A kimutatás szerint a tavaly Romániában átadott lakások aránya ezer lakosra vetítve 1,8. Az arány Spanyolországban és Írországban a legmagasabb, itt ezer lakosra 15 új lakás jutott a tavalyi évben, de nemcsak a régebbi, hanem az újabb EU-tagok is lekörözik Romániát. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is jobb az arány.
Hasonló a helyzet a lakófelületek terén is, a felmérés szerint ugyanis míg az Európai Unióban egy lakosra átlagban 36 négyzetméternyi lakófelület jut, addig Romániában ez az érték csupán 15 négyzetméter.
Szintén sereghajtó az ország a bérlakásokat illetően. Ez annak tudható be, hogy rendkívül nagy a lakástulajdonosok aránya. Míg ugyanis az EU-ban a polgároknak csupán 65 százaléka rendelkezik saját otthonnal, ez az arány Romániában 80 százalék. Más felmérésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az ország gőzerővel dolgozza le a többi uniós taggal szembeni lemaradását. A legfrissebb felmérések szerint Románia Nagy-Britannia mögött az előkelő második helyet foglalja el uniós szinten az építőipar fejlődésének dinamikáját tekintve. Míg a szigetországban 3,6 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, Romániában ez az érték 2,8, a harmadik helyezett Szlovákiában pedig 1,5 százalék. A tendencia a kontinens nyugati felében ellentétes előjelű: Belgiumban, Spanyolországban és Németországban is csökkent az építőipar teljesítménye. Ezt a tendenciát jelzi az a mutató is, amely szerint amíg az euróövezetben az építőipar teljesítménye csupán 3,9 százalékkal nőtt, a 27 tagállam mindegyikét figyelembe vevő adatok szerint a növekedés nálunk 6,6 százalékos.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.