített bácsfalusi Gillich Fülöp Óvodát és Oktatási Központot, amely a jövő generációiért végzett felelősségteljes munka jelképes mérföldköve.
Szép számmal vesznek részt és lépnek fel fiatalok is a zarándoklaton
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A barcasági csángó-magyarság tíz faluban él: Apácán, Barcaújfaluban, Krizbán, valamint Hétfaluban:
Az egykori Királyföld peremén – amelyet sokan Szászföldként is ismernek –, Oltszakadáton, Fogaras vidékén – Fogarason, Halmágyon is él még számottevő magyar evangélikus közösség.
A „csángó” elnevezés a Romániában élő magyar nyelvű népcsoportok több, történetileg eltérő eredetű közösségének gyűjtőneve. A barcasági csángók sajátossága, hogy kialakulásuk a középkori Magyar Királyság délkeleti határvédelmi rendszeréhez kapcsolódik.
2023-ban és szép számmal gyűltek össze a közösségek a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatára
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A történeti források szerint a 12–13. századtól élnek a Barcaság térségében, ahol a határvédelemben is szerepet vállaló magyar lakosság alkotta közösségeik fokozatosan fejlődtek tovább. Az évszázadok során a közösség természetes módon gyarapodott a Székelyföld felől érkező betelepülések, a beházasodások és a belső népmozgások révén is.
Miközben a történelem során különböző asszimilációs törekvésekkel és politikai változásokkal kellett szembenézniük, megőrizték magyar anyanyelvüket, néphagyományaikat és sajátos kulturális örökségüket.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke a legutóbbi zarándoklaton
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A barcasági csángó identitás ma is élénken élő valóság: a közösség gyülekezeteiben, oktatási és kulturális intézményeiben, valamint hagyományőrző rendezvényein ápolja örökségét.
A háromévente megrendezett zarándoklat ennek a történelmi folytonosságnak és a hitben megélt összetartozásnak egyik legfontosabb nyilvános kifejeződése.
ez a kettős – evangélikus és magyar – identitás napjainkig a közösség legfontosabb megtartó erejének bizonyult” – mondta el Koszta István.
A néphagyomány is fontos eleme a csángó evangélikusok találkozójának
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
A rendezvény nyitányát július 2-án 16 órától tartják Bácsfaluban: ekkor ünneplik a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye 140 éves jubileumát. 1886. március 25-én, a brassói evangélikus templom falai között tartott ünnepélyes konvent keretében megalakult a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye, amely csatlakozott a nyíregyházi székhelyű Tiszai Evangélikus Egyházkerülethez. Az egyházmegye első esperese Török József tatrangi lelkész volt. A rendezvényen amatőr tánccsoportok lépnek színpadra,
A néptáncok ünnepe is a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata
Fotó: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház/Facebook
„Gyermekeinket is megerősítjük, emlékeket szerzünk. Fontos az is, hogy a ma is élő hagyományainkat, a ma is birtokunkban álló szőtteseinket, kegytárgyainkat, az évszázadok folyamán hozzánk nőtt értékeinket a nagyközönségnek is meg tudjuk mutatni” – fejtette ki Koszta István.
A zarándoklat részletes programja az evangelikus.ro oldalon található, ide kattintva érhető el.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!