Budapest: a kürtőskalács székely, erdélyi és magyar sütemény

Lapunk azt követően kért állásfoglalást az FM-től, hogy Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter hétfőn célként nevezte meg a szebeni szalámin, a libánfalvi sós túrón és a füstölt busán túlmenően a kürtőskalács román termékként történő eredetvédettségét is. Többek között azt kérdeztük a minisztériumtól: nem mond-e ellent a bukaresti hatóságok eme szándéka azzal, hogy a magyar szaktárca hatáskörében működő Hungarikum Bizottság döntése értelmében a kürtőskalács idén „egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként\" került a Magyar Értéktárba.

Szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott válaszában a budapesti minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. Ezenkívül Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel rendelkező termék, mely hagyományos előállítási módjában egyedülálló, múltbéli történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve kiemelkedő jelentőségű. A tárca emlékeztet arra is, hogy 2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről és a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett.

A Földművelésügyi Minisztérium kifejtette, az Európai Unió által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. „A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek. Ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek\" – szögezte le a Krónikának adott válaszában a magyar agrártárca.

Mindazonáltal a minisztérium nem válaszolt lapunk ama kérdésére, hogy igaz-e Achim Irimescu állítása, miszerint az ügyben már tárgyalások folytak a magyarországi hatóságokkal, és – a bukaresti tárcavezető elmondása szerint – arra a közös álláspontra jutottak, hogy a kürtőskalács román termék.

Mint ismert, székelyföldi vezetők kedden nyílt levélben tájékoztatták Irimescut azokról a lépésekről, amelyeket a kürtőskalács európai védettségének elérése ügyében tettek. Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, és Grüman Róbert, a több önkormányzat által létrehozott Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület vezetője közölte, a kürtőskalács Magyarország területéről származik, és ma is szorosan kötődik a magyar kultúrához.

Felhívták a román mezőgazdasági miniszter figyelmét, hogy a szaktestület 2014-ben kezdeményezte a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való bejegyzését az Európai Unióban. A nyílt levél aláírói partnerséget ajánlottak fel a tárcavezetőnek a sütemény népszerűsítéséhez. „Úgy hisszük, egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése\" – áll a nyílt levélben.