Kifogásolt javaslat. Az adókedvezmények a Duna-delta szigetvilágára is érvényesek lehetnek
Fotó: Facebook/ Delta Dunarii pentru toti
Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István képviselő, akit annak kapcsán faggattunk, hogy első megkeresett kamaraként a szenátus elfogadott egy erről szóló törvénytervezetet.
Ötven százalékos adókedvezményt biztosítana a romániai szigeteken, homokvonulatokon és más szárazföldi részeken gazdasági tevékenységet folytató cégeknek az a törvénytervezet, amelyet a szociáldemokrata párti (PSD) Șerban Nicolae terjesztett a parlament elé, és első kamaraként a sze-
nátus kedden elfogadta. 61 honatya szavazta meg a kezdeményezést, 24-en ellene voksoltak, 11-en pedig tartózkodtak.
A jogszabályjavaslat érvelése szerint ezeken a sajtóban leendő „adóparadicsomokként” emlegetett szigeteken az adókedvezményeknek köszönhetően gazdasági tevékenység alakulna ki, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyarapodna az államkassza. A tervezet azt is meghatározza ugyanakkor, hogy milyen gazdasági tevékenységeket lehetne folytatni: megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek a jogszabályjavaslatban.
Șerban Nicolaénak amúgy nem az első próbálkozása, egy hasonló tervezetét már korábban elfogadta a parlament, azonban az alkotmánybíróság júniusban helyt adott az akkori ellenzék és Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogásainak.
A tervezetet – akárcsak az előzőt – ugyanakkor a legtöbben úgy tekintik, mint egy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt hivatali visszaélésre való felbujtás miatt börtönben ülő exelnökének szánt „ajándékot”, a fia kezeli ugyanis a dunai Belina-szigetet.
Romániában különben nagyjából ötven sziget található, legnagyobb részük a Dunán, illetve a Duna-deltában.
Nem lehet komolyan venni a törvénytervezetet, mert ennek gyakorlati kivitelezéséhez Romániában nincsenek meg a körülmények – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. Mint a képviselőház költségvetési-, pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott, a kezdeményező azzal érvel, hogy az egyébre nem használható, parlagon maradt területekre kapnának adókedvezményt a befektetők, majd amikor beindulnak, fizetik a jövedelemadót, és „dől a pénz az államkasszába”. Ennek Romániában nincsenek meg a feltételei,
– véli a politikus. „Nem tudom ezt a tervezetet komolyan venni. Nem tudom, kinek szól, Liviu Dragneának vagy sem, de a gyakorlatban senki nem fogja tudni végrehajtani” – tette hozzá Erdei-Dolóczki István. Kifejtette, nem szeretné minősíteni a kollégáit, de még sok olyan törvény van, melyet elfogad ugyan a parlament, ki is hirdetik, de aztán a gyakorlatban nem működnek. Példaként említette azt a jogszabályt, amely alapján a mezőgazdasági kamarákat a parlamenti választások mintájára kellene megalapítani, kampánnyal, programmal. Ez nagyon demokratikus, csak nem életszerű.
– fejtette ki a képviselő.
Kiemelte egyúttal, hogy a törvénytervezetben szereplő adókedvezmény még nem jelenti azt, hogy adóparadicsom jön létre – ahogyan a bukaresti sajtó emlegeti –, hiszen az olyan államot jelent, ahol bizonyos adók egyáltalán nem léteznek, vagy nem firtatják, honnan származik a pénz, és nem kell rá jövedelmi adót fizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!