A magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint az Európai Unió által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Ezt válaszolta a budapesti agrártárca a Krónika azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztérium hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.
2015. november 18., 11:572015. november 18., 11:57
2015. november 18., 17:432015. november 18., 17:43
Lapunk azt követően kért állásfoglalást az FM-től, hogy Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter hétfőn célként nevezte meg a szebeni szalámin, a libánfalvi sós túrón és a füstölt busán túlmenően a kürtőskalács román termékként történő eredetvédettségét is. Többek között azt kérdeztük a minisztériumtól: nem mond-e ellent a bukaresti hatóságok eme szándéka azzal, hogy a magyar szaktárca hatáskörében működő Hungarikum Bizottság döntése értelmében a kürtőskalács idén „egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként\" került a Magyar Értéktárba.
Szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott válaszában a budapesti minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. Ezenkívül Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel rendelkező termék, mely hagyományos előállítási módjában egyedülálló, múltbéli történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve kiemelkedő jelentőségű. A tárca emlékeztet arra is, hogy 2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről és a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett.
A Földművelésügyi Minisztérium kifejtette, az Európai Unió által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. „A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek. Ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek\" – szögezte le a Krónikának adott válaszában a magyar agrártárca.
Mindazonáltal a minisztérium nem válaszolt lapunk ama kérdésére, hogy igaz-e Achim Irimescu állítása, miszerint az ügyben már tárgyalások folytak a magyarországi hatóságokkal, és – a bukaresti tárcavezető elmondása szerint – arra a közös álláspontra jutottak, hogy a kürtőskalács román termék.
Mint ismert, székelyföldi vezetők kedden nyílt levélben tájékoztatták Irimescut azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület vezetője közölte, a kürtőskalács Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához.
Felhívták a román mezőgazdasági miniszter figyelmét, hogy a szaktestület 2014-ben kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a tárcavezetőnek a sütemény népszerűsítéséhez. „Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése\" – áll a nyílt levélben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Hétfőn napirendre kerül az iráni konfliktus nyomán egekbe ugrott üzemanyagárak csökkentésének lehetősége – erősítette meg vasárnap Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A cégnyilvántartási hivatal (ONRC) szombaton közölt adatai szerint idén januárban és februárban 24 214 céget és egyéni magánvállalkozást (PFA) jegyeztek be Romániában, 16,56 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A Raiffeisen Bank megvásárolta a spanyol BBVA romániai érdekeltségeit – írja a Profit.ro az osztrák pénzintézet közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!