Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
2024. június 24., 16:562024. június 24., 16:56
Az erdélyi gazdák számára is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is. Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá – tájékoztatta szerkesztőségünket az RMDSZ sajtóosztálya. Mint írták, ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő liberális képviselőkkel.
„Ennek megfelelően áprilisban elértük, hogy az Európai Parlament arról szavazzon, hogy a vészféket olyan termékekre is kiterjesszék mint a gabonafélék és a méz. A végleges megállapodás az automatikus védintézkedési mechanizmus hatályát az Európai Bizottság által javasolt termékeken,
Az automatikus védintézkedési mechanizmus arra kötelezi a bizottságot, hogy ismét vámkontingenseket vezessen be, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021, 2022 és 2023 első félévében behozott mennyiségek számtani átlagát” – magyarázta a frissen újraválasztott EP-képviselő.
A zab esetében ez az átlag 2440,56 tonna. Amint ezt a mennyiséget elérték, a bizottság a 2016 óta hatályos kereskedelmi megállapodás értelmében újra bevezette a megfelelő védővámot, 89 euró/tonna értékben. „Az EB azért is tudott gyorsan döntést hozni, miután a liberalizáció kiterjesztéséről szóló megállapodás június 6-án hatályba lépett, mivel a vészfék alkalmazására rendelkezésre álló időszak 21 napról 14 napra csökkent, ahogyan az Európai Parlament – indítványunkra – ezt megszabta” – részletezte Winkler Gyula.
Jó hírrel szolgált a budapesti Agrárminisztérium: a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon idén ismét megugrott a kereslet Közép-Kelet-Európa egyik legjobb minőségű kenyérgabonájára, a Magyarországon megtermelt búzára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!