
2011. október 24., 07:112011. október 24., 07:11
Mint arról beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya ügye miatt vita robbant ki az Európai Bizottság és Bukarest között, Brüsszel ugyanis sérelmezte, hogy 2003-ban az akkori román kormány pályáztatás nélkül ítélte oda az amerikai Bechtel cégnek a sztráda megépítésének jogát. A tender elmaradása miatt az EB nem is volt hajlandó európai forrásokat biztosítani az útszakasz megépítésére, ami nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az építési munkálatok lassan haladtak, majd le is álltak, lévén, hogy a román államkassza nem rendelkezett elegendő pénzzel a munkálatok finanszírozására.
A kormány mindennek nyomán idén nyáron újratárgyalta a Bechtellel a szerződés feltételeit, és abban állapodtak meg, hogy az amerikai cég az eredetileg kialkudottnál kevesebb pénzért – gyakorlatilag féláron, a korábban alkalmazott kilométerenkénti 14,7 millió helyett 6,9 millió euróért – folytatja a munkát a már elkezdett szakaszon, és csak a jelenleg már épülő, a Bihar megyei Berettyószéplak és Bors közötti 64 kilométer hosszú szakaszt fejezi be. A többi szakasz megépítése azonban már nem kizárólag a Bechtel feladata: ezekre közbeszerzési eljárást ír ki a kormány.
Anca Boagiu a hétvégén közölte, a következő megépítendő sztrádaszakasz a Kolozs megyei Gyalu és Magyarnádas közötti rész lesz. „A döntés, amelynek értelmében megszabadulunk a Bechtellel kötött, Románia számára teljes mértékben káros szerződéstől, és más rendszerben, hatmilliárd eurót megspórolva az államkasszának folytatjuk az építkezést, jelzi, hogy ahol létezik akarat a közpénzek hatékony elköltésére, ott ez megvalósítható. Az Európai Bizottságban dolgozó kollégákkal folytatott egyeztetés nyomán elfogadták, hogy az észak-erdélyi autópálya egyes szakaszait európai forrásokból finanszírozzák. Az összes szakaszról szó van, az egész autópályáról” – ezekkel a szavakkal hozta a nyilvánosság tudomására Boagiu a megállapodás hírét, amelyről – mint kiderült – a mellette álló miniszterelnök, Emil Boc sem tudott. A közlekedési tárcához közel álló források szerint a megállapodás annak nyomán jött létre, hogy az EB átértékelte a TEN – T rendszerre (azaz a transzeurópai közlekedési hálózatra) vonatkozó elképzeléseit, ennek nyomán találta finanszírozásra érdemesnek a sztrádát. A pénzeket a 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi időszakban kaphatja meg Románia.
A közlekedési tárca vezetője elmondta, a Gyalu–Magyarnádas szakasz megépítésére már a hét folyamán, az újonnan kialkudott feltételek szerint írják ki a pályázatot. A miniszter azt is elmondta, hogy az irányár egy kilométernyi autópálya megépítésére 6,9 millió euró, ami a domborzati viszonyok függvényében módosulhat.
Emil Boc miniszterelnök szerint az EB döntésének legfontosabb üzenete az, hogy az észak-erdélyi autópálya építése folytatódik, valamint az, hogy a közlekedési miniszter betartotta a szavát. „Boagiu asszony a Bechtellel kötött szerződés újratárgyalásakor azt mondta, hogy a sztráda nem marad finanszírozás nélkül” – mondta a kormányfő, aki emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság eddig semmilyen szín alatt sem volt hajlandó finanszírozni a beruházást. Most azonban az új feltételek mellett lehetőség nyílt előbb a Gyalu – Magyarnádas szakasz megépítésére, majd a Marosvásárhely – Aranyosgyéres, illetve a Gyalutól az országhatárig terjedő szakasz kivitelezésére – ugyanis ezek a sztrádaprojekt elsődleges fontosságú szakaszai. A miniszterelnök egyúttal biztosított mindenkit, hogy az uniós pénzek mind az EU jelenlegi, mind a 2014-ben kezdődő pénzügyi időszakában rendelkezésre állnak majd a sztrádaépítésre. Mint arról beszámoltunk, az országban már épül sztráda uniós pénzből: a Nagylaktól Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi autópálya idén elkezdődött építési munkálatait az EU finanszírozza, miután ezen sztráda esetében a kormány minden szakaszra versenytárgyalást írt ki. A miniszterelnök ígérete szerint a déli sztrádán már 2013-ban végig lehet autózni Nagyszebentől Nagylakig és tovább Magyarországra. Anca Boagiu miniszter szerint egyébként az országban jelenleg 434 kilométernyi autópályaszakasz megépítésén dolgoznak.
Mint arról beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait még 2004-ben kezdte el a Bechtel, amely a közvélekedés szerint azért kapta meg versenyeztetés nélkül a munkálatok elvégzésének lehetőségét, mert az akkori Năstase-kormány ezzel akarta meghálálni Washingtonnak az ország felvételét a NATO-ba. Akkor még 2,2 milliárd eurósra becsülték az építési költségeket, ám ha az eredeti tervek szerint folytatták volna az építkezést, akkor a 415 kilométer hosszú autópálya költségei elérték volna a 10 milliárd eurót.
A sztrádából, amelynek 2012-re kellett volna elkészülnie teljes egészében, eddig a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométert építették meg. n B. L.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.