
Kifogásolt javaslat. Az adókedvezmények a Duna-delta szigetvilágára is érvényesek lehetnek
Fotó: Facebook/ Delta Dunarii pentru toti
Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István képviselő, akit annak kapcsán faggattunk, hogy első megkeresett kamaraként a szenátus elfogadott egy erről szóló törvénytervezetet.
Ötven százalékos adókedvezményt biztosítana a romániai szigeteken, homokvonulatokon és más szárazföldi részeken gazdasági tevékenységet folytató cégeknek az a törvénytervezet, amelyet a szociáldemokrata párti (PSD) Șerban Nicolae terjesztett a parlament elé, és első kamaraként a sze-
nátus kedden elfogadta. 61 honatya szavazta meg a kezdeményezést, 24-en ellene voksoltak, 11-en pedig tartózkodtak.
A jogszabályjavaslat érvelése szerint ezeken a sajtóban leendő „adóparadicsomokként” emlegetett szigeteken az adókedvezményeknek köszönhetően gazdasági tevékenység alakulna ki, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyarapodna az államkassza. A tervezet azt is meghatározza ugyanakkor, hogy milyen gazdasági tevékenységeket lehetne folytatni: megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek a jogszabályjavaslatban.
Șerban Nicolaénak amúgy nem az első próbálkozása, egy hasonló tervezetét már korábban elfogadta a parlament, azonban az alkotmánybíróság júniusban helyt adott az akkori ellenzék és Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogásainak.
A tervezetet – akárcsak az előzőt – ugyanakkor a legtöbben úgy tekintik, mint egy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt hivatali visszaélésre való felbujtás miatt börtönben ülő exelnökének szánt „ajándékot”, a fia kezeli ugyanis a dunai Belina-szigetet.
Romániában különben nagyjából ötven sziget található, legnagyobb részük a Dunán, illetve a Duna-deltában.
Nem lehet komolyan venni a törvénytervezetet, mert ennek gyakorlati kivitelezéséhez Romániában nincsenek meg a körülmények – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. Mint a képviselőház költségvetési-, pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott, a kezdeményező azzal érvel, hogy az egyébre nem használható, parlagon maradt területekre kapnának adókedvezményt a befektetők, majd amikor beindulnak, fizetik a jövedelemadót, és „dől a pénz az államkasszába”. Ennek Romániában nincsenek meg a feltételei,
– véli a politikus. „Nem tudom ezt a tervezetet komolyan venni. Nem tudom, kinek szól, Liviu Dragneának vagy sem, de a gyakorlatban senki nem fogja tudni végrehajtani” – tette hozzá Erdei-Dolóczki István. Kifejtette, nem szeretné minősíteni a kollégáit, de még sok olyan törvény van, melyet elfogad ugyan a parlament, ki is hirdetik, de aztán a gyakorlatban nem működnek. Példaként említette azt a jogszabályt, amely alapján a mezőgazdasági kamarákat a parlamenti választások mintájára kellene megalapítani, kampánnyal, programmal. Ez nagyon demokratikus, csak nem életszerű.
– fejtette ki a képviselő.
Kiemelte egyúttal, hogy a törvénytervezetben szereplő adókedvezmény még nem jelenti azt, hogy adóparadicsom jön létre – ahogyan a bukaresti sajtó emlegeti –, hiszen az olyan államot jelent, ahol bizonyos adók egyáltalán nem léteznek, vagy nem firtatják, honnan származik a pénz, és nem kell rá jövedelmi adót fizetni.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!