Hirdetés

Divatba hozhatja az otthoni munkavégzést a koronavírus-járvány

A home office kényelme. Sokan épp olyan hatékonyak otthon, mintha az irodában dolgoznának •  Fotó: 123RF

A home office kényelme. Sokan épp olyan hatékonyak otthon, mintha az irodában dolgoznának

Fotó: 123RF

A home office térhódítását hozhatja el a koronavírus-járvány: miután kényszerből kipróbálta, sok alkalmazott gondolja úgy, hogy heti egy-két vagy akár több napot is otthonából dolgozna. Törvényi előírás létezik, előnyök és hátrányok is vannak.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 08., 08:382020. május 08., 08:38

Miközben a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt Romániában még nagyon alacsony volt azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik otthonról dolgoztak, a szükségállapot vége után már gyakrabban találkozhatunk majd olyan alkalmazottakkal, akik home office-ban látják el feladatukat. Egyrészt azért, mert nagyon sok munkavállaló számára kecsegtető, hogy 7.50-kor felkelve már 8 órakor munkába lehet állni – főleg, ha nem videókonferenciával indul a nap –, nem kell a forgalomban araszolni. Másrészt mert

a korábban ódzkodó munkáltatók egy része is meggyőződhetett arról, hogy lehet hatékony az alkalmazott akkor is, ha nincs szem előtt.

Hirdetés

Ráadásul egy elemzés szerint egy cégnek havi 175 és 500 euró közötti összegbe kerül valamennyi alkalmazottai munkakörülményeinek biztosítása.

A home office elterjedését vetítik előre a Colliers International közvélemény-kutatásának minap nyilvánosságra hozott adatai is, amelyek szerint minden tíz alkalmazottból hét a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldása után is szeretne munkaideje egy részében otthonról dolgozni. A felmérés készítése során megkérdezett alkalmazottak 60 százaléka azt mondta, hogy hasznos lenne, ha a hét egy vagy két napján otthonról dolgozhatna, 10 százalék heti három vagy négy napon át is a home office-t választaná.

A Colliers International ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban már azért is többen fognak otthonukból dolgozni, mert a gyerekek szeptemberig nem mehetnek iskolába, a munkáltatók egy része pedig engedni fogja a szülőknek a home office-t.

Sokan éltek a törvény adta lehetőséggel

„Egyre többen és több ágazatban élnek az otthoni munka vagy a távmunka lehetőségével” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Mint részletezte, ez a nagyvárosokban, a multinacionális cégeknél elterjedtebb, de a járványhelyzetben, ahol erre a lehetőség van, a kisebb városokban működő cégek is éltek a lehetőséggel, például a szállítmányozásszervezők otthonról dolgoznak.

Idézet
Szerencse volt a jelenlegi szerencsétlen helyzetben, hogy az otthoni munkavégzés jogszabályi kereteit már két évvel ezelőtt megalkották, így most, hogy erre valóban szükség volt, egyszerűen meg lehetett valósítani”

– mondta a főfelügyelő. Hozzátette: az otthoni munkavégzést és a távmunkát más törvény szabályozza, ezt külön kell választani. Ha a munkaadó és a munkavállaló megegyeznek az otthoni munkavégzésről vagy a távmunkáról, ezt a munkaszerződés mellékletében kell rögzíteniük, iktatják az alkalmazottakat nyilvántartó digitális adatbázisba, a Revisalba.

A munkaadó köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközöket és a munkavédelmi körülményeket. A felügyelőség amúgy a szükségállapot idején nem végez tematikus ellenőrzéseket, csak a panaszokat, bejelentéseket vizsgálják ki. Ördög Lajos ugyanakkor elmondta, az otthoni munka ellenőrzését nem úgy kell elképzelni, hogy az ellenőr kopogtat a munkavállaló otthonában, hanem a céget vizsgálják, ha az adatbázisban az szerepel, hogy az alkalmazottak otthonról dolgoznak, bekérik a vonatkozó dokumentumokat, hogy a munkaadó teljesíti-e az előírásokat.

Munkakultúra nélkül nem megy

A számítógéppel dolgozók számára nem jelentett kihívást, hogy átálljanak az otthoni munkavégzésre vagy távmunkára, ez inkább a hagyományos berendezkedésű vállalatoknál okozott fejtörést – jelentette ki eközben megkeresésünkre Bihar Béla, a Székelyföldi IT Plus Klaszter elnöke. Rámutatott, a vállalatok egy részénél a digitalizációt korábban nem vették komolyan, úgy voltak vele, hogy „jó, ha van”, de azért legyen meg minden papíron is. Ott, ahol arra rendezkedtek be, hogy reggel bementek az alkalmazottak, aláírták a jelenléti ívet, a munkaadó felügyelete alatt végezték a munkájukat, most kénytelenek megküzdeni azzal, hogy a munka egy része átkerül online felületre.

Bihari Béla hangsúlyozta,

ebben a helyzetben felértékelődik a bizalom, a munkaadónak meg kell bíznia az alkalmazottaiban, hogy otthon is ugyanolyan hatékonysággal végzik a feladataikat, mint a munkahelyen felügyelet alatt.

Hozzátette, a számítástechnikai cégeknél egyáltalán nem jelentett gondot az átállás, hiszen eddig is elfogadott volt, hogy a tárgyalások, egyeztetések különböző videóplatformokon zajlottak. Ugyanakkor most már nagyon sok ágazatban megvalósítható az online munkavégzés, például az építészek, a tervezők megosztva ugyanabban az időben dolgozhatnak egy dokumentumon, olyan, mintha kiterítenék a tervet, és a több szakág képviselői közösen eldöntik, hogy hová kerüljön a villanykapcsoló. Minden nagy szolgáltatónak vannak olyan programjai, platformjai, melyek lehetővé teszik az otthoni munkavégzést, a távmunkát – mutatott rá Bihari Béla.

Bár a szükségállapotban, a kényszerhelyzetben a digitalizáció, az online munkavégzés másodlagos lehetőségből szükségletté lépett elő, ennek mind a két fél – a munkaadó és munkavállaló – részére is megvannak az előnyei és a hátrányai – vallja a klaszter elnöke, aki szerint ki kell alakulnia a munkakultúrának, hogy mindenki hatékonyan, lelkiismeretesen végzi a feladatát, akkor is ha „nincs szem előtt”.

A munkaadónak kell biztosítania a munkavégzéshez szükséges eszközöket, például laptopot vagy korlátlan internet-előfizetést, de akkor is spórol az erőforrásokkal,

hiszen nem kell annyi terembért fizetnie, megtakarítja az áramköltségek egy részét, vagy nem fogy annyi kávé az irodában.

Löket a digitalizációnak

Bihari Béla szerint az átállás egyértelmű előnye, hogy elmarad a papíralapú bürokratikus vállalati szerveződés. „Nemrég még elfogadott volt, hogy egy vállalaton belül elvitték a számlát a könyvelőnek, ő lefűzte, átadási-átvételi elismervényeket írtak alá, tevékenységi naplót vezettek. Ez a jelenlegi helyzetben a magánszférában és az intézmények szintjén is egyre inkább visszaszorul” – mutatott rá az informatikus. Hangsúlyozta, a saját cégének példáján is látja, hogy míg korábban két-három naponta kénytelenek voltak futárral küldeni a kinyomtatott, aláírt dokumentumokat akár több példányban is, most már erre online lehetőség biztosított. „Ezzel a helyzettel kapott egy löketet a digitalizáció, az online ügyintézés, amit különben évek óta szorgalmazunk” – fogalmazta meg a klaszter elnöke. Hozzátette,

a digitalizációnak köszönhető, hogy a járvány idején nem állt le az élet, nemcsak a munkavégzést, hanem az oktatást is meg lehetett valamilyen módon oldani.

Az előnyök közé sorolta azt is, hogy növekszik a munkavállalók önállósága, hiszen sok kérdésben magukra vannak utalva, nem tudnak mindent átbeszélni a munkatársakkal, a munkahelyi szocializálódás is lecsökkent, a kollégák az online térben már nem beszélik meg az esti színházelőadást.

Az előnyök mellett hátrányok is akadnak

Ennek viszont hátulütői is lehetnek, hiszen gyengül a vállalaton belül a csapatszellem, csökkenhet az alkalmazottak cég iránti lojalitása.

Az otthoni munkavégzés másik hátránya, hogy nehéz különválasztani a munkaidőt és az „énidőt”, a kettő könnyen összefolyhat, ami a hatékonyság rovására megy.

Nehezebb ilyen körülmények között betartani a munkaprogramot, mint amikor valaki reggel nyolcra bement a munkahelyére, és négykor hazament. Az évek során bejáratott munkaprogram felborul, ha otthon a gyerekeket kell segíteni a távoktatásban, még nehezebb ugyanolyan szinten teljesíteni, mint korábban.

„Az otthonukban dolgozók magukkal szembeni igényessége is visszaesik, hiszen nincsenek már kihívások, nem kell kimozdulni. Lehet, nem úgy öltöznek, nem borotválkoznak, nem sminkelnek, ha a munkavállaló elhanyagolja magát, az a munkavégzésben is visszatükröződhet” – részletezte a vállalkozó. Hangsúlyozta, az átállásban sokat számít az együttműködés, hogy a munkaadó is megértse az új helyzetet, a munkavállaló pedig próbálja ugyanazt a teljesítményt nyújtani.
Bihari Béla rámutatott, a számítástechnikában már korábban is hatékonyságban, elhasznált erőforrásban számoltak, időgazdálkodási lapokat használtak, ezek más ágazatokban is hasznosak lehetnek.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
Hirdetés