Nem üti a széle a hosszát. A vártnál kevesebb pénz folyt be a román államkasszába
Fotó: Pixabay.com
Becsületesen elszámolta a szociáldemokrata kormány a 2019-es évi állami költségvetés bevételeit, de az sincs rendjén Édler András szerint, hogy a liberális kabinet is arra összpontosít, hogy kifizessék a szociális juttatásokat, illetve a rosszul gazdálkodó önkormányzatoknak a működésre, valamint fizetésekre biztosítsák a fedezetet.
2019. november 28., 08:052019. november 28., 08:05
Bár Romániában megtörtént a kormányváltás, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hatalomra kerülésével nem történt meg a mentalitásváltás – értékelte a Krónika megkeresésére az idei második költségvetés-módosítás tervezetét, valamint a pénzügyminisztérium hozzáállását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden délután részt vett a pénzügyi tárca társadalmi bizottságának ülésén, ahol a büdzsékiegészítés sarokszámait ismertették.
„A testület tagjai megállapították, hogy a pénzügyminisztérium továbbra sem veszi figyelembe az ajánlásainkat, kész tények elé állítják a civil és a vállalkozói szféra képviselőit. Bár a bizottság valóban konzultatív jellegű észrevételeket fogalmaz meg, ezeket eddig sem vették, és most sem veszik figyelembe. Ha nem változik a mentalitás, nem lesz előrelépés, mindegy, hogy a szociáldemokraták vagy a liberálisok kormányoznak” – fogalmazta meg bírálatát Édler András.
Mint rámutatott, az idei második költségvetés-kiigazításnál sem történt érdemi változás,
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
A szakember állítása alátámasztására példákat is hozott: a munkaügyi minisztérium kapott 3982 millió lejt, az egészségügyi minisztérium 2898 millió lejt, hogy a betegszabadságok elmaradt juttatásait törlesszék, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium 1763 millió lejt kapott. Kisebb pozitív kiigazítást kapott a pénzügyi, valamint a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium. Nagyobb összegeket – egy- és kétmilliárd lej – vettek el viszont az oktatási, a közlekedésügyi, a mezőgazdasági, valamint a belügyminisztériumtól, arra hivatkozva, hogy ezeket a pénzeket az európai uniós pályázatok önrészére tették félre, ám az uniós pénzeket nem sikerült lehívni, ezért az önrészre sincs szükség.
A székelyföldi szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a bevételeknél a kitűzött célszámokat nem tudta tartani az állam, az adókat nem sikerült megfelelő mértékben behajtani, az alkalmazottak száma, és az átlagbér sem növekedett az elvárt mértékben.
Az első költségvetés-kiigazításnál 5,28 millió alkalmazottal számoltak, most már csak 5,16 millióval, a bruttó átlagbért akkor 5163 lejre becsülték, most 4945 lejre. A várt 5,5 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal növekedett a gazdaság. „Ez azt jelenti, hogy a különböző gazdaságélénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt, vagy túlbecsülték ezek hatásait” – szögezte le Édler András, aki szerint aggasztó, hogy
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány.
Mint a gazdasági szakértő kiemelte: nincs rendben, hogy a rosszul gazdálkodó önkormányzatok év végén kérik a kiegészítést működésre, fizetésekre. „A közszférában túl magas béreket határoznak meg, amire nem tudják kigazdálkodni a fedezetet, de év végén kérik a költségvetés-kiegészítést. Miközben a magánszférában sokkal alacsonyabbak a bérek, a közszféra béreit a vállalkozók által befizetett adókból fizetik, ám a cégek nem kérhetnek állami segítséget, adómentességet, ha nincs elég bevételük a fizetésekre. Ez így nincs megfelelően összehangolva” – összegzett a kereskedelmi kamara elnöke.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
szóljon hozzá!