Lassan, de biztosan. Nagyobb törlesztőrészleteket hoz a felfele kúszó ROBOR
Fotó: 123RF
Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok. A pár tizedes százaléknyi emelkedés ugyanis jelenleg egy 60 ezer eurós hitel esetében pár lejes törlesztőrészlet-növekedést jelent, ha a ROBOR tovább nő, akkor sem kell majd pár tucat lejnél többet fizetni a hitel havi törlesztésekor.
Nem kis izgalmat okoz a bankkölcsönt 2019. előtt felvett hitelesek körében, hogy az elmúlt időszakban újfent meredek emelkedésnek indult a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, amely a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve az Első otthon program keretében felvett kölcsönök havi törlesztőrészletét határozza meg. Vagyis
A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett adatsorok szerint a háromhavi ROBOR 2,11 százalékon állt, ami amúgy stagnálást jelent az előző napi szinthez mérten. A növekedés szeptember utolsó napjaiban 1,57 százalékos szintről indult, ma két hete, szeptember 29-én pedig már 1,74 százalékos volt a kamatláb, azóta pedig szinte napról napra emelkedett, és nem ritka a több százalékpontos ugrás sem. Október elsején már 1,79 százalékon állt, október 4–5-én 1,81 százalékon, október 6-ára viszont 2,07 százalékig ugrott egyetlen nap leforgása alatt, a múlt hetet pedig 2,10 százalékos szinten zárta, amit október 7-én, csütörtökön ért el. Az idei minimumot különben a június 7-ei 1,49 százalék jelentette.
A kamatfolyosó két szélét is 25 bázisponttal emelte, így 1 százalékra növelte az egynapos lejáratú jegybanki betét kamatlábát, illetve 2 százalékra az egynapos lejáratú hitel kamatlábát.
„A hitelesek helyzetének megértése szempontjából lényeges, hogy a ROBOR-t 2010-től számítják, és a 2019 májusáig felvett, változó kamatlábú lejes hiteleknek a referenciakamatja, ehhez adódik a bank kamattöbblete” – idézte fel megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Emlékeztetett, hogy 2019 májusában lépett hatályba a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a változó kamatozású lejalapú hitelek részletének kiszámítási módját. A jogszabály rendelkezett a fogyasztói hitelek irányadó mutatójáról (IRCC), amelyet negyedévente, a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosaként határoznak meg. Ennek értéke jelenleg 1,08 százalék korábban 1,25 százalék volt.
– fejtette ki a szakértő. Ugyanakkor hozzátette, a pártizedes százaléknyi emelkedés a legtöbb törlesztőrészlet esetében nem jelent nagy volatilitást. Tehát egy 60 ezer eurós értékű Első otthon hitel esetében ez a növekedés egyelőre párlejes változást eredményez a havi hiteltörlesztő-részlet értékében. „Ez akkor válik inkább érezhetővé, ha a növekedési trend megmarad. De ha ezt továbbra is »lefordítjuk « egy 60–70 ezer eurós lakáshitelre, akkor a későbbi lehetséges növekedések sem haladják meg a törlesztőrészletben a pár tízlejes értéket” – húzta alá a gazdasági szakember.
Nőtt az alapkamat és az inflációs várakozás
Kérdésünkre rámutatott: a bankközi hitelkamatláb alakulását több tényező mozgatja, ám legnagyobb mértékben az idézi elő a változást, hogy a BNR alapkamatot emelt, illetve hogy az infláció is gyorsabb ütemben növekszik, mint ahogy azt korábban előrejelezték, így a jegybank augusztusban az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását.
– szögezte le az egyetemi oktató. Emlékeztetett egyúttal, hogy a mostani érték még korántsem rekordmagasságú, hiszen 2019 januárjában például a 3 százalékos szintet is meghaladta, és 2020-ban is volt a jelenleginél magasabb értéke.
„A bankközi kamatlábnak mindig van egy bizonyos volatilitása” – emelte ki a közgazdász, aki szerint elképzelhető, hogy folytatódik a háromhavi ROBOR növekedése. Ám úgy gondolja, hogy ez nem lesz számottevő.
– igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a gazdasági szakember.
Arra is kitért, hogy a Román Nemzeti Bank kezeli az inflációt, ám ennek van egy olyan komponense – az energiaárak változása –, amit a jegybank minden erőfeszítése ellenére sem tud kordában tartani. „Ha megnézzük, hogy az energiaárak az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal növekedtek, ez ellen a jegybank sem tud tenni, ez nyilvánvalóan az inflációt is húzza felfele. A ROBOR növekedése ugyanakkor nem tragikus mértékű, nincs semmi ok a pánikra” – összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!