Több vagy kevesebb? Nem egyformán reagáltak a bankok a múlt heti módosításra
Fotó: 123RF
Miután egyértelművé vált, hogy az olyan kormányprogramokra, mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! nem alkalmazható a havi törlesztőrészlet kiszámításánál bevezetett új index, a pénzügyminisztérium mégis jogszabály-módosításra készül. Megszabnák a maximális kamatlábat is.
2019. május 07., 13:202019. május 07., 13:20
2019. május 07., 13:252019. május 07., 13:25
A kedvezményes hitelfeltételeket biztosító kormányprogramokra – mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! – is kiterjesztené a szociálliberális kormány jogszabályjavaslata a változó kamatozású kölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott új index alkalmazását.
Amint arról korábban beszámoltunk, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor. És ahogyan az várható volt, az új referenciamutató valóban elmarad a három- vagy hathavi ROBOR-tól: a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett, a 2018-as év utolsó negyedét tükröző mutató 2,36 százalék, ami csaknem egy százalékkal kevesebb, mint a szintén csütörtöki 3,32 százalékos háromhavi irányadó bankközi kamatláb. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az IRCC-nek nincs visszamenőleges hatálya, tehát
De nemcsak ezen múlik a törlesztőrészlet, a bankok egy úgynevezett kamatfelárat is alkalmaznak, aminek mértéke pénzintézetenként eltérő. A kormányprogramok keretében nyújtott hitelek esetében ezek maximális értékét is meghatározná a pénzügyminisztérium által most bejelentett jogszabályjavaslat. Az Első otthon esetében így az IRCC + legtöbb évi 2 százalék, a gépjárműpark felújítását célzó programnál az IRCC + legtöbb évi 3 százalék, a Fektess magadba! programnál pedig az IRCC + legtöbb évi 2 százalék lehetne a kamatláb, ha életbe lépnek a tervezett módosítások.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor a hétvégén arról is beszélt, hogy a hét folyamán tárgyalóasztalhoz ülnek a Román Bankszövetség (ARB) képviselőivel, azt szeretné ugyanis, ha a hitelintézetek csökkentenék vagy egyenesen eltörölnék a már futó hitelek újrafinanszírozásával járó költségeket.
Amikor pedig az újságírók a román jegybank illetékesei és pénzügyi elemzők azon kijelentése kapcsán faggatták, miszerint a kamatok összefüggésben állnak az inflációval, miután Romániában az elmúlt időszakban felgyorsult a pénzromlás üteme, Teodorovici leszögezte: a bankoknak lenne miből fedezniük az extra kiadásokat. „A bankoknak, az én felfogásom szerint, amennyiben partnerek akarnak lenni Románia gazdaságának alakításában, és van erre törvényes serkentőjük is, méltányos költségekkel kellene azt finanszírozniuk, legyen szó az üzleti szféráról vagy a magánszemélyekről. Ez a célja a mi rendeletünknek is” – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Több bank is módosított már a kamaton
Több bank is módosított a napokban a lejalapú, változó kamatozású hitelek kamatlábán, miután a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének a kiszámításakor. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál összesítése szerint vannak bankok, ahol az új mutatónak köszönhetően csökkent a kamat, így a törlesztőrészlet akár 10 százalékkal is csökkenhet, máshol viszont a pénzintézet úgy döntött, hogy megemeli a kamatlábban szintén fontos elemként jelen levő kamatfelárat. A portál szerint a legnagyobb csökkentést a CEC Bank, az ING Bank és a Raiffeisen Bank alkalmazta, miközben a BCR és a Transilvania Bank kamatfelárat emelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!