Több vagy kevesebb? Nem egyformán reagáltak a bankok a múlt heti módosításra
Fotó: 123RF
Miután egyértelművé vált, hogy az olyan kormányprogramokra, mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! nem alkalmazható a havi törlesztőrészlet kiszámításánál bevezetett új index, a pénzügyminisztérium mégis jogszabály-módosításra készül. Megszabnák a maximális kamatlábat is.
2019. május 07., 13:202019. május 07., 13:20
2019. május 07., 13:252019. május 07., 13:25
A kedvezményes hitelfeltételeket biztosító kormányprogramokra – mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! – is kiterjesztené a szociálliberális kormány jogszabályjavaslata a változó kamatozású kölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott új index alkalmazását.
Amint arról korábban beszámoltunk, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor. És ahogyan az várható volt, az új referenciamutató valóban elmarad a három- vagy hathavi ROBOR-tól: a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett, a 2018-as év utolsó negyedét tükröző mutató 2,36 százalék, ami csaknem egy százalékkal kevesebb, mint a szintén csütörtöki 3,32 százalékos háromhavi irányadó bankközi kamatláb. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az IRCC-nek nincs visszamenőleges hatálya, tehát
De nemcsak ezen múlik a törlesztőrészlet, a bankok egy úgynevezett kamatfelárat is alkalmaznak, aminek mértéke pénzintézetenként eltérő. A kormányprogramok keretében nyújtott hitelek esetében ezek maximális értékét is meghatározná a pénzügyminisztérium által most bejelentett jogszabályjavaslat. Az Első otthon esetében így az IRCC + legtöbb évi 2 százalék, a gépjárműpark felújítását célzó programnál az IRCC + legtöbb évi 3 százalék, a Fektess magadba! programnál pedig az IRCC + legtöbb évi 2 százalék lehetne a kamatláb, ha életbe lépnek a tervezett módosítások.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor a hétvégén arról is beszélt, hogy a hét folyamán tárgyalóasztalhoz ülnek a Román Bankszövetség (ARB) képviselőivel, azt szeretné ugyanis, ha a hitelintézetek csökkentenék vagy egyenesen eltörölnék a már futó hitelek újrafinanszírozásával járó költségeket.
Amikor pedig az újságírók a román jegybank illetékesei és pénzügyi elemzők azon kijelentése kapcsán faggatták, miszerint a kamatok összefüggésben állnak az inflációval, miután Romániában az elmúlt időszakban felgyorsult a pénzromlás üteme, Teodorovici leszögezte: a bankoknak lenne miből fedezniük az extra kiadásokat. „A bankoknak, az én felfogásom szerint, amennyiben partnerek akarnak lenni Románia gazdaságának alakításában, és van erre törvényes serkentőjük is, méltányos költségekkel kellene azt finanszírozniuk, legyen szó az üzleti szféráról vagy a magánszemélyekről. Ez a célja a mi rendeletünknek is” – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Több bank is módosított már a kamaton
Több bank is módosított a napokban a lejalapú, változó kamatozású hitelek kamatlábán, miután a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének a kiszámításakor. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál összesítése szerint vannak bankok, ahol az új mutatónak köszönhetően csökkent a kamat, így a törlesztőrészlet akár 10 százalékkal is csökkenhet, máshol viszont a pénzintézet úgy döntött, hogy megemeli a kamatlábban szintén fontos elemként jelen levő kamatfelárat. A portál szerint a legnagyobb csökkentést a CEC Bank, az ING Bank és a Raiffeisen Bank alkalmazta, miközben a BCR és a Transilvania Bank kamatfelárat emelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!