
2009. január 19., 01:552009. január 19., 01:55
Verheugen mondta, tavaly az utolsó negyedévben több mint 20 százalékkal csökkentek az autóeladások, idén pedig további 20 százalékos esés várható, ami százezrek – ha nem milliók – munkahelyét érinti majd. Verheugen szerint a problémákat az okozza, hogy a fogyasztói bizalom csökken, miközben az autógyárak az igényekhez képest túlzottan nagy kapacitással rendelkeznek. Tavaly – az egész évre vetítve – 7,8 százalékkal esett vissza az új gyártású európai kocsik eladása. Ekkora visszaesésre az ACEA iparági szervezet szerint másfél évtizede nem volt példa.
Verheugen azért hívta össze az EU-országok ipari minisztereit, hogy képet nyerjen arról, mennyire képesek és hajlandóak európai szinten összehangolt lépéseket tenni a tagországok az autóipar megsegítése érdekében. Mint az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a rendkívüli tanácskozás ötlete Peter Mandelsontól, az üzleti ügyek brit miniszterétől származik.
Előzetes feltételezések szerint az európai autóipart oly módon lehetne ösztönözni, hogy anyagi előnyhöz – például adókedvezményhez vagy bármi más formájú előnyhöz – juttatnák azokat, akik a régi kocsijukat újra cserélik. Fokozottan érvényesülhetne ez az ösztönzés a réginél inkább környezetbarát új autók vásárlása esetén. Mint Verheugen megjegyezte, az egyes EU-országokban ma jelentősen eltér egymástól az az összeg, amenynyivel „jutalmazzák” a régi autóját újra cserélő polgárt, és ez a különbözőség versenytorzító hatású.
Maga Mandelson arról beszélt, hogy kiegyenlített játékszabályokra van szükség, és hogy az európaiaknak nem szabad egymással vetélkedniük, hanem tudatában kell lenniük annak, mi történik a tengeren túl. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az Egyesült Államok csillagászati összegeket fordít a bajba került autógyárak megmentésére.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a nehézségekkel küzdő autóiparnak segítségre van szüksége, és ezért „rugalmasan kell alkalmazni” azokat az uniós szabályokat, amelyek az állami támogatások visszaszorítását célozzák, az ilyen támogatások piactorzító hatására hivatkozva.
A pénteki tanácskozásról kiadott közleményükben a szakminiszterek arra „bátorították” az autóipari cégeket, hogy az alkalmazottakkal együttműködve, a beszállítók és a kereskedők szempontjait is figyelembe véve keressenek megoldást a túlzott kapacitások problémájára, valamint ruházzanak be többet az innovatívnak minősülő technológiai eljárások kidolgozásába. A szektor számára ugyanakkor – folytatták – döntő jelentősége van a köztámogatásnak, ami az európai gazdasági újjáépítési tervben, illetve a tagállamok nemzeti programjaiban tükröződik. Az iparág segítségre szorul mind a rövid távú problémák megoldása érdekében, mind a hosszú távú versenyképességi szempontokra való tekintettel – állapították meg a miniszterek.
A közleményből kitűnik, hogy a tagállamok képviselői az egyes országok támogatási programjainak összehangolását tűzték ki célul, és nem valamiféle gigászi összeurópai támogatási program kidolgozását. A támogatási programoknak – tették hozzá – tiszteletben kell tartaniuk olyan elveket, mint a globális piacokra való nyitottság, a tisztességes verseny, a jobb szabályozás, az együttműködés, valamint az átláthatóság elve. A miniszterek megbízták az Európai Bizottságot azzal, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve keressék az autószektor számára a hitelfeltételek javításának lehetőségét. Hangoztatták emellett, hogy párbeszédet kell folytatni az amerikai kormánnyal az autóipar jövőjéről „az Atlanti-óceán két partján”.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.