Embargós kihívások. Románia sok országnál jobb helyzetben van, mivel van kijárata a tengerre
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, amikor a kar által a témában készített elemzésről faggattuk.
2022. június 08., 08:522022. június 08., 08:52
2022. június 09., 07:302022. június 09., 07:30
Kihívást jelent az Európai Unió tagországainak, hogy megoldást találjanak az orosz kőolajembargó miatt kialakuló helyzetre – ez a következtetése a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatos kutatócsoportja által készített elemzésnek. A kutatók egy héttel az uniós megállapodást követően megvizsgálták, miként alakult az európai országok stratégiája az elmúlt húsz esztendő alatt a kőolaj és kőolajtermékek orosz importjára vonatkozóan. Szász Levente kolozsvári közgazdász, a kar dékánhelyettese, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, az adatokból az látszik, hogy
Amint arról korábban beszámoltunk, az európai uniós tagállamok vezetői úgy fogadták el az orosz olajembargóról szóló szankciókat, hogy az csak a tankhajókon érkező nyersanyagra vonatkozik, a csővezetéken érkezőre nem, ami által Magyarország gyakorlatilag kedvezményt kapott.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
„Az uniós egyezményt nehezen sikerült tető alá hozni, és még nem teljesen világosak a részletek, de jobban megmagyarázza a történéseket, ha megértjük az elmúlt húsz év folyamatait” – fejtette ki kérdésünkre Szász Levente. Rámutatott: a nagy importőrök általában növelték az Oroszországból megvásárolt mennyiséget, még a Krím-félsziget elfoglalása után is csak két-három évvel indult be egy enyhe csökkenési folyamat.
Fotó: Forrás: Csíki Ottó, közgazdász doktori hallgató, BBTE
az évek során folyamatosan emelkedett az importjuk, és bár az utolsó két-három évben tetten érhető bizonyos mértékű csökkenés, még mindig óriási mennyiségeket vásárolnak.
– fejtette ki a közgazdász. A számokból az is kiderül, hogy az uniós tagországok közül Magyarország, Bulgária és Horvátország csökkentette leginkább százalékarányosan az orosz kőolajfüggőségét, tehát az elmúlt húsz év során a függetlenedési stratégiát követték, jelentősen csökkentve az orosz import arányát a teljes kőolajimportból. Ez ellentmond annak, amit a tárgyalások során Magyarország kapcsán elhangzott, hiszen 80 százalékról 40 százalékra csökkentette az évek során az orosz függőséget, tehát ez egy meghatározó irány, még akkor is ha a függősége még mindig nagyobb, mint Romániáé.
Százalékos értéket figyelembe véve Szlovákia van a legnehezebb helyzetben, ott a függőség nem is csökkent. Szász Levente hangsúlyozta, a mennyiségek tekintetében Németország és Hollandia áll nagy kihívások előtt, Lengyelország szintén hatalmas mennyiségeket importál Oroszországból.
Szász Levente
Fotó: Székelyhon Tv
„Erre a helyzetre megoldást találni komoly feladat az országok kormányai számára, nemcsak be kell helyettesíteni az orosz kőolajat és a kőolajtermékeket, de meg kell találni erre a logisztikát, és az sem utolsó szempont, hogy milyen áron tudják majd beszerezni az energiahordozókat” – részletezte az elemző.
„Még azoknak az országoknak is meg kell találniuk a válaszokat, ahol elkezdődött a függetlenedés az orosz kőolajtól. Románia ebből a szempontból a középmezőnyben van, nem a legnehezebb a helyzete, például van kijárata a tengerre, ami segíti a megoldást, ez nem minden országnak áll rendelkezésére, de így sem könnyű feladat az orosz kőolajimport behelyettesítése” – fogalmazta meg Szász Levente. Egyúttal rámutatott: az utolsó megbízható Eurostat-adatok 2020-ból vannak, de két év alatt nem történtek gyökeres változások, és 2022-re nincs olyan várakozás, hogy ez a kimutatás megváltozott volna.
Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani.
Megállapodás született az uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!