Több vagy kevesebb? Nem egyformán reagáltak a bankok a múlt heti módosításra
Fotó: 123RF
Miután egyértelművé vált, hogy az olyan kormányprogramokra, mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! nem alkalmazható a havi törlesztőrészlet kiszámításánál bevezetett új index, a pénzügyminisztérium mégis jogszabály-módosításra készül. Megszabnák a maximális kamatlábat is.
2019. május 07., 13:202019. május 07., 13:20
2019. május 07., 13:252019. május 07., 13:25
A kedvezményes hitelfeltételeket biztosító kormányprogramokra – mint az Első otthon, az Első autó vagy a Fektess magadba! – is kiterjesztené a szociálliberális kormány jogszabályjavaslata a változó kamatozású kölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott új index alkalmazását.
Amint arról korábban beszámoltunk, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor. És ahogyan az várható volt, az új referenciamutató valóban elmarad a három- vagy hathavi ROBOR-tól: a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett, a 2018-as év utolsó negyedét tükröző mutató 2,36 százalék, ami csaknem egy százalékkal kevesebb, mint a szintén csütörtöki 3,32 százalékos háromhavi irányadó bankközi kamatláb. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az IRCC-nek nincs visszamenőleges hatálya, tehát
De nemcsak ezen múlik a törlesztőrészlet, a bankok egy úgynevezett kamatfelárat is alkalmaznak, aminek mértéke pénzintézetenként eltérő. A kormányprogramok keretében nyújtott hitelek esetében ezek maximális értékét is meghatározná a pénzügyminisztérium által most bejelentett jogszabályjavaslat. Az Első otthon esetében így az IRCC + legtöbb évi 2 százalék, a gépjárműpark felújítását célzó programnál az IRCC + legtöbb évi 3 százalék, a Fektess magadba! programnál pedig az IRCC + legtöbb évi 2 százalék lehetne a kamatláb, ha életbe lépnek a tervezett módosítások.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor a hétvégén arról is beszélt, hogy a hét folyamán tárgyalóasztalhoz ülnek a Román Bankszövetség (ARB) képviselőivel, azt szeretné ugyanis, ha a hitelintézetek csökkentenék vagy egyenesen eltörölnék a már futó hitelek újrafinanszírozásával járó költségeket.
Amikor pedig az újságírók a román jegybank illetékesei és pénzügyi elemzők azon kijelentése kapcsán faggatták, miszerint a kamatok összefüggésben állnak az inflációval, miután Romániában az elmúlt időszakban felgyorsult a pénzromlás üteme, Teodorovici leszögezte: a bankoknak lenne miből fedezniük az extra kiadásokat. „A bankoknak, az én felfogásom szerint, amennyiben partnerek akarnak lenni Románia gazdaságának alakításában, és van erre törvényes serkentőjük is, méltányos költségekkel kellene azt finanszírozniuk, legyen szó az üzleti szféráról vagy a magánszemélyekről. Ez a célja a mi rendeletünknek is” – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Több bank is módosított már a kamaton
Több bank is módosított a napokban a lejalapú, változó kamatozású hitelek kamatlábán, miután a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta csütörtökön az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének a kiszámításakor. A Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál összesítése szerint vannak bankok, ahol az új mutatónak köszönhetően csökkent a kamat, így a törlesztőrészlet akár 10 százalékkal is csökkenhet, máshol viszont a pénzintézet úgy döntött, hogy megemeli a kamatlábban szintén fontos elemként jelen levő kamatfelárat. A portál szerint a legnagyobb csökkentést a CEC Bank, az ING Bank és a Raiffeisen Bank alkalmazta, miközben a BCR és a Transilvania Bank kamatfelárat emelt.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!