Kifogásolt javaslat. Az adókedvezmények a Duna-delta szigetvilágára is érvényesek lehetnek
Fotó: Facebook/ Delta Dunarii pentru toti
Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István képviselő, akit annak kapcsán faggattunk, hogy első megkeresett kamaraként a szenátus elfogadott egy erről szóló törvénytervezetet.
Ötven százalékos adókedvezményt biztosítana a romániai szigeteken, homokvonulatokon és más szárazföldi részeken gazdasági tevékenységet folytató cégeknek az a törvénytervezet, amelyet a szociáldemokrata párti (PSD) Șerban Nicolae terjesztett a parlament elé, és első kamaraként a sze-
nátus kedden elfogadta. 61 honatya szavazta meg a kezdeményezést, 24-en ellene voksoltak, 11-en pedig tartózkodtak.
A jogszabályjavaslat érvelése szerint ezeken a sajtóban leendő „adóparadicsomokként” emlegetett szigeteken az adókedvezményeknek köszönhetően gazdasági tevékenység alakulna ki, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyarapodna az államkassza. A tervezet azt is meghatározza ugyanakkor, hogy milyen gazdasági tevékenységeket lehetne folytatni: megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek a jogszabályjavaslatban.
Șerban Nicolaénak amúgy nem az első próbálkozása, egy hasonló tervezetét már korábban elfogadta a parlament, azonban az alkotmánybíróság júniusban helyt adott az akkori ellenzék és Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogásainak.
A tervezetet – akárcsak az előzőt – ugyanakkor a legtöbben úgy tekintik, mint egy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt hivatali visszaélésre való felbujtás miatt börtönben ülő exelnökének szánt „ajándékot”, a fia kezeli ugyanis a dunai Belina-szigetet.
Romániában különben nagyjából ötven sziget található, legnagyobb részük a Dunán, illetve a Duna-deltában.
Nem lehet komolyan venni a törvénytervezetet, mert ennek gyakorlati kivitelezéséhez Romániában nincsenek meg a körülmények – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. Mint a képviselőház költségvetési-, pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott, a kezdeményező azzal érvel, hogy az egyébre nem használható, parlagon maradt területekre kapnának adókedvezményt a befektetők, majd amikor beindulnak, fizetik a jövedelemadót, és „dől a pénz az államkasszába”. Ennek Romániában nincsenek meg a feltételei,
– véli a politikus. „Nem tudom ezt a tervezetet komolyan venni. Nem tudom, kinek szól, Liviu Dragneának vagy sem, de a gyakorlatban senki nem fogja tudni végrehajtani” – tette hozzá Erdei-Dolóczki István. Kifejtette, nem szeretné minősíteni a kollégáit, de még sok olyan törvény van, melyet elfogad ugyan a parlament, ki is hirdetik, de aztán a gyakorlatban nem működnek. Példaként említette azt a jogszabályt, amely alapján a mezőgazdasági kamarákat a parlamenti választások mintájára kellene megalapítani, kampánnyal, programmal. Ez nagyon demokratikus, csak nem életszerű.
– fejtette ki a képviselő.
Kiemelte egyúttal, hogy a törvénytervezetben szereplő adókedvezmény még nem jelenti azt, hogy adóparadicsom jön létre – ahogyan a bukaresti sajtó emlegeti –, hiszen az olyan államot jelent, ahol bizonyos adók egyáltalán nem léteznek, vagy nem firtatják, honnan származik a pénz, és nem kell rá jövedelmi adót fizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!