Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!