Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma mostani jelentése egyértelmű üzenetet hordoz: az árakat visszafogó sokévi növekedés után a világ gabonapiaca egyre szűkösebbé, érzékenyebbé és drágábbá válhat a következő időszakban.
Idén áprilisban Romániában 4 682 638 nyugdíjast tartottak nyilván, ami 1 836 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!