2009. január 19., 01:552009. január 19., 01:55
Verheugen mondta, tavaly az utolsó negyedévben több mint 20 százalékkal csökkentek az autóeladások, idén pedig további 20 százalékos esés várható, ami százezrek – ha nem milliók – munkahelyét érinti majd. Verheugen szerint a problémákat az okozza, hogy a fogyasztói bizalom csökken, miközben az autógyárak az igényekhez képest túlzottan nagy kapacitással rendelkeznek. Tavaly – az egész évre vetítve – 7,8 százalékkal esett vissza az új gyártású európai kocsik eladása. Ekkora visszaesésre az ACEA iparági szervezet szerint másfél évtizede nem volt példa.
Verheugen azért hívta össze az EU-országok ipari minisztereit, hogy képet nyerjen arról, mennyire képesek és hajlandóak európai szinten összehangolt lépéseket tenni a tagországok az autóipar megsegítése érdekében. Mint az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a rendkívüli tanácskozás ötlete Peter Mandelsontól, az üzleti ügyek brit miniszterétől származik.
Előzetes feltételezések szerint az európai autóipart oly módon lehetne ösztönözni, hogy anyagi előnyhöz – például adókedvezményhez vagy bármi más formájú előnyhöz – juttatnák azokat, akik a régi kocsijukat újra cserélik. Fokozottan érvényesülhetne ez az ösztönzés a réginél inkább környezetbarát új autók vásárlása esetén. Mint Verheugen megjegyezte, az egyes EU-országokban ma jelentősen eltér egymástól az az összeg, amenynyivel „jutalmazzák” a régi autóját újra cserélő polgárt, és ez a különbözőség versenytorzító hatású.
Maga Mandelson arról beszélt, hogy kiegyenlített játékszabályokra van szükség, és hogy az európaiaknak nem szabad egymással vetélkedniük, hanem tudatában kell lenniük annak, mi történik a tengeren túl. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az Egyesült Államok csillagászati összegeket fordít a bajba került autógyárak megmentésére.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a nehézségekkel küzdő autóiparnak segítségre van szüksége, és ezért „rugalmasan kell alkalmazni” azokat az uniós szabályokat, amelyek az állami támogatások visszaszorítását célozzák, az ilyen támogatások piactorzító hatására hivatkozva.
A pénteki tanácskozásról kiadott közleményükben a szakminiszterek arra „bátorították” az autóipari cégeket, hogy az alkalmazottakkal együttműködve, a beszállítók és a kereskedők szempontjait is figyelembe véve keressenek megoldást a túlzott kapacitások problémájára, valamint ruházzanak be többet az innovatívnak minősülő technológiai eljárások kidolgozásába. A szektor számára ugyanakkor – folytatták – döntő jelentősége van a köztámogatásnak, ami az európai gazdasági újjáépítési tervben, illetve a tagállamok nemzeti programjaiban tükröződik. Az iparág segítségre szorul mind a rövid távú problémák megoldása érdekében, mind a hosszú távú versenyképességi szempontokra való tekintettel – állapították meg a miniszterek.
A közleményből kitűnik, hogy a tagállamok képviselői az egyes országok támogatási programjainak összehangolását tűzték ki célul, és nem valamiféle gigászi összeurópai támogatási program kidolgozását. A támogatási programoknak – tették hozzá – tiszteletben kell tartaniuk olyan elveket, mint a globális piacokra való nyitottság, a tisztességes verseny, a jobb szabályozás, az együttműködés, valamint az átláthatóság elve. A miniszterek megbízták az Európai Bizottságot azzal, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve keressék az autószektor számára a hitelfeltételek javításának lehetőségét. Hangoztatták emellett, hogy párbeszédet kell folytatni az amerikai kormánnyal az autóipar jövőjéről „az Atlanti-óceán két partján”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok