Lefaragnak. Az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken
Fotó: Beliczay László
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány. A liberálisok azt mondják, a szociáldemokraták még a nyugdíjak biztosítására sem utaltak ki elegendő pénzt. A vártnál jóval nagyobb lehet a költségvetési hiány.
2019. november 26., 19:222019. november 26., 19:22
2019. november 26., 19:342019. november 26., 19:34
A költségvetési deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékára emelkedik az idei második költségvetés-kiigazítás nyomán; az intézkedés során többek között a munkaügyi, az egészségügyi, a regionális fejlesztési, a pénzügyi és az üzleti szféráért felelős minisztérium büdzséjét egészítik ki. A bukaresti pénzügyminisztérium által kedden közzétett sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében
A jogszabálytervezet indoklása szerint a büdzsé összeállításánál olyan bevételekkel is számoltak, amelyek megvalósulása igen bizonytalan az idei költségvetési év folyamán, és ezek olyan költségvetési „csúszásokhoz” vezettek, amelyek miatt a 2019-es költségvetési hiány a GDP 4,3 százalékára nőtt a hivatalosan kitűzött 2,76 százalékos hiánycélhoz képest. A novemberben hivatalába lépett liberális kisebbségi kormány szerint a költségvetés-kiigazításra azért van szükség, mert egyes állami intézmények működtetésére nem volt elég pénz kiutalva. Mint Florin Cîțu pénzügyminiszter is kiemelte, a büdzsé rosszul volt felépítve,
Leszögezte egyúttal: a költségvetés-kiigazítás szerepe, „hogy kijavítsa a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya által az elmúlt három esztendőben elkövetett ostobaságokat”.
A sürgősségi kormányrendeletet várhatóan a következő napokban fogadja el az Orban-kabinet.
A pénzügyi tárca közölte, az év végéig hátralévő rövid idő nem teszi lehetővé azon strukturális intézkedések alkalmazását, amelyek a költségvetési hiánycélt az eredetileg vállalt határokon belül tartanák. A tervezet szerint a munkaügyi minisztérium büdzséjét 3,98 milliárd lejjel egészítik ki, ebből több mint 1,97 milliárd lej irányul a társadalombiztosítási büdzsé kiegyensúlyozására (a nyugdíjak, családi pótlékok, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó állami támogatások, gyermeknevelési pótlékok stb. kifizetésére).
A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca költségvetése 1,76 milliárd lejjel nő, ebből az összegből fedezik többek között a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében felgyűlt számlák kifizetését. A pénzügyminisztérium büdzséjét 388,3 millió lejjel egészítik ki, az üzleti szféráért felelős tárca költségvetését pedig 299 millió lejjel, hogy biztosítani lehessen a kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek lebonyolítását.
Sürgősségi beavatkozás. Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel hárommilliárd lejjel pótolják
Fotó: Gábos Albin
Ezzel szemben az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken. Ez az összeg többnyire a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek költségeinek megtakarításából ered.
A közlekedési minisztérium esetében a büdzsé csökkenése 1,08 milliárd lejre rúg, a mezőgazdasági minisztérium esetében közel 1,07 milliárd lejt, az európai alapok minisztériuma esetében 302,3 millió lejt, mindhárom esetben főként a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás. A kormányfőtitkárság büdzséje 227,5 millió lejjel, a távközlési tárcáé pedig 110,9 millió lejjel csökken a költségvetés-kiigazítás nyomán.
A tervezet nyilvánosságra hozatalát követően Klaus Johannis államfő közölte, hétfőn tárgyalt a témában Ludovic Orban miniszterelnökkel és Florin Cîțu pénzügyminiszterrel, s úgy véli, kötelező a költségvetés-kiigazítás.
– értékelt az újraválasztott államfő. Hozzátette: vannak azonban olyan kiadások, amelyeket nem lehet elodázni, ilyennek nevezte a bérek és nyugdíjiak kifizetését, valamint a szerződések alapján elvégzett munkálatok ellenértékét. „Kiderült, hogy a nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt kiegészítésre volt szükség, mint ahogy olyan területeken is, amelyeken régóta nem történtek kifizetések, nem teljesítették a szerződési feltételeket. Ezek a dolgok elfogadhatatlanok egy normális társadalomban, egy felelős kormánnyal. Tehát a költségvetés-kiigazítás kötelező” – szögezte le Johannis.
Beszélt egyúttal arról is, hogy meglátása szerint
Az államfő szerint ugyanakkor még nem világos, hogy sikerül-e 3 százalékon tartani a jövő évben az államháztartási hiányt, ehhez még további egyeztetések szükségesek. A Ludovic Orban miniszterelnök által vezetett kormány azt a célt tűzte ki, hogy december 15-ig készíti elő a 2020-as költségvetést.
A nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt is kiegészítésre volt szükség
Fotó: Gecse Noémi
„Nincsenek jó döntések, amikor a költségvetés-hiány 3 százalék felett van” – értékelt kedden a tervezet nyilvánosságra hozatalát követően a Krónika megkeresésére Korodi Attila. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője leszögezte, az már korábban egyértelmű volt, hogy ezt az évet nem lehet 3 százalék alatti deficittel végigvinni, ami – mint hangsúlyozta – nagyon rossz, mert azt is jelenti, hogy Románia a jövő esztendőben nehezebben tud a költségvetési hiány támogatására hiteleket felvenni, drágábbak lehetnek a kölcsönök. „A kormány nehéz helyzetben van, nincs ahogy jó döntést hoznia” – vallja a székelyföldi politikus. Mint rámutatott, ha egészében negatív is lesz a költségvetés-kiigazítás, lényeges szempont, hogy a végleges változatban, hol lesznek a levágások, az átcsoportosítások.
„Azt tartjuk fontosnak, hogy az önkormányzati rendszer legyen fenntartható, ebbe beletartoznak a szociális támogatások, a fogyatékkal élők és gondozóik juttatása legyen biztosított. Az oktatás, az egészségügy működése legyen biztosított, a kórházfejlesztések ne torpanjanak meg. Ezeknek a területeknek meg kell kapniuk azokat a kereteket, hogy tisztességesen tudják zárni az évet” – fogalmazta meg Korodi Attila. Szerinte első olvasatra, a költségvetés kiigazításra vonatkozó jelzések ebbe az irányba pozitívak, de látni kell, hogy a végső számok ezt tükrözik-e. „Meg kell várnunk a végső döntést, hogy megfogalmazhassuk az álláspontunkat” – szögezte le az RMDSZ politikusa.
Három forgatókönyv minimálbér-emelésre
A minimálbér nettó 83 lejjel (bruttó 150 lejjel) nő jövőre – jelentette be kedden a Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője azt követően, hogy az Orban-kabinet illetékesei egyeztettek a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel. Dancă elmondása szerint ez az emelés objektív mutatókra épül, és úgy növeli a polgárok vásárlóerejét, hogy az nem lesz negatív hatással a román gazdaság versenyképességére és nem bontja meg a makrogazdasági egyensúlyt.
Florin Cîțu pénzügyminiszter vázolta a minimálbér emelésére vonatkozó három javasolt forgatókönyvet. Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019 októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2080 lejről 2230 lejre nő. A másik két forgatókönyvnek ugyanez az alapja, ám különböző korrekciós mechanizmusokat tartalmaz a gazdasági növekedés (makrogazdasági kockázatok), illetve a munkanélküliség (munkaerőpiaci egyensúlyhiány) függvényében. A tárcavezető szerint egyik forgatókönyvben sem lehet rosszabb eset annál, hogy nem nőnek a bérek. Kérdésre válaszolva Cîţu kifejtette: a kiemelt minimálbérek (egyetemi végzettség, építőipar) egyelőre maradnak, de hosszú távon azt tartanák kívánatosnak, hogy országos szinten egy minimálbér legyen.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter elmondása szerint a minimálbér-emelés terén most az alkalmazottak és a vállalkozók térfelén pattog a labda, keddig kell dönteniük arról, hogy milyen álláspontra helyezkednek.
Gyengíti a lejt a mélyülő deficit
Bár hétfőn, az államfőválasztásokat követően valamelyest magához tért a román deviza, és enyhén erősödött az egységes európai fizetőeszközhöz képest, kedden, a költségvetés-kiigazítással és a büdzsé végrehajtásával kapcsolatos adatok közzétételét követően, újra lejtmenetnek indult. A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7765 lej/euró volt a hétfői 4,7722-es szint után. Tény ugyanakkor, hogy még nem érte utol a csütörtökön regisztrált 4,7808 lej/eurós történelmi csúcstól. Eközben az amerikai dollár keddi referencia-árfolyama 4,3356 lei lej volt, ami szintén enyhe növekedést jelent a hétfői 4,3325-ös szinthez mérten, pénteken pedig még 4,3160 lej/euró volt a hivatalos árfolyam. A font sterling viszont teret veszített a lejhez képest, az 5,5735 lej/font sterlinges árfolyam enyhe csökkenést jelent a hétfői 5,5805-ös szinthez viszonyítva. Mint ismeretes, a lej nagyjából három hónapja, pontosabbam szeptemberben indult lejtmenetnek, a trend pedig az elmúlt három hétben felgyorsult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!