Lassan, de biztosan. Nagyobb törlesztőrészleteket hoz a felfele kúszó ROBOR
Fotó: 123RF
Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok. A pár tizedes százaléknyi emelkedés ugyanis jelenleg egy 60 ezer eurós hitel esetében pár lejes törlesztőrészlet-növekedést jelent, ha a ROBOR tovább nő, akkor sem kell majd pár tucat lejnél többet fizetni a hitel havi törlesztésekor.
Nem kis izgalmat okoz a bankkölcsönt 2019. előtt felvett hitelesek körében, hogy az elmúlt időszakban újfent meredek emelkedésnek indult a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, amely a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve az Első otthon program keretében felvett kölcsönök havi törlesztőrészletét határozza meg. Vagyis
A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett adatsorok szerint a háromhavi ROBOR 2,11 százalékon állt, ami amúgy stagnálást jelent az előző napi szinthez mérten. A növekedés szeptember utolsó napjaiban 1,57 százalékos szintről indult, ma két hete, szeptember 29-én pedig már 1,74 százalékos volt a kamatláb, azóta pedig szinte napról napra emelkedett, és nem ritka a több százalékpontos ugrás sem. Október elsején már 1,79 százalékon állt, október 4–5-én 1,81 százalékon, október 6-ára viszont 2,07 százalékig ugrott egyetlen nap leforgása alatt, a múlt hetet pedig 2,10 százalékos szinten zárta, amit október 7-én, csütörtökön ért el. Az idei minimumot különben a június 7-ei 1,49 százalék jelentette.
A kamatfolyosó két szélét is 25 bázisponttal emelte, így 1 százalékra növelte az egynapos lejáratú jegybanki betét kamatlábát, illetve 2 százalékra az egynapos lejáratú hitel kamatlábát.
„A hitelesek helyzetének megértése szempontjából lényeges, hogy a ROBOR-t 2010-től számítják, és a 2019 májusáig felvett, változó kamatlábú lejes hiteleknek a referenciakamatja, ehhez adódik a bank kamattöbblete” – idézte fel megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Emlékeztetett, hogy 2019 májusában lépett hatályba a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a változó kamatozású lejalapú hitelek részletének kiszámítási módját. A jogszabály rendelkezett a fogyasztói hitelek irányadó mutatójáról (IRCC), amelyet negyedévente, a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosaként határoznak meg. Ennek értéke jelenleg 1,08 százalék korábban 1,25 százalék volt.
– fejtette ki a szakértő. Ugyanakkor hozzátette, a pártizedes százaléknyi emelkedés a legtöbb törlesztőrészlet esetében nem jelent nagy volatilitást. Tehát egy 60 ezer eurós értékű Első otthon hitel esetében ez a növekedés egyelőre párlejes változást eredményez a havi hiteltörlesztő-részlet értékében. „Ez akkor válik inkább érezhetővé, ha a növekedési trend megmarad. De ha ezt továbbra is »lefordítjuk « egy 60–70 ezer eurós lakáshitelre, akkor a későbbi lehetséges növekedések sem haladják meg a törlesztőrészletben a pár tízlejes értéket” – húzta alá a gazdasági szakember.
Nőtt az alapkamat és az inflációs várakozás
Kérdésünkre rámutatott: a bankközi hitelkamatláb alakulását több tényező mozgatja, ám legnagyobb mértékben az idézi elő a változást, hogy a BNR alapkamatot emelt, illetve hogy az infláció is gyorsabb ütemben növekszik, mint ahogy azt korábban előrejelezték, így a jegybank augusztusban az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását.
– szögezte le az egyetemi oktató. Emlékeztetett egyúttal, hogy a mostani érték még korántsem rekordmagasságú, hiszen 2019 januárjában például a 3 százalékos szintet is meghaladta, és 2020-ban is volt a jelenleginél magasabb értéke.
„A bankközi kamatlábnak mindig van egy bizonyos volatilitása” – emelte ki a közgazdász, aki szerint elképzelhető, hogy folytatódik a háromhavi ROBOR növekedése. Ám úgy gondolja, hogy ez nem lesz számottevő.
– igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a gazdasági szakember.
Arra is kitért, hogy a Román Nemzeti Bank kezeli az inflációt, ám ennek van egy olyan komponense – az energiaárak változása –, amit a jegybank minden erőfeszítése ellenére sem tud kordában tartani. „Ha megnézzük, hogy az energiaárak az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal növekedtek, ez ellen a jegybank sem tud tenni, ez nyilvánvalóan az inflációt is húzza felfele. A ROBOR növekedése ugyanakkor nem tragikus mértékű, nincs semmi ok a pánikra” – összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara jegyezte a legjelentősebb visszaesést – derül ki az Eurostat adataiból.
A Törvény Ereje Országos Szakszervezet (SNFL) legalább 4500 lejes bruttó minimálbérre tesz javaslatot 2026-ra a témában zajló hétfői egyeztetéseken – tájékoztatott közleményében az érdekvédelem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!