
Útmutató. A fehér csík mentén egyszer járható körgyűrű is lesz
Fotó: Facebook/Emil Boc
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az önkormányzat közben tovább „hizlalta” a tervezett összköltségvetést. Az első szakaszon májusban rajtolhat a munka.
2024. április 11., 19:222024. április 11., 19:22
„Tudjuk, hogy Erdélyben minden nyugodtan halad, de azért ez már sok” – közölte az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet a hosszú ideje várva várt kolozsvári terelőút második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalásról szóló Facebook-bejegyzésében.
Az úgynevezett metropolisz-körgyűrű vonatkozó, a kincses város nyugati bejárata és a tőle keletre található Apahida között tervezett, a kincses várost dél felől elkerülő szakasza esetében még 2017-ben indítottak közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ám ez egy év helyett négy esztendő alatt lett meg. Aztán tavaly többször is próbálkoztak a kivitelezőről döntő versenytárgyalás kiírásával, míg végre novemberben egyetlen cégtársulás jelentkezett.
Bár elvileg mindenki fellélegezhetett, hogy ez esetben óvások nem fogják hátráltatni a folyamatot, a városháza azóta sem hirdette ki győztesnek a nagyszebeni CON-A és a besztercei Dimex által vezetett csoportosulást, illetve nem is törölte a kiírást. A Pro Infrastruktúra Egyesület felszólította a döntéshozókat, sürgősen lépjenek az ügyben, hiszen
A civilek megjegyzik: az említett pályázók éppen a közelben „vizsgáznak”, hiszen ők építik Tordatúr határában a DN1-es európai utat az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmit. Itt 2025 februárja a határidő, és nagyjából az ütemterv szerint haladnak, ám ez „tízszer kisebb és annyival kevésbé összetett projekt, mint a körgyűrű”.
A munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a beruházást két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már tavaly nyáron győztest hirdettek, és hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak, ugyanis Emil Boc kolozsvári polgármester szerint májusban elkezdődhet a kórházépítés, közvetlenül utána pedig az útfelújítás is.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül a kolozsvári önkormányzat múlt pénteki ülésén frissített műszaki gazdasági mutatók szerint – 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Boc szerint az inflációhoz igazított pénzkeretnövelés létfontosságú volt egyrészt az első fázis első, fenesi szakaszán történő munkabeindítás szempontjából, másrészt a második szakasz esetében kiírt licit lezárása miatt is –
Ugyanakkor a kisajátítások is akadályozták az előrehaladást, főleg azok költsége: állítólag a kolozsvári körgyűrűt övező kényszerintézkedések annyiba kerülnek, mint amennyit az egész országban eszközölt hasonló eljárásokra szán az állam. Végül csak „adagolni” fogják a kifizetéseket, konkrétan csak azon területek esetében, amelyeken éppen valóban dolgoznak.

Minden idők legnagyobb infrastrukturális beruházásai előtt áll Kolozsvár a 42 km-es körgyűrű és a metró építésének előkészületevel. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, helyi tanácsossal jártuk körül a főbb kolozsvári infrastrukturális beruházások menetét.
Amelynek első munkafázisát négy éven belül szeretnék megvalósítani. Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van, de máris több mint 2 milliárd 523 millió lejesre növelték tervezett költségvetését (188 millió lejes kiegészítésről döntöttek pénteken). Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
Mint ismeretes, a teljes körgyűrű – északnyugati oldalról – a kiköltözöttek miatt rendkívül zsúfolttá vált Kisbácsnál kezdődő bekötőút révén indul dél felé, azaz Románia legnagyobb községe, a mintegy 50 ezer lelkesre duzzadt Szászfenes irányába. Maga a körgyűrű itt, az 5-ös csomópontnál kezdődik: a Szamos mentén haladva éri el a kincses várost a Cora bevásárlóközpont mellett. Itt felüljáró vezet majd át a DN1-es országút felett a Monostori negyed irányába, és déli irányban kerüli meg a várost, többek között az Edgar Quinet, a Lomb utcát, a Tordai utat, a Borháncs és Szopor negyedet, a Munka sugárutat érintve, elérve a már meglévő Bányabükk–Apahida-terelőutat, onnan pedig a Kolozsvártól északkeletre fekvő Telekfarkát.
Megadjuk a lehetőséget az embereknek, hogy a megye bármelyik pontjáról bejárhassanak dolgozni HÉV-vel, metróval vagy a körgyűrűn anélkül, hogy elnyeljék őket a forgalmi dugók. Ezzel a teljes metropoliszövezetünk nyer, és olyan jövőképet kap, amelynek egyetlen célja, hogy itthon tartsuk gyermekeinket, hazahozzuk az eltávozottakat” – fogalmazott tavaly márciusban Emil Boc, amikor bemutatta a körgyűrűprojektet, a többi infrastrukturális nagyberuházásra is kitérve.

Olyan országot akarnak maguknak a románok, mint amilyen külföldön van. Kolozsváron megkaphatják – jelentette ki Emil Boc polgármester.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Meghosszabbította a képviselőház szerdán az egyes alapélelmiszerek kereskedelmi haszonkulcsának mértékét korlátozó jogszabály hatályát.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
A Tarom egyenesen a csőd felé száguld – figyelmeztetett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szerdán.
Az új személygépkocsik megvásárlásának támogatását célzó roncsautóprogramok történetében először a kibocsátási követelmények és a motortípus mellett az autó gyártási helye alapján is korlátozni készül a román kormány a választható járművek körét.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Románia fokozott járványvédelmi intézkedéseket vezetett be, miután Magyarországon első alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestist házi sertésekben. Romániában jelenleg 13 fertőzési gócpontot tartanak nyilván.
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.
Lezárult a 2026. évi APIA-támogatások igénylésére benyújtott kifizetési kérelmek kampánya, és a hatóságok közzétették az első hivatalos adatokat.
szóljon hozzá!