
Fotó: Pixabay
Alkotmányossági óvást emelt két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő romániai cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket.
2023. január 24., 20:492023. január 24., 20:49
2023. január 24., 20:562023. január 24., 20:56
A News.ro hírportál jelentése szerint az olasz Enel tulajdonában lévő Green Power Romania és a portugál EDP Renováveis romániai leányvállalat közigazgatási per keretében fordult az alkotmánybírósághoz. Szerintük a bukaresti parlament által 2021. októberében megszavazott, a 80 százalékos extraprofitadót a 2021-2022-es téli szezonra ideiglenesen bevezető törvény, valamint a 450 lejes referenciaár feletti többletnyereséget egy „energetikai átállási alapba” irányító 2022. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet is sérti a versenytörvényt, az adótörvénykönyvet és az alkotmány jogbiztonságra vonatkozó előírását.
Az Enel Green Power Romania már 2022 márciusában elérte az első, 80 százalékos extraprofitadóról szóló adóhatósági rendelet felfüggesztését, amit 2022 októberében a legfelsőbb bíróság jogerőre emelt – közölte az MTI. Az olasz cég azonban az extraprofitadó jogalapjául szolgáló törvény és a későbbi sürgősségi kormányrendelet megsemmisítése érdekében is bírósághoz fordult: ebben az ügyben csatlakozott alkotmányossági óvásához a – Romániában is napelem- és szélerőmű-parkokat működtető – portugál EDPR.
A bukaresti kormány 2025. március 31-ig központosított beszerzést vezetett be az energiapiacon: a nagybani energiapiacot működtető OPCOM állami vállalat megawattóránként 450 lejes szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező szolgáltatóknak. A Nicolae Ciucă vezette kabinet szerint azért korlátozzák ideiglenesen a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit, hogy a fedezetet biztosítsanak a lakossági fogyasztókat és a román gazdaság versenyképességét védő kormányzati intézkedésekhez.
Tavaly év végén a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra is extraprofitadót vetett ki a román kormány. A fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak az éves profit azon részére kell 60 százalékos ún. szolidaritási hozzájárulást fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten jogértelmezés végett az Európai Bizottsághoz fordult a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelettel kapcsolatban a bukaresti kormány az OMV Petrom kőolajipari társasággal támadt vitája kapcsán. Az osztrák vállalat ugyanis bejelentette, hogy nem fogja befizetni Romániában a múlt évi nyeresége utáni extraprofitadót.

A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!