Útmutató. A fehér csík mentén egyszer járható körgyűrű is lesz
Fotó: Facebook/Emil Boc
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az önkormányzat közben tovább „hizlalta” a tervezett összköltségvetést. Az első szakaszon májusban rajtolhat a munka.
2024. április 11., 19:222024. április 11., 19:22
„Tudjuk, hogy Erdélyben minden nyugodtan halad, de azért ez már sok” – közölte az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet a hosszú ideje várva várt kolozsvári terelőút második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalásról szóló Facebook-bejegyzésében.
Az úgynevezett metropolisz-körgyűrű vonatkozó, a kincses város nyugati bejárata és a tőle keletre található Apahida között tervezett, a kincses várost dél felől elkerülő szakasza esetében még 2017-ben indítottak közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ám ez egy év helyett négy esztendő alatt lett meg. Aztán tavaly többször is próbálkoztak a kivitelezőről döntő versenytárgyalás kiírásával, míg végre novemberben egyetlen cégtársulás jelentkezett.
Bár elvileg mindenki fellélegezhetett, hogy ez esetben óvások nem fogják hátráltatni a folyamatot, a városháza azóta sem hirdette ki győztesnek a nagyszebeni CON-A és a besztercei Dimex által vezetett csoportosulást, illetve nem is törölte a kiírást. A Pro Infrastruktúra Egyesület felszólította a döntéshozókat, sürgősen lépjenek az ügyben, hiszen
A civilek megjegyzik: az említett pályázók éppen a közelben „vizsgáznak”, hiszen ők építik Tordatúr határában a DN1-es európai utat az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmit. Itt 2025 februárja a határidő, és nagyjából az ütemterv szerint haladnak, ám ez „tízszer kisebb és annyival kevésbé összetett projekt, mint a körgyűrű”.
A munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a beruházást két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már tavaly nyáron győztest hirdettek, és hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak, ugyanis Emil Boc kolozsvári polgármester szerint májusban elkezdődhet a kórházépítés, közvetlenül utána pedig az útfelújítás is.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül a kolozsvári önkormányzat múlt pénteki ülésén frissített műszaki gazdasági mutatók szerint – 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Boc szerint az inflációhoz igazított pénzkeretnövelés létfontosságú volt egyrészt az első fázis első, fenesi szakaszán történő munkabeindítás szempontjából, másrészt a második szakasz esetében kiírt licit lezárása miatt is –
Ugyanakkor a kisajátítások is akadályozták az előrehaladást, főleg azok költsége: állítólag a kolozsvári körgyűrűt övező kényszerintézkedések annyiba kerülnek, mint amennyit az egész országban eszközölt hasonló eljárásokra szán az állam. Végül csak „adagolni” fogják a kifizetéseket, konkrétan csak azon területek esetében, amelyeken éppen valóban dolgoznak.
Minden idők legnagyobb infrastrukturális beruházásai előtt áll Kolozsvár a 42 km-es körgyűrű és a metró építésének előkészületevel. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, helyi tanácsossal jártuk körül a főbb kolozsvári infrastrukturális beruházások menetét.
Amelynek első munkafázisát négy éven belül szeretnék megvalósítani. Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van, de máris több mint 2 milliárd 523 millió lejesre növelték tervezett költségvetését (188 millió lejes kiegészítésről döntöttek pénteken). Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
Mint ismeretes, a teljes körgyűrű – északnyugati oldalról – a kiköltözöttek miatt rendkívül zsúfolttá vált Kisbácsnál kezdődő bekötőút révén indul dél felé, azaz Románia legnagyobb községe, a mintegy 50 ezer lelkesre duzzadt Szászfenes irányába. Maga a körgyűrű itt, az 5-ös csomópontnál kezdődik: a Szamos mentén haladva éri el a kincses várost a Cora bevásárlóközpont mellett. Itt felüljáró vezet majd át a DN1-es országút felett a Monostori negyed irányába, és déli irányban kerüli meg a várost, többek között az Edgar Quinet, a Lomb utcát, a Tordai utat, a Borháncs és Szopor negyedet, a Munka sugárutat érintve, elérve a már meglévő Bányabükk–Apahida-terelőutat, onnan pedig a Kolozsvártól északkeletre fekvő Telekfarkát.
Megadjuk a lehetőséget az embereknek, hogy a megye bármelyik pontjáról bejárhassanak dolgozni HÉV-vel, metróval vagy a körgyűrűn anélkül, hogy elnyeljék őket a forgalmi dugók. Ezzel a teljes metropoliszövezetünk nyer, és olyan jövőképet kap, amelynek egyetlen célja, hogy itthon tartsuk gyermekeinket, hazahozzuk az eltávozottakat” – fogalmazott tavaly márciusban Emil Boc, amikor bemutatta a körgyűrűprojektet, a többi infrastrukturális nagyberuházásra is kitérve.
Olyan országot akarnak maguknak a románok, mint amilyen külföldön van. Kolozsváron megkaphatják – jelentette ki Emil Boc polgármester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!