Fotó: Pixabay
Alkotmányossági óvást emelt két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő romániai cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket.
2023. január 24., 20:492023. január 24., 20:49
2023. január 24., 20:562023. január 24., 20:56
A News.ro hírportál jelentése szerint az olasz Enel tulajdonában lévő Green Power Romania és a portugál EDP Renováveis romániai leányvállalat közigazgatási per keretében fordult az alkotmánybírósághoz. Szerintük a bukaresti parlament által 2021. októberében megszavazott, a 80 százalékos extraprofitadót a 2021-2022-es téli szezonra ideiglenesen bevezető törvény, valamint a 450 lejes referenciaár feletti többletnyereséget egy „energetikai átállási alapba” irányító 2022. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet is sérti a versenytörvényt, az adótörvénykönyvet és az alkotmány jogbiztonságra vonatkozó előírását.
Az Enel Green Power Romania már 2022 márciusában elérte az első, 80 százalékos extraprofitadóról szóló adóhatósági rendelet felfüggesztését, amit 2022 októberében a legfelsőbb bíróság jogerőre emelt – közölte az MTI. Az olasz cég azonban az extraprofitadó jogalapjául szolgáló törvény és a későbbi sürgősségi kormányrendelet megsemmisítése érdekében is bírósághoz fordult: ebben az ügyben csatlakozott alkotmányossági óvásához a – Romániában is napelem- és szélerőmű-parkokat működtető – portugál EDPR.
A bukaresti kormány 2025. március 31-ig központosított beszerzést vezetett be az energiapiacon: a nagybani energiapiacot működtető OPCOM állami vállalat megawattóránként 450 lejes szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező szolgáltatóknak. A Nicolae Ciucă vezette kabinet szerint azért korlátozzák ideiglenesen a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit, hogy a fedezetet biztosítsanak a lakossági fogyasztókat és a román gazdaság versenyképességét védő kormányzati intézkedésekhez.
Tavaly év végén a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra is extraprofitadót vetett ki a román kormány. A fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak az éves profit azon részére kell 60 százalékos ún. szolidaritási hozzájárulást fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten jogértelmezés végett az Európai Bizottsághoz fordult a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelettel kapcsolatban a bukaresti kormány az OMV Petrom kőolajipari társasággal támadt vitája kapcsán. Az osztrák vállalat ugyanis bejelentette, hogy nem fogja befizetni Romániában a múlt évi nyeresége utáni extraprofitadót.
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!