Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!