Hirdetés

Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Semmit nem jelentenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által megszabott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási referenciaárak, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a biztosítóknak ezt figyelembe kellene venniük – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin, az ASF tagja.

Bíró Blanka

2018. február 19., 10:502018. február 19., 10:50

2018. február 19., 10:532018. február 19., 10:53

A Pénzügyi Felügyelet – mint ismeretes – az intézkedés bevezetésekor azzal érvelt, hogy a referenciaár támpontot jelenthet az ügyfél számára, amikor a saját díjszabásáról tárgyal. Biró Albin is úgy látja azonban, hogy erre a valóságban nincs lehetőség, hiszen a biztosítótársaságoknak néhány hónappal korábban jóvá kell hagyatniuk a felügyelettel az áraikat, így a biztosított csak annyit tehet, hogy az árlistából kiválasztja a neki tetszőt, ám alkudni már nem tud.

Idézet
Nem gondolták végig, tulajdonképpen mit jelent a referenciaár bevezetése. Az előre beharangozott nagy változások valójában nem jelentenek semmit.

A törvény nem írja elő, hogy a referenciaárakat milyen határig kötelező betartani, így egy biztosítótársaság kínálhatja a kötvényt 50 lejért, de 700 lejért is” –szögezte le a szakértő.

Hirdetés

Nyugalom van a piacon

Biró Albin ugyanakkor úgy véli, jelenleg az árak „nem veszélyesek”, nyugalmi állapot van a piacon, hiszen a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán a garanciaalap kifizette a károkat, így ingyen befolyt 200 millió lej a kárpótlásokra. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen hatással lesz a kifizetésekre, hogy jelenleg a három legolcsóbb díjszabást kínáló társaság uralja a piac 70 százalékát. Ez az arány korábban nem haladta meg a 40-50 százalékot, ám jelenleg a forgalomba írt ötmillió gépkocsi közül 3,5 milliónak a három legolcsóbb társaságnál kötötték meg a kötelező biztosítását.

Idézet
Most telt el egy fél év, most fog kiderülni, hogy a rendszer ilyen körülmények között képes-e fizetni a károkat.

Sok függ ettől a három cégtől, ám segíthet az a 200 millió lej, amit a garanciaalap visszapumpált a rendszerbe”– szögezte le Biró Albin.

Nem érdemes túlzottan személyre szabni

A Pénzügyi Felügyelet tagja ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak tartja, hogy annak függvényében állapítanák meg a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árát, hogy évente ki hány órát használja az autóját. Călin Rangu, az ASF igazgatója az Economica.net portálnak nyilatkozta a napokban azt, hogy

már javasolták a biztosítótársaságoknak: dolgozzanak ki olyan csomagokat, amelyek szerint órára lehetne fizetni a kötelező felelősségbiztosítást,

az év elején befizetett minimális összeget az év végén annak függvényében egészítenék ki, hogy a biztosított mennyit használta a gépkocsit, ennek követését a technológia lehetővé teszi. Biró Albin rámutatott, próbálkoznak azzal, hogy teljesen személyre szabják a kötvényeket, hiszen gyakorlatilag ma már mindent tudnak a biztosítottról, ám ennek az a hátulütője, hogy éppen a szolidaritás elvével megy szembe.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Amikor ugyanis megpróbálták a nagy kockázatot jelentő biztosítottakra ráterhelni a nagyobb díjszabást, a fiataloknak és a hivatásos sofőröknek elviselhetetlenül nagy árat kellett volna fizetniük, a fuvarozók esetében például a biztosítás értéke elérte az évi 20 ezer lejt, ami miatt ki is tört a botrány.

Nem érdemes ennyire feszegetni, aprólékosan személyre szabni a kötvényeket, hiszen akkor a rendszer elveszíti a szolidaritásjellegét”
szögezte le az ASF tagja.

Biró Albin szerint egyelőre technikailag sem kivitelezhető az órára fizetett biztosítás, hiszen nagyon sok pénzbe kerülne a követőrendszer kiépítése.

Zavart okoznak az át nem íratott autók

Zavart okoz a biztosítások piacán, hogy az országban bejegyezett autók 10-12 százalékának nincs rendezve a tulajdonjoga – hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker. Mint részletezte, a tavaly ősszel életbe léptetett új bonus-malus rendszer miatt mindhárom fél – a régi és az új tulajdonos, de a biztosítótársaság is – veszít amiatt, ha nem íratják át a gépkocsit, amikor eladják.

A módosítás ugyanis azon alapszik, hogy a bonus-malus díjat most már a tulajdonos személyi száma (CNP) alapján határozzák meg, és valamennyi, a nevén levő gépkocsira az alapján számolják ki, hogy egyik autóval okozott kárt vagy sem.

Ez a rendszer a több autóval rendelkező magánszemélyek esetében első körben árcsökkenéshez vezetett, hiszen valamennyi járműre a legmagasabb bonus kategóriába eső autó kedvezményét számolták. Ez azonban visszafelé is igaz, tehát ha egyik autóval balesetet okozott, akkor a pótdíjat mindegyikre kiszabják, így akár 180 százalékkal is növekedhet az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény összege. Ezért veszélyes, ha a gépkocsit nem íratták át az új tulajdonos nevére, hiszen a régi tulajdonos felébredhet, hogy megugrott a neki kiszámolt díjszabás a meglevő autóira, miközben a már eladott gépkocsival az új tulajdonos okozott kárt. Ilyen esetekben perelni lehet, ugyanakkor a biztosítót is megbírságolják, hogy a régi tulajdonos adatait a tudta és beleegyezése nélkül felhasználta a szerződés megkötéséhez.

Ezért idén a biztosítók sokkal óvatosabbak, és visszautasítják a szerződéskötést, ha valaki nem a saját nevére akarja azt megkötni.

További gondot jelent, hogy sok esetben a régi tulajdonos kiíratta eladott autóját az önkormányzatnál, ám nem tudhatja, hogy az új tulajdonos végigjárta-e a procedúrát, nevére íratta-e a rendőrségnél a gépkocsit.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Lőrinc Lehel ugyanakkor arra is kitért, hogy a céges autók esetében nincs gond, azoknál általában rendezett a tulajdonviszony, ugyanakkor esetükben a bonus-malus rendszer is másként működik, az adott járműre számolják és nem az egész flottára. Esetükben akkor áll fenn a kötvény árának növelése, ha túl sok balesetet követnek el, és a biztosítók magas kockázatú ügyfélnek minősítik a vállalkozást, ám a pótdíjazáshoz meg kell szerezniük a pénzügyi felügyelet jóváhagyását.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 17., hétfő

Egyre távolodik a román euró? Új céldátummal próbálkozik Dragoș Pîslaru

A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.

Egyre távolodik a román euró? Új céldátummal próbálkozik Dragoș Pîslaru
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Ez a csoda csak egy napig tartott: újra drágult a gázolaj

Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.

Ez a csoda csak egy napig tartott: újra drágult a gázolaj
2026. augusztus 17., hétfő

Leállhatnak a vonatok? Példátlan válságra figyelmeztet a vasúti szakszervezet

A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.

Leállhatnak a vonatok? Példátlan válságra figyelmeztet a vasúti szakszervezet
2026. augusztus 17., hétfő

Románia már az első félévben is nettó áramimportőr volt

Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.

Románia már az első félévben is nettó áramimportőr volt
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó

Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.

Épp annyival lett olcsóbb a gázolaj, amennyivel csökkent a jövedéki adó
2026. augusztus 15., szombat

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől

Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.

Bekúszik 10 lej alá az ár? Olcsóbb gázolajat várnak a jövedéki adó csökkenésétől
2026. augusztus 14., péntek

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”

Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
2026. augusztus 14., péntek

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint

Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint
2026. augusztus 14., péntek

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után

A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után
Hirdetés
Hirdetés