
2009. január 19., 01:552009. január 19., 01:55
Verheugen mondta, tavaly az utolsó negyedévben több mint 20 százalékkal csökkentek az autóeladások, idén pedig további 20 százalékos esés várható, ami százezrek – ha nem milliók – munkahelyét érinti majd. Verheugen szerint a problémákat az okozza, hogy a fogyasztói bizalom csökken, miközben az autógyárak az igényekhez képest túlzottan nagy kapacitással rendelkeznek. Tavaly – az egész évre vetítve – 7,8 százalékkal esett vissza az új gyártású európai kocsik eladása. Ekkora visszaesésre az ACEA iparági szervezet szerint másfél évtizede nem volt példa.
Verheugen azért hívta össze az EU-országok ipari minisztereit, hogy képet nyerjen arról, mennyire képesek és hajlandóak európai szinten összehangolt lépéseket tenni a tagországok az autóipar megsegítése érdekében. Mint az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a rendkívüli tanácskozás ötlete Peter Mandelsontól, az üzleti ügyek brit miniszterétől származik.
Előzetes feltételezések szerint az európai autóipart oly módon lehetne ösztönözni, hogy anyagi előnyhöz – például adókedvezményhez vagy bármi más formájú előnyhöz – juttatnák azokat, akik a régi kocsijukat újra cserélik. Fokozottan érvényesülhetne ez az ösztönzés a réginél inkább környezetbarát új autók vásárlása esetén. Mint Verheugen megjegyezte, az egyes EU-országokban ma jelentősen eltér egymástól az az összeg, amenynyivel „jutalmazzák” a régi autóját újra cserélő polgárt, és ez a különbözőség versenytorzító hatású.
Maga Mandelson arról beszélt, hogy kiegyenlített játékszabályokra van szükség, és hogy az európaiaknak nem szabad egymással vetélkedniük, hanem tudatában kell lenniük annak, mi történik a tengeren túl. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az Egyesült Államok csillagászati összegeket fordít a bajba került autógyárak megmentésére.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a nehézségekkel küzdő autóiparnak segítségre van szüksége, és ezért „rugalmasan kell alkalmazni” azokat az uniós szabályokat, amelyek az állami támogatások visszaszorítását célozzák, az ilyen támogatások piactorzító hatására hivatkozva.
A pénteki tanácskozásról kiadott közleményükben a szakminiszterek arra „bátorították” az autóipari cégeket, hogy az alkalmazottakkal együttműködve, a beszállítók és a kereskedők szempontjait is figyelembe véve keressenek megoldást a túlzott kapacitások problémájára, valamint ruházzanak be többet az innovatívnak minősülő technológiai eljárások kidolgozásába. A szektor számára ugyanakkor – folytatták – döntő jelentősége van a köztámogatásnak, ami az európai gazdasági újjáépítési tervben, illetve a tagállamok nemzeti programjaiban tükröződik. Az iparág segítségre szorul mind a rövid távú problémák megoldása érdekében, mind a hosszú távú versenyképességi szempontokra való tekintettel – állapították meg a miniszterek.
A közleményből kitűnik, hogy a tagállamok képviselői az egyes országok támogatási programjainak összehangolását tűzték ki célul, és nem valamiféle gigászi összeurópai támogatási program kidolgozását. A támogatási programoknak – tették hozzá – tiszteletben kell tartaniuk olyan elveket, mint a globális piacokra való nyitottság, a tisztességes verseny, a jobb szabályozás, az együttműködés, valamint az átláthatóság elve. A miniszterek megbízták az Európai Bizottságot azzal, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve keressék az autószektor számára a hitelfeltételek javításának lehetőségét. Hangoztatták emellett, hogy párbeszédet kell folytatni az amerikai kormánnyal az autóipar jövőjéről „az Atlanti-óceán két partján”.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.