A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint az Európai Unió által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Ezt válaszolta a budapesti agrártárca a Krónika azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztérium hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.
2015. november 18., 11:572015. november 18., 11:57
2015. november 18., 17:432015. november 18., 17:43
Lapunk azt követően kért állásfoglalást az FM-től, hogy Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter hétfőn célként nevezte meg a szebeni szalámin, a libánfalvi sós túrón és a füstölt busán túlmenően a kürtőskalács román termékként történő eredetvédettségét is. Többek között azt kérdeztük a minisztériumtól: nem mond-e ellent a bukaresti hatóságok eme szándéka azzal, hogy a magyar szaktárca hatáskörében működő Hungarikum Bizottság döntése értelmében a kürtőskalács idén „egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként\" került a Magyar Értéktárba.
Szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott válaszában a budapesti minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. Ezenkívül Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel rendelkező termék, mely hagyományos előállítási módjában egyedülálló, múltbéli történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve kiemelkedő jelentőségű. A tárca emlékeztet arra is, hogy 2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről és a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett.
A Földművelésügyi Minisztérium kifejtette, az Európai Unió által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. „A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek. Ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek\" – szögezte le a Krónikának adott válaszában a magyar agrártárca.
Mindazonáltal a minisztérium nem válaszolt lapunk ama kérdésére, hogy igaz-e Achim Irimescu állítása, miszerint az ügyben már tárgyalások folytak a magyarországi hatóságokkal, és – a bukaresti tárcavezető elmondása szerint – arra a közös álláspontra jutottak, hogy a kürtőskalács román termék.
Mint ismert, székelyföldi vezetők kedden nyílt levélben tájékoztatták Irimescut azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület vezetője közölte, a kürtőskalács Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához.
Felhívták a román mezőgazdasági miniszter figyelmét, hogy a szaktestület 2014-ben kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a tárcavezetőnek a sütemény népszerűsítéséhez. „Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése\" – áll a nyílt levélben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!