Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója
Fotó: Wizz Air sajtóosztálya
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra. A Wizz Air amúgy nem jelentkezne be a Taromra, de pilótákat, légiutas-kísérőket, útvonalakat vennének – nyilatkozta Váradi az Economica.net gazdasági portálnak.
2025. december 18., 11:012025. december 18., 11:01
A bukaresti hatóságoknak hagyniuk kelleni működni a piacot, és értékesíteniük kellene a Tarom állami légitársaságot, már ha akad rá vevő – vallja Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. A romániai piac legnagyobb szereplőjének számító magyar légitársaság amúgy a világjárvány óta vitatja az Európai Bizottság döntéseit, amelyek szerint állami támogatást lehet nyújtani az állami légitársaságnak, így a Taromnak is, amely 2007 óta nem termel nyereséget, és évente több száz millió lej adósságot halmoz fel.
A magyar érdekeltségű Wizz Air fapados légitársaság újabb pert indított a Tarom román állami légitársaságnak nyújtott kormányzati támogatás ellen.
„A román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony légitársaságokra. Megcsinálták a Tarommal, megcsinálták a Blue Airrel. Nem tudom, miért teszik.
– jelentette ki Váradi József az Economica.net portálnak adott interjújában. Példaként a Malév csődjét is felhozta.
„Emlékszem, 2012-ben is átéltem ezt, amikor Magyarország hagyta csődbe menni a Malévet. Az egész ország fel volt háborodva, mert azt hitte, hogy ezzel elveszíti a kapcsolatait a világgal. Akkor a budapesti reptéren a Malév nélkül 6 millió utas fordult meg. Ma 17 millió utas, ami majdnem háromszorosa az akkori forgalomnak.
– mondta a magyar szakember.
Aki amúgy úgy gondolja: bár a Tarom megtartása egyesek számára nemzeti büszkeség, „az adófizetők pénzét nem lehet diszfunkcionális vállalkozásokra fordítani, hanem hatékonyabban kell másra költeni, és a piacnak kell eldöntenie, ki marad és ki nem”.
A Tarom 60 millió euró bruttó nyereséggel zárta a 2024-es évet, miután egy év alatt eladta több repülőgépét és a londoni Heathrow repülőtéren lévő résidőket, az október végén közvitára bocsátott bevételi és kiadási költségvetés adatai szerint. Az idei pénzügyi adatok alacsonyak egy olyan vállalat számára, mint a Tarom: a bruttó nyereség mindössze 2,4 millió lej lehet az Economica.net szerint.
Kérdésre válaszolva pedig leszögezte: „ha van vevő, akkor el kell adni”. Majd közölte: a Wizz Air nem terjeszkedik felvásárlások révén, de kiegészítheti a hiányzó kapacitását.
A gépekre nem, de a Tarom pilótáira bejelentkezhet a Wizz Air
Fotó: Facebook/Tarom
A Wizz Air működési modellje egyszerű: azonos típusú repülőgépek, azonos működési szabványok, azonos foglalási platform, könnyen érthető és kezelhető. Bármi más, ami egy másik vállalattól származna, csak bonyodalmat, sok költséget és zavart okozna a piacon, amit a Wizz Air nem hajlandó megtenni – mondta Váradi, jelezve viszont, hogy bizonyos aktívákra vagy akár a humán erőforrás egy részére bejelentkezhetnek.
de a saját repülőgépeinkkel, a saját üzemeltetési platformunkkal működnénk. Tehát megbeszélhetnénk ezt a kérdést. De ezt a döntést a tulajdonosnak kell meghoznia, nem nekem” – nyilatkozta a Wizz Air vezérigazgatója.
Szavai olyan kontextusban hangzottak el, hogy a Wizz Air – mint ismeretes – idén nyáron újabb pert indított a Taromnak nyújtott 95,3 millió eurós szerkezetátalakítási támogatás ellen, és az Európai Bizottság döntésének megsemmisítését kéri. A tavaly nyújtott 95,3 millió euró összegű állami támogatás magában foglalja
Bár a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében a kormány drasztikus kiadáscsökkentéseket hajtott és hajt végre, továbbra is jókora összegeket kell kifizetnie egyes állami cégek kisegítésére.
Közben – amint arról a napokban is írtunk – a Wizz Air intenzív terjeszkedésbe kezdett a romániai piacon, számos új, külföldi járatot jelentett be, új bázisokat alakított ki, új repülőtéren is megjelent szolgáltatásaival, és minap Váradi József a profit.ro portálnak adott interjúban arról beszélt, hogy belföldi járatok elindítását is fontolgatják, konkrétumokat azonban egyelőre nem árult el.
A Wizz Air magyar fapados légitársaság terjeszkedésre készül Romániában, több úti célt hirdetnek meg az új szezonban, és belföldi járatok indítását is fontolgatja. Minderről Váradi József vezérigazgató beszélt egy, a Profit.ro portálnak adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!