Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
2024. június 24., 16:562024. június 24., 16:56
Az erdélyi gazdák számára is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is. Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá – tájékoztatta szerkesztőségünket az RMDSZ sajtóosztálya. Mint írták, ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő liberális képviselőkkel.
„Ennek megfelelően áprilisban elértük, hogy az Európai Parlament arról szavazzon, hogy a vészféket olyan termékekre is kiterjesszék mint a gabonafélék és a méz. A végleges megállapodás az automatikus védintézkedési mechanizmus hatályát az Európai Bizottság által javasolt termékeken,
Az automatikus védintézkedési mechanizmus arra kötelezi a bizottságot, hogy ismét vámkontingenseket vezessen be, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021, 2022 és 2023 első félévében behozott mennyiségek számtani átlagát” – magyarázta a frissen újraválasztott EP-képviselő.
A zab esetében ez az átlag 2440,56 tonna. Amint ezt a mennyiséget elérték, a bizottság a 2016 óta hatályos kereskedelmi megállapodás értelmében újra bevezette a megfelelő védővámot, 89 euró/tonna értékben. „Az EB azért is tudott gyorsan döntést hozni, miután a liberalizáció kiterjesztéséről szóló megállapodás június 6-án hatályba lépett, mivel a vészfék alkalmazására rendelkezésre álló időszak 21 napról 14 napra csökkent, ahogyan az Európai Parlament – indítványunkra – ezt megszabta” – részletezte Winkler Gyula.
Jó hírrel szolgált a budapesti Agrárminisztérium: a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon idén ismét megugrott a kereslet Közép-Kelet-Európa egyik legjobb minőségű kenyérgabonájára, a Magyarországon megtermelt búzára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!