Fotó: Barabás Ákos
Nehéz helyzetbe került Románia, de az Európai Unió nyugati része is, miután vasárnap hatályba lépett az Európai Unió által az orosz kőolajtermékekre az ukrajnai háború miatt kivetett embargó.
2023. február 05., 13:452023. február 05., 13:45
2023. február 05., 13:502023. február 05., 13:50
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a romániai finomítóknak a tavaly importált gázolaj 80 százalékára kell alternatív forrásokat találniuk, míg az EU szintjén ez az arány valamivel kedvezőbb, 50 százalék.
Benzin tekintetében Románia jól áll, mivel nettó exportőrnek számít, ám a gázolaj tekintetében teljesen ellentétes a helyzet.
2021 első kilenc hónapjában 1,3 millió tonna orosz gázolajat hozott be, a teljes évben pedig 1,79 millió tonnát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nem csupán Oroszországból nem importálhat gázolajat, hanem azon országokból sem, amelyek mentességet kaptak az orosz kőolajra kivetett embargó alól, de amelyeknek ennek fejében tilos a feldolgozott kőolajtermékeket exportálniuk.
Az embargó mindazonáltal nem azonnal érezteti a hatását.
A 2002-ben, illetve 2023 januárjában az EU-tagállamok – köztük Románia – által importált nagy mennyiségű termék célja az, hogy elkerüljék a hiányt, különösen a gázolaj terén.
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Emellett a rendelkezésre álló szállítóeszközöket még február 5-e előtt feltöltötték orosz kőolaj-termékekkel, és útnak indították.
Az első határok áprilisban jelentkezhetnek, amikor a kereslet szezonális növekedése mellett a készletek is elkezdenek megcsappanni.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát.
Úgy vélte: az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1-1,5 millió hordó gázolajimportra szorul. E mennyiségnek több mint a felét eddig Oroszországból szerezte be az unió – fűzte hozzá.
A szakértő elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25-30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő napokban, hetekben még nem lesznek ellátási problémák.
Hortay Olivér ugyanakkor közölte:
Prognózisa szerint elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak.
Mint felidézte, Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másfelől sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.
Hortay Olivér egyúttal nagyon súlyos, abszurd javaslatnak nevezte azt az uniós szankciós elképzelést, amely az összes orosz fosszilis energiahordozó – köztük a földgáz, azon felül pedig a nukleáris fűtőelemek – behozatalát megtiltaná. Úgy vélte, a javaslatnak nagyon súlyos következményei lennének, és akár az áramellátásban is súlyos problémákat okozhat.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!