Fotó: Gov.ro
Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter hétfőn bejelentette, hogy a miniszteri tanács keddi ülésén kérni fogja Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos lemondását.
2024. január 22., 15:292024. január 22., 15:29
2024. január 22., 16:442024. január 22., 16:44
A tárcavezető Marosvásárhelyen folytatott megbeszélést a helyi gazdákkal, ebből az alkalomból tette kijelentését. A miniszter az Agerpres hírügynökség szerint felidézte, a miniszteri tanácsban 15 uniós ország támogatta, hogy Románia esetében tekintsenek el a helyes mezőgazdasági gyakorlat uniós szabályrendszerének (GAEC) 7-es és 8-as pontjától, többek között Németország és Franciaország is.
– mondta Barbu. Emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háború öt ország gazdáit érinti, és jelenleg nincs jogi keret a rájuk vonatkozó ideiglenes szabályok meghosszabbítására. „Háborús időszakot élünk, és öt tagállamot igenis közvetlenül érint az Oroszország által Ukrajna ellen indított konfliktus” – magyarázta Barbu. Ha nem tudják elérni, hogy az érintett öt ország esetében eltekintsenek a GAEC 7-es és 8-as pontjától, kérni fogja Janusz Wojciechowski biztos lemondását – nyomatékosította a román miniszter.
Tavaly a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára a támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.
A magyar Nemzeti Agrárkamara korábban arról tájékoztatott, hogy az új szabályrendszer előírásai szerint két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül – emlékeztet az MTI. A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezenfelül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és
fák kivágását is.
Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról – olvasható a NAK közleményében. A vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alóli mentesség meghosszabbítása a 13. napja tüntető romániai gazdálkodók egyik követelése. Az új KAP előírásai ugyanis többletterheket rónak a gazdákra, akik arra panaszkodnak, hogy a megemelkedett adóterhek és a belső piacra került ukrán gabona miatt már amúgy is a csőd szélére kerültek. Szerintük az országon elvileg csak áthaladó, havi több millió tonnányi ukrán gabona egy részét feketén értékesítik Romániában, és a román piacon a moldovai árunak álcázott ukrán mezőgazdasági termékek is letörik az árakat.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt.
Nem tartja jó megoldásnak a négy legnagyobb gazdaérdekvédelmi szervezetet tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség elnöke, Nicu Vasile, hogy a kormány a gazdatüntetések kapcsán külön-külön tárgyal számtalan gazdaszervezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!