Füstbe mennek a disznóvágási tervek? Új, érintettek szerint kivitelezhetetlen korlátozásokkal sújtanák a sertéstartókat
Fotó: Barabás Ákos
Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.
2019. november 24., 12:322019. november 24., 12:32
A mezőgazdasági minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésére hivatkozva új rendelettel próbálja szabályozni a sertéstartást, ám ezzel gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat – szögezte le megkeresésünkre Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A minisztériumi rendelet több korlátozást életbe léptet, többek között azt is, hogy csak állatorvos jelenlétében lehet levágni a disznót.
Az állatorvos végzettségű szakpolitikus lapunknak elmondta, az RMDSZ nem támogatja az új intézkedéseket, hiszen azok egy része a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Másrészt
A Szatmár megyei szakpolitikus szerint a disznóvágásra vonatkozó előírás nehézkesen működhet a gyakorlatban, ám ennél is fájóbb, hogy korlátozza a háztáji gazdaságokban tartott sertések számát a mezőgazdasági minisztérium. Magyar Lóránd rámutatott, a rendelet szerint a háztáji gazdaságokban legtöbb öt disznót lehet tartani, amennyiben a gazdának nincs valamilyen hivatalosan bejegyzett, ilyen vonatkozású vállalkozása.
A kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetben 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása – 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett.
A háztáji disznóvágásokat, disznótartást érintő több korlátozást is életbe léptet a minisztériumi rendelet
Fotó: Barabás Ákos
Másik újdonság, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges. „A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy emiatt, és a cég létrehozásának a kötelezettségei miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” – mondta Magyar Lóránd. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint meg kellene változtatni a határértékeket: legalább húsz sertésig nem kellene valamilyen vállalkozói forma meglétéhez kötni a tartást. A szövetség megfogalmazza a javaslatait, ám a rendelet nem kerül a parlament elé, így az egyeztetések során próbálják módosíttatni az intézkedést.
A sertéspestis terjedésének megfékezése áll a rendelet hátterében – erősítette meg a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta,
Közben az ország több részéről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendeletet nem lehet gyakorlatban kivitelezni, mert nincs elég állatorvos. Andrei Butan, a Dolj megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, lehetetlen a rendelet előírásait betartani. „Egy községben legkevesebb ezer disznót tartanak, a disznókat általában ugyanabban az időszakban vágják, és egy állatorvos, valamint legtöbb két állategészségügyi technikus teljesít szolgálatot. Nem tudnak ott lenni mindenhol egyszerre” – mondta az igazgató. Veronel Bolborea Olt megyei állategészségügyi igazgató is arra panaszkodott, hogy nincs elég állatorvos: sokan szakmát váltottak, mert csökkent az állatlétszám, és már nem kifizetődő fenntartani egy körzeti rendelőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű gázt termeltek, 0,9 százalékkal kevesebbet az előző évinél, miközben az import 75 százalékkal nőtt, közelítve a 3,2 millió tonnát.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!