
Többet fizetnek azok, akik nem csak alapélelmiszereket vásárolnak
Fotó: Haáz Vince
Úgynevezett vízágyhatás érvényesült a boltokban Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szerint, miután a kormány tavaly az alapélelmiszerek árának kordában tartása érdekében bevezette az árréskorlátozást. A szakember szerint ugyanakkor nem versenyellenes, hogy a kiskereskedők megemelték más termékek árát, hogy kompenzálják a Ciolacu-kabinet által az alapvető élelmiszerekre kivetett árrésplafont.
2024. február 14., 09:362024. február 14., 09:36
2024. február 14., 10:002024. február 14., 10:00
A Versenytanács elnöke arra az újságírói kérdésre beszélt a vízágyhatásról, hogy észlelt-e áremelkedést más termékeken, esetleg nem élelmiszereken, mióta a kormány korlátozta az egyes alapvető élelmiszerek haszonkulcsát.
„Igen, valóban láttam, hogy abban az időszakban, amikor az alapélelmiszerek ára csökkent, más termékeknél áremelkedést tapasztaltunk. Valahol konzerválódott a kiskereskedők nyeresége. Kevesebbet keresnek az alapélelmiszereken, és valamivel többet más termékeken.
– fogalmazott a versenyhatóság elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a Versenytanács pontosan mely termékek esetében észlelt áremelkedést, Chirițoiu azt válaszolta, hogy a hatóság „mindent megvizsgált, amit a nagy kiskereskedelmi ületláncok árulnak, tehát a nem élelmiszer jellegű termékeket is”.
Amit látunk, az az árrés konzerválása, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedők összességében annyit keresnek, mint korábban. Kicsit kevesebbet keresnek az olcsóbb termékeken, és többet a többin. Összességében még mindig 2 százalék körüli a nettó haszonkulcsuk” – részletezte a szakember.
„Ez a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. Mi ezt a magatartást nem tekintjük a versenyjog megsértésének, hanem a törvény feltételeihez való alkalmazkodásnak” – mondta a Versenytanács elnöke.

A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.

A romániai Versenytanács összesen 123 millió lejre büntette a Samsungot, az eMAG-ot, az Altexet és a Flancót „a versenyjogot sértő megállapodásban való részvétel” miatt, mely televíziók és mobiltelefonok értékesítésére vonatkozott 2019–2021 között.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!