Fotó: Barabás Ákos
Nehéz helyzetbe került Románia, de az Európai Unió nyugati része is, miután vasárnap hatályba lépett az Európai Unió által az orosz kőolajtermékekre az ukrajnai háború miatt kivetett embargó.
2023. február 05., 13:452023. február 05., 13:45
2023. február 05., 13:502023. február 05., 13:50
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a romániai finomítóknak a tavaly importált gázolaj 80 százalékára kell alternatív forrásokat találniuk, míg az EU szintjén ez az arány valamivel kedvezőbb, 50 százalék.
Benzin tekintetében Románia jól áll, mivel nettó exportőrnek számít, ám a gázolaj tekintetében teljesen ellentétes a helyzet.
2021 első kilenc hónapjában 1,3 millió tonna orosz gázolajat hozott be, a teljes évben pedig 1,79 millió tonnát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nem csupán Oroszországból nem importálhat gázolajat, hanem azon országokból sem, amelyek mentességet kaptak az orosz kőolajra kivetett embargó alól, de amelyeknek ennek fejében tilos a feldolgozott kőolajtermékeket exportálniuk.
Az embargó mindazonáltal nem azonnal érezteti a hatását.
A 2002-ben, illetve 2023 januárjában az EU-tagállamok – köztük Románia – által importált nagy mennyiségű termék célja az, hogy elkerüljék a hiányt, különösen a gázolaj terén.
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Emellett a rendelkezésre álló szállítóeszközöket még február 5-e előtt feltöltötték orosz kőolaj-termékekkel, és útnak indították.
Az első határok áprilisban jelentkezhetnek, amikor a kereslet szezonális növekedése mellett a készletek is elkezdenek megcsappanni.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát.
Úgy vélte: az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1-1,5 millió hordó gázolajimportra szorul. E mennyiségnek több mint a felét eddig Oroszországból szerezte be az unió – fűzte hozzá.
A szakértő elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25-30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő napokban, hetekben még nem lesznek ellátási problémák.
Hortay Olivér ugyanakkor közölte:
Prognózisa szerint elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak.
Mint felidézte, Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másfelől sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.
Hortay Olivér egyúttal nagyon súlyos, abszurd javaslatnak nevezte azt az uniós szankciós elképzelést, amely az összes orosz fosszilis energiahordozó – köztük a földgáz, azon felül pedig a nukleáris fűtőelemek – behozatalát megtiltaná. Úgy vélte, a javaslatnak nagyon súlyos következményei lennének, és akár az áramellátásban is súlyos problémákat okozhat.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!