Lassan, de biztosan. Nagyobb törlesztőrészleteket hoz a felfele kúszó ROBOR
Fotó: 123RF
Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok. A pár tizedes százaléknyi emelkedés ugyanis jelenleg egy 60 ezer eurós hitel esetében pár lejes törlesztőrészlet-növekedést jelent, ha a ROBOR tovább nő, akkor sem kell majd pár tucat lejnél többet fizetni a hitel havi törlesztésekor.
Nem kis izgalmat okoz a bankkölcsönt 2019. előtt felvett hitelesek körében, hogy az elmúlt időszakban újfent meredek emelkedésnek indult a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, amely a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve az Első otthon program keretében felvett kölcsönök havi törlesztőrészletét határozza meg. Vagyis
A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett adatsorok szerint a háromhavi ROBOR 2,11 százalékon állt, ami amúgy stagnálást jelent az előző napi szinthez mérten. A növekedés szeptember utolsó napjaiban 1,57 százalékos szintről indult, ma két hete, szeptember 29-én pedig már 1,74 százalékos volt a kamatláb, azóta pedig szinte napról napra emelkedett, és nem ritka a több százalékpontos ugrás sem. Október elsején már 1,79 százalékon állt, október 4–5-én 1,81 százalékon, október 6-ára viszont 2,07 százalékig ugrott egyetlen nap leforgása alatt, a múlt hetet pedig 2,10 százalékos szinten zárta, amit október 7-én, csütörtökön ért el. Az idei minimumot különben a június 7-ei 1,49 százalék jelentette.
A kamatfolyosó két szélét is 25 bázisponttal emelte, így 1 százalékra növelte az egynapos lejáratú jegybanki betét kamatlábát, illetve 2 százalékra az egynapos lejáratú hitel kamatlábát.
„A hitelesek helyzetének megértése szempontjából lényeges, hogy a ROBOR-t 2010-től számítják, és a 2019 májusáig felvett, változó kamatlábú lejes hiteleknek a referenciakamatja, ehhez adódik a bank kamattöbblete” – idézte fel megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Emlékeztetett, hogy 2019 májusában lépett hatályba a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a változó kamatozású lejalapú hitelek részletének kiszámítási módját. A jogszabály rendelkezett a fogyasztói hitelek irányadó mutatójáról (IRCC), amelyet negyedévente, a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosaként határoznak meg. Ennek értéke jelenleg 1,08 százalék korábban 1,25 százalék volt.
– fejtette ki a szakértő. Ugyanakkor hozzátette, a pártizedes százaléknyi emelkedés a legtöbb törlesztőrészlet esetében nem jelent nagy volatilitást. Tehát egy 60 ezer eurós értékű Első otthon hitel esetében ez a növekedés egyelőre párlejes változást eredményez a havi hiteltörlesztő-részlet értékében. „Ez akkor válik inkább érezhetővé, ha a növekedési trend megmarad. De ha ezt továbbra is »lefordítjuk « egy 60–70 ezer eurós lakáshitelre, akkor a későbbi lehetséges növekedések sem haladják meg a törlesztőrészletben a pár tízlejes értéket” – húzta alá a gazdasági szakember.
Nőtt az alapkamat és az inflációs várakozás
Kérdésünkre rámutatott: a bankközi hitelkamatláb alakulását több tényező mozgatja, ám legnagyobb mértékben az idézi elő a változást, hogy a BNR alapkamatot emelt, illetve hogy az infláció is gyorsabb ütemben növekszik, mint ahogy azt korábban előrejelezték, így a jegybank augusztusban az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását.
– szögezte le az egyetemi oktató. Emlékeztetett egyúttal, hogy a mostani érték még korántsem rekordmagasságú, hiszen 2019 januárjában például a 3 százalékos szintet is meghaladta, és 2020-ban is volt a jelenleginél magasabb értéke.
„A bankközi kamatlábnak mindig van egy bizonyos volatilitása” – emelte ki a közgazdász, aki szerint elképzelhető, hogy folytatódik a háromhavi ROBOR növekedése. Ám úgy gondolja, hogy ez nem lesz számottevő.
– igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a gazdasági szakember.
Arra is kitért, hogy a Román Nemzeti Bank kezeli az inflációt, ám ennek van egy olyan komponense – az energiaárak változása –, amit a jegybank minden erőfeszítése ellenére sem tud kordában tartani. „Ha megnézzük, hogy az energiaárak az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal növekedtek, ez ellen a jegybank sem tud tenni, ez nyilvánvalóan az inflációt is húzza felfele. A ROBOR növekedése ugyanakkor nem tragikus mértékű, nincs semmi ok a pánikra” – összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!