Fotó: A szerző felvétele
2009. január 13., 23:262009. január 13., 23:26
A részletekről a cég marketingigazgatója, Gabriela Mengher a Krónikának úgy nyilatkozott, egy hipermarket működtetése és fenntartása egészen más kereskedelmi és könyvelési módszereket igényel, mint a szupermarketeké. A Spar romániai leányvállalata, melynek többségi tulajdonosa Ioan Adrian Cuc aradi üzletember, nem volt felkészülve erre a kettősségre – látták be a cégvezetők. A kisebb méretű üzlethelyiségek nemcsak másfajta ügykezelést igényelnek, hanem sokkal nagyobb nyereséget termelnek – világított a lényegre az igazgató.
A Spar csupán Marosvásárhelyen próbálkozott a nagyobb méretű bevásárlóközponttal, az ország többi részében húsz kisebb üzletet működtet. A közel két éve működő vásárhelyi hipermarketen tavaly nyáron egyszer már karcsúsítottak, amikor az üzlethelyiség feléről lemondtak, és kisebb felületre húzódtak öszsze. Ekkor személyi változásokat is eszközöltek az üzlet vezetésében. Ez viszont csak költségmegtakarításhoz vezetett, a lényegesen nagyobb kínálattal rendelkező konkurens cégekhez szokott vásárlóközönséget nem sikerült elhódítaniuk. Kérdésünkre, hogy miért nem mondanak le további felületről, a hipermarketi méreteket szupermarketire csökkentve, Mengher kifejtette, hogy a jelenlegi, Tudor negyedi épületet nem tartják megfelelőnek terveik kivitelezéséhez. „Valamikor, valahol újra megnyitjuk a marosvásárhelyi Spart, de az biztos, hogy nem a jelenlegi helyiségben, amely nem a miénk, mi csak béreltük” – mondta el a cég marketingese. A Pandúrok útja alatt fekvő korszerű kereskedelmi központ a város talán legkevésbé látogatott üzletházának számít. Az itt található Jysk és Domo, a Sparhoz hasonlóan, aránylag kis forgalmat bonyolít; az üzletház tavaly nyáron felszabadított része pedig mai napig sem talált bérlőre.
Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban mi történik az alkalmazottakkal, Gabriela Mengher nem tudott választ adni. Egyelőre csak annyit árult el, hogy a napokban döntenek a mintegy ötvenfős személyzet sorsáról.
A Krónika által megkeresett üzletvezető elzárkózott a nyilatkozattól, mondván, hogy állásával játszik, amennyiben szóba áll a sajtó képviselőivel. Egy szintén névtelensége megőrzését kérő elárusítónő lapunknak elmondta, hogy már hónapok óta lehetett érezni a bezárás szelét. „Ilyen árakkal és ilyen kínálattal nem lehet fenntartani egy, magát hipermarketnek nevező üzletet” – sommázta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok