
2011. október 24., 07:112011. október 24., 07:11
Mint arról beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya ügye miatt vita robbant ki az Európai Bizottság és Bukarest között, Brüsszel ugyanis sérelmezte, hogy 2003-ban az akkori román kormány pályáztatás nélkül ítélte oda az amerikai Bechtel cégnek a sztráda megépítésének jogát. A tender elmaradása miatt az EB nem is volt hajlandó európai forrásokat biztosítani az útszakasz megépítésére, ami nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az építési munkálatok lassan haladtak, majd le is álltak, lévén, hogy a román államkassza nem rendelkezett elegendő pénzzel a munkálatok finanszírozására.
A kormány mindennek nyomán idén nyáron újratárgyalta a Bechtellel a szerződés feltételeit, és abban állapodtak meg, hogy az amerikai cég az eredetileg kialkudottnál kevesebb pénzért – gyakorlatilag féláron, a korábban alkalmazott kilométerenkénti 14,7 millió helyett 6,9 millió euróért – folytatja a munkát a már elkezdett szakaszon, és csak a jelenleg már épülő, a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométer hosszú szakaszt fejezi be. A többi szakasz megépítése azonban már nem kizárólag a Bechtel feladata: ezekre közbeszerzési eljárást ír ki a kormány.
Anca Boagiu a hétvégén közölte, a következő megépítendő sztrádaszakasz a Kolozs megyei Gyalu és Magyarnádas közötti rész lesz. „A döntés, amelynek értelmében megszabadulunk a Bechtellel kötött, Románia számára teljes mértékben káros szerződéstől, és más rendszerben, hatmilliárd eurót megspórolva az államkasszának folytatjuk az építkezést, jelzi, hogy ahol létezik akarat a közpénzek hatékony elköltésére, ott ez megvalósítható. Az Európai Bizottságban dolgozó kollégákkal folytatott egyeztetés nyomán elfogadták, hogy az észak-erdélyi autópálya egyes szakaszait európai forrásokból finanszírozzák. Az összes szakaszról szó van, az egész autópályáról” – ezekkel a szavakkal hozta a nyilvánosság tudomására Boagiu a megállapodás hírét, amelyről – mint kiderült – a mellette álló miniszterelnök, Emil Boc sem tudott. A közlekedési tárcához közel álló források szerint a megállapodás annak nyomán jött létre, hogy az EB átértékelte a TEN – T rendszerre (azaz a transzeurópai közlekedési hálózatra) vonatkozó elképzeléseit, ennek nyomán találta finanszírozásra érdemesnek a sztrádát. A pénzeket a 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi időszakban kaphatja meg Románia.
A közlekedési tárca vezetője elmondta, a Gyalu–Magyarnádas szakasz megépítésére már a hét folyamán, az újonnan kialkudott feltételek szerint írják ki a pályázatot. A miniszter azt is elmondta, hogy az irányár egy kilométernyi autópálya megépítésére 6,9 millió euró, ami a domborzati viszonyok függvényében módosulhat.
Emil Boc miniszterelnök szerint az EB döntésének legfontosabb üzenete az, hogy az észak-erdélyi autópálya építése folytatódik, valamint az, hogy a közlekedési miniszter betartotta a szavát. „Boagiu asszony a Bechtellel kötött szerződés újratárgyalásakor azt mondta, hogy a sztráda nem marad finanszírozás nélkül” – mondta a kormányfő, aki emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság eddig semmilyen szín alatt sem volt hajlandó finanszírozni a beruházást. Most azonban az új feltételek mellett lehetőség nyílt előbb a Gyalu – Magyarnádas szakasz megépítésére, majd a Marosvásárhely – Aranyosgyéres, illetve a Gyalutól az országhatárig terjedő szakasz kivitelezésére – ugyanis ezek a sztrádaprojekt elsődleges fontosságú szakaszai. A miniszterelnök egyúttal biztosított mindenkit, hogy az uniós pénzek mind az EU jelenlegi, mind a 2014-ben kezdődő pénzügyi időszakában rendelkezésre állnak majd a sztrádaépítésre. Mint arról beszámoltunk, az országban már épül sztráda uniós pénzből: a Nagylaktól Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi autópálya idén elkezdődött építési munkálatait az EU finanszírozza, miután ezen sztráda esetében a kormány minden szakaszra versenytárgyalást írt ki. A miniszterelnök ígérete szerint a déli sztrádán már 2013-ban végig lehet autózni Nagyszebentől Nagylakig és tovább Magyarországra. Anca Boagiu miniszter szerint egyébként az országban jelenleg 434 kilométernyi autópályaszakasz megépítésén dolgoznak.
Mint arról beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait még 2004-ben kezdte el a Bechtel, amely a közvélekedés szerint azért kapta meg versenyeztetés nélkül a munkálatok elvégzésének lehetőségét, mert az akkori Năstase-kormány ezzel akarta meghálálni Washingtonnak az ország felvételét a NATO-ba. Akkor még 2,2 milliárd eurósra becsülték az építési költségeket, ám ha az eredeti tervek szerint folytatták volna az építkezést, akkor a 415 kilométer hosszú autópálya költségei elérték volna a 10 milliárd eurót.
A sztrádából, amelynek 2012-re kellett volna elkészülnie teljes egészében, eddig a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométert építették meg. n B. L.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.