Bekeményítene a kormány a sztrádaépítések terén

Tavaly egyetlen kilométer autópályát sem adtak át a forgalomnak, miközben Románia 86 080 kilométernyi közúthálózatának több mint 36 százaléka (31 084 kilométer) kavicsos vagy földút – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. A közlemény szerint összesen 747 kilométernyi sztráda szelte át az országot, ami megegyezik az egy évvel korábban regisztrált adattal. Ez különben a teljes közúthálózat mindössze 4,2 százalékát jelenti.

Grindeanu optimista

Behozná a lemaradást viszont Sorin Grindeanu. A miniszterelnök hétfő este az Antena 3 hírcsatorna meghívottjaként arról beszélt, hogy az idei év folyamán kilencven kilométer autópálya átadása a cél. „Ahhoz, hogy ezen a területen elérjünk valamit, elszántságra és határozottságra van szükség, diktálni kell a tempót, és nem szabad ennek a hihetetlen rendszernek a rabjává válni, tudni kell, hogy mit akarunk elérni, és húznunk kell magunk után a rendszert is” – válaszolta Grindeanu a sztrádaépítést firtató kérdésre.

Kitért ugyanakkor a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) által elindított projektekre is. „A szakhatóságnál közbeszerzési eljárás alatt állnak a gyalui csomópontnál esedékes munkálatok és a 2B–3A1-szakasz összekötése, a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad-autópálya esetében az ajánlatok átvizsgálásánál tartunk” – mondta el a kormányfő.

A miniszterelnök ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, azt javasolta a közlekedési miniszternek, hogy költöztesse terepre a munkát, hiszen „az irodákban ülve nem épülnek sem körgyűrűk, sem autópályák, sem modern vasúti pályák”.

Drónokkal követnék a munkálatokat

Răzvan Cuc közlekedési miniszter azonban mégiscsak inkább az irodából követné a munkálatok állását, közölte ugyanis, hogy a szaktárca drónokat vagy videokamerákat vásárolhat, hogy megfigyelhessék az építkezési folyamatokat. Ahol rendellenességeket találnak, felbontják a kivitelezőkkel kötött szerződéseket. „Valós időben szeretnénk látni a munkálatokat, hogy tájékoztatni tudjuk a lakosságot, és mindenki tudja, hogy mire számíthatunk. Mi mindent megteszünk, hogy ne álljanak a munkálatok. Ha a vállalkozók lassan mozognak, és nem veszik figyelembe a kivitelező által előírt munkafolyamatokat, akkor gondolkodás nélkül felbontjuk a szerződéseket, úgy ahogyan Bákóban is tettük” – mutatott rá Cuc.

Felemás állapotokat tapasztalt terepen a miniszter

A közlekedésügyi miniszter a Szászsebes és Torda között épülő sztráda hétfői vizitjén beszélt a drónok szükségességéről, és megállapította, hogy nehézkesen halad a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópályát összekapcsoló szakasz építése is. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a tárcavezető személyesen ellenőrizte a munkálatokat az összesen négy részre osztott autópálya első három szakaszán. A Szászsebestől a Fehér megyei Joruárkáig tartó 17 kilométeres szakaszon Răzvan Cuc szerint csupán egy százalékot haladtak előre a munkálatok.

„Összehasonlítottam a korábbi közlekedési miniszterek látogatásaikor készült feljegyzésekkel, amit láttam, és azt tapasztaltam, hogy csupán egy százalékkal haladtak előre a munkálatok a legutóbbi miniszteri látogatás óta. Ez nagyon kevés, miközben a kivitelező mindenféle kifogást talál, hogy ilyen meg olyan engedélyeket kell előbb beszerezniük, ezeknek ugyanis már a munkálatok megkezdésekor a birtokukban kéne lenniük” – adott hangot elégedetlenségének a tárcavezető.
Hozzáfűzte: a kivitelező 2018 első fél évére ígérte a beruházás átadását, a miniszter szerint azonban a jelenlegi hozzáállás mellett nem fognak vele elkészülni. „Nem tűröm az ilyen magatartást!” – fakadt ki az elöljáró.

Cuc ugyanakkor a Joruárka–Nagyenyed és a Nagyenyed–Marosdécse közötti sztrádaszakaszon látottakkal már elégedett volt a munkálatok jelenlegi állásával, míg a Marosdécse és Torda közötti, 16,3 kilométeres szakaszt még nem ellenőrizte, de úgy tudja: annak 65 százaléka már elkészült.
Mint ismeretes, a Szászsebes és Torda közötti autópálya tervezett teljes hossza 70 kilométer, a beruházás több mint kétmilliárd euróba kerül, amelynek 85 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjaiból finanszírozzák, az ország központi költségvetése pedig a költségek fennmaradt 15 százalékával járul hozzá az autópálya-építéshez.

A bürokrácia útvesztőiben

Különben a tapasztalatok azt mutatják, hogy számos bürokratikus akadály is nehezíti Romániában a sztrádaépítést. Bár a Kolozsvár-közeli Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszon kiválasztották a kivitelezőket, a környezetvédelmi jóváhagyás érvényességének lejárta miatt többnyire áll a munka, a dokumentum hiányában ugyanis nem állítható ki építkezési engedély.

Másutt a vadállatok akadályozzák az infrastruktúra-fejlesztést. A IV. páneurópai folyosó részének számító, a nagylaki határátkelőt Konstancával összekötő dél-erdélyi sztráda Déva és Lugos közötti, 28 kilométeres szakasza várhatóan csak 2020-ra készül el – az eredeti tervben szereplő 2015 helyett –, mivel egy tíz kilométeres nyomvonalat újra kell tervezni, és el kell látni a vadállatoknak szánt átkelőhidakkal. Bár a kialakult helyzet miatt nemrég Sorin Grindeanu miniszterelnök is elégedetlenségének adott hangot, mondván, az érintett Temes megyei régióban nem élnek medvék, zöldszervezetek fellebbezése nyomán több völgyhidat is be kell iktatni a tervbe. Mindez 180 millió euróra srófolja fel a tíz kilométeres szakasz kivitelezési költségét, ami így drágább lesz, mint a Déva–Lugos közötti sztrádaszakasz.