Bátor büdzsékiigazítás aggasztó hiány mellett: számos minisztériumtól von el erőforrásokat a költségvetés-kiegészítés tervezete

A közlekedési minisztérium költségvetését 128,8 millió, az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős tárcáét 243 millió, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumét 310,4 millió lejjel kurtítják meg, és 143,6 millió lejjel csökkentik a kormányfőtitkárság költségvetését is. A hivatalos bejelentés szerint jelentős összeggel nő viszont a helyi önkormányzatoknak szánt összeg.

A szaktárca tájékoztatása szerint különben a bruttó hazai termék (GDP) 1031 milliárd lejre nőtt az eredeti költségvetés kidolgozásakor felbecsült 1022,5 milliárdhoz képest. „Az átalakított büdzséből biztosítani tudják majd a nyugdíjakat és fizetéseket, valamint a környezetszennyezési adók visszafizetését is” – idézi a minisztérium közleményét az Agerpres hírügynökség. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint ugyanakkor ötszázmillió lejt az idei esztendőben bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek elhárítására különítenek el.

Adtak is meg nem is

– mutatott rá a helyzet visszásságára Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere meglátása szerint ugyanis a kedden nyilvánosságra hozott tervezet furcsasága, hogy ennek az összegnek több mint a felét, gyakorlatilag az 55,7 százalékát nem adják most oda a megyéknek, településeknek.

„Létrehoznak egy tartalékalapot, és a pénzügyminisztérium egyedi elbírálás alapján, kormányhatározattal osztja szét a pénzt az önkormányzatok között. Leírták, milyen dokumentációt kell összeállítani, milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor az összegekről döntenek” – részletezte a polgármester. Hangsúlyozta, ilyen még soha nem történt, ez egy teljesen új helyzet, amit ő maga visszásnak tart, hiszen a „decentralizáció jegyében a polgármesterek az év végéig mehetnek Bukarestbe az iratcsomókkal, hogy a kormány csepegtesse a pénzt”. „Nyilván mindenki, mi is fogunk kérni ebből az alapból, de kérdés, hogy ki és mikor fog ebből pénzt látni” – vetette fel az elöljáró.

Antal Árpád szerint ugyanakkor nem ez az egyetlen furcsaság a költségvetés-kiegészítés tervezetében, hiszen

Vagyis a 2,6 milliárd lej 55,7 százalékát visszatartja a pénzügyminisztérium, a maradék 44,3 százalékból 710 millió lejt, tehát gyakorlatilag a teljes összeg 27 százalékát megkapja a főváros, a főpolgármesteri hivatal és a hat kerületi polgármesteri hivatal. Az ország összes többi önkormányzata – a megyei tanácsok és a települések – 457 millió lejen osztoznak, ami a teljes összeg 17 százaléka.

„Bukarest 50 százalékkal több pénzt kap, mint az ország többi része, és ezt hívják költségvetés-kiegyensúlyozásnak” – állapította meg keserűen a polgármester. Felhívta a figyelmet, hogy a büdzsé-kiegészítéssel nem oldották meg az önkormányzatok legnagyobb problémáját, vagyis azt, hogy az év első három hónapjára az elvett személyi jövedelemadó-különbözetet adják vissza.

„Az egyeztetések során folyamatosan ezt kértük, hiszen a többletfeladatot – a fogyatékkal élők juttatásait és a gondozóik fizetését – január 1-től vették át a települések, miközben a forrást erre, vagyis a személyi jövedelemadó nagyobb százalékát csak április 1-től kapjuk. Ez a különbözet csak Sepsiszentgyörgy esetében 4 millió lej, és ezt egyelőre nem kapjuk vissza” – mutatott rá a polgármester.

– részletezte a szakértő.

Hozzátette: az európai uniós projektekből is levágnak 1,8 milliárd lejt, ami azt mutatja, hogy az EU-s alapok felhasználása „gyatrán halad”, az önkormányzatok is folyamatosan abba ütköznek, hogy hiába van pénz közberuházásokra, és az elmúlt tíz év legnagyobb tételét használhatják erre a célra, mégis nehézkesen halad a kivitelezés, a pénz elköltése. „Hosszadalmas a közbeszerzési procedúra, hátráltatja a rengeteg fellebbezés, nincs munkáskéz az építőiparban, lasszóval kell fogni a kivitelezőket, így a lehetőségekhez képest túl lassan haladnak” – sorolta a nehézségeket Králik Lóránd.

Meglátása szerint ugyanakkor a kormány kiszámolta ugyan, hogy mekkora növekedés várható a költségvetésben, a gond viszont az, hogy a bevételi oldalon jelentkező többletet rögtön szét is osztották.

– jegyezte meg a gazdasági szakértő.

Králik kitért arra is, hogy a pénzügyminisztérium a nyereségadó behajtásának javításából vár jelentős -1,6 milliárd lejes – többletet, ami indokolt, hiszen a cégek jól teljesítettek tavaly, és nagyobb profitot jelentettek be. Megjelent továbbá a banki eszközökre kivetett adó, ami 350 millió lejes tétel, a dohánytermékekre és a cukrozott üdítőitalokra kivetett jövedéki adó tervezett növelése, illetve bevezetése újabb plusz bevételeket generál. Viszont nem tudni – tette hozzá –, honnan lesz elég pénz a szeptember 1-től beígért nyugdíjemelésre, ami tovább mélyíti majd a költségvetési hiányt.

Králik felidézte, már tavaly is nehéz volt 3 százalék alatt tartani a hiányt, mesterséges beavatkozásra volt szükség, az utolsó napokban a pénzügy, az önkormányzatok, az állami apparátus elszámolása is nehézkesen működött, hogy ne ugorják át a 3 százalékos deficithatárt, ez idén még nehezebb lesz. Arra is kitért, hogy jelenleg 4,73 a lej/euró-árfolyam, az év végére 4,78-4,8 árfolyamot prognosztizálnak a különböző bankok. Az infláció eléggé magas szinten maradt, a júniusi 3,84 százalékos szintről nem várható csökkenés, sőt enyhe emelkedés sem kizárt, annak ellenére, hogy a költségvetés-kiegészítésben megfogalmazták, hogy visszafogják a bérkeretet.

A szakértő szerint júniusban az egy évvel korábbiakhoz képest 23 százalékkal emelkedtek az állami szektorban a bérköltségek, ez a 3,8 százalékos infláció mellett hatalmas terhet ró a büdzsére.
A nagyváradi szakember szerint amúgy a jegybankialapkamat-változás nem várható, valószínűleg továbbra is 2,5 százalékon fogják tartani.