Apad a megspórolt pénz. Nagyon sokan nyúltak megtakarításaikhoz az év első hónapjaiban
Fotó: Jakab Mónika
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól. A Krónika által megkérdezett szakértő szerint azonban a túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására.
2022. augusztus 05., 14:442022. augusztus 05., 14:44
2022. augusztus 05., 14:452022. augusztus 05., 14:45
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi adatai szerint idén májusban valós értékben 12,8 százalékkal csökkentek a lejes lakossági betétek a tavaly májushoz viszonyítva: az ötödik hónap végén 156,5 milliárd lej volt a lakossági betétállomány, 8,4 milliárd lejjel kisebb, mint tavaly decemberben, amikor 165 milliárd lejt tartottak a háztartások a bankokban.
„Az a tény, hogy a lakosság elkölti a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel tovább gerjeszti az inflációt” – húzta alá a Krónika megkeresésére Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. „A túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására” – szögezte le az elemző.
Juhász Jácint szerint csak megfontoltan szabad költekezni
Fotó: BBTE
A koronavírus-járvány alatt elővigyázatosságból komoly készpénz-megtakarításokat halmozott fel a lakosság, 2019-hez képest növekedtek a lakossági megtakarítások, éppen azért, mert az emberek aggódtak, nem tudták, mi fog történni a jövőben – mutatott rá Juhász Jácint. Most meg azt látjuk, hogy – függetlenül az inflációtól – ezek a megtakarítások apadásnak indultak.
– részletezte a közgazdász. Meglátása szerint ez egy normális jelenség, ám közben az a tény, hogy a lakosság költi a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel egyértelműen hozzájárul az infláció növekedéséhez. A költekezés tehát nem javasolt, mert a gazdaság szintjén negatív hatást generál.
„Nyilván amikor egy ember a saját megtakarításáról, illetve annak az elköltéséről dönt, nem a makrogazdasági egyensúlyt tartja szem előtt. Viszont amikor ezek a döntések összeadódnak, kialakulhat egy negatív spirál” – részletezte az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, egy fegyelmezett megtakarítási magaviselet biztosítja, hogy a jelenlegi helyzetet és más hasonlót is kezelni tudjunk.
tehát a korábban képzett megtakarításainkat átkonvertáljuk arra a vagyontárgyra, ami szerepelt a hosszú távú terveinkben, de a szakember szerint mindig az a lényeg, hogy ezeket a döntéseket ne gyorsan, a pillanatnyi reakció hatására hozzuk meg.
Fotó: Pixabay
A szakma „kisember effektusnak” nevezi, és általában bebizonyosodott, hogy amikor a nagy tömeg meglép valamit, a piacokon a potenciális haszon már le van fölözve – mondta Juhász Jácint. Példaként említette, hogy amikor mindenki elkezdett kriptovalutát vásárolni, akkor már az intézmények és a professzionális befektetők az eladási oldalon álltak, hiszen már korábban észlelték az előjeleit annak, hogy piaci fordulat fog bekövetkezni.
Ezért bármilyen szempontot vizsgálunk, mindig azt kell szem előtt tartani, hogy elővigyázatosan, megfontoltan és hosszú időn keresztül tartsunk ki, akkor is, ha befektetünk, akkor is, ha kivesszük a pénzünket, tehát ne a pillanat lendülete vezessen, mert ilyenkor a legtöbb esetben utólag kiderül, hogy rossz döntést hoztunk, részletezte a közgazdász.
És amilyen megfontoltan megtervezzük és fegyelemmel végigvisszük a befektetés létrehozását, ugyanolyan fegyelemmel kell kiszállni a piacokból. Ha tizenöt évre vagy annál hosszabb időre tervezett befektetésünk van, akkor a kiszállás 3–4 év, a be- és kilépési fegyelem eredményezi azt, hogy hosszú távon alacsony kockázattal és tartós megtérüléssel tudunk megtakarítani.
„A lényeg a kockázat, az idő és a fegyelem, ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor ugyan nem valósítunk meg csillagászati nyereségeket, de nem is ez a cél, hanem az, hogy a pénzünket megőrizzük és kamatoztassuk” – emelte ki az egyetemi oktató.
így megtakarításaik keletkeznek, viszont életünk második részében, hatvanéves kor felett már alacsonyabb a jövedelem, mint a költségek, tehát hozzá kell nyúlni a megtakarításokhoz. Ezek általános trendek; ha valakinél ez nem következik be, akkor nem kell kiszállni, továbbra is tarthatja és örökbe is hagyhatja a felgyűlt vagyont, összegzett Juhász Jácint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!