B terv a milliárdos tarnicai vízerőműprojekt „kidugaszolására”

A hatóságok ennek megfelelően tavaly ismét versenytárgyalást írtak ki a korábban egymilliárd eurósra becsült befektetés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, annak ellenére, hogy jóval korábban már készült hasonló terv.

Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, de idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett. Viszont néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de változtattak a műszaki követelményeken. A júniusi határidőig két – meg nem nevezett – cég jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

„Ezáltal kijelenthetjük, hogy hivatalosan elkezdődött a tarnicai vízerőmű megvalósítása” – jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.

korábban írtuk

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Tarnicai vízerőmű: „semmiféle előrelépés”

Burudja azonban most nem mutatkozott lelkesnek. Emlékeztetett, hogy miniszteri kinevezése után felszólította a SAPE-t, intézkedjen a megvalósíthatósági tanulmány ügyében.

– jelentette ki Burduja. Aki ennek ismeretében közölte, a japán Itochu és a francia EDF energetikai óriásvállalat továbbra is érdeklődik a tarnicai projekt iránt, a napokban is tárgyaltak az említett „stratégiai partnerekkel”, akik saját költségen elkészítenék a megvalósíthatósági tanulmányt, és természetesen meg is építenék a vízerőművet (ezt már bizonyára a román állam pénzéből).

„Ha törik, ha szakad, nem mondok le róla, a projekt napvilágot lát, miniszterként velem vagy nélkülem, ugyanis Románia energiája nem várathat többet magára az ország és a következő generációk jövője érdekében” – hangoztatta Burduja.

Energikus vízerőmű

Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.

A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.