Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Jó hírrel szolgált a budapesti Agrárminisztérium: a hagyományos nyugat-európai felvevőpiacokon idén ismét megugrott a kereslet Közép-Kelet-Európa egyik legjobb minőségű kenyérgabonájára, a Magyarországon megtermelt búzára.
2024. június 24., 16:132024. június 24., 16:13
Magyarországon országszerte elkezdődött az aratás, idén azonban már nem az elmúlt két esztendő értékesítési bizonytalansága fogadja a gazdákat. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az élénkülő kivitelnek köszönhetően a magyarországi gabonaraktárak szinte ki is ürültek mostanra.
így a visszajelzések szerint a belföldi raktárak kihasználtsága az aratás kezdetére 10 százalék alá csökkent. Magyarország 2022 második felében 1,9 millió tonna gabonát exportált, 2023 második felében már 3,3 millió tonnát. Az Olaszországba irányuló kivitel különösen jól alakult, oda jutott az idei első három hónap 2,1 millió tonnás gabonaexportjának majdnem a fele, ezzel az elmúlt éveket jellemző visszaesés megfordult.
Az államtitkár azt is közölte, hogy az egységes kérelmek alapján a nyári aratású növények vetésterülete csökkent. Tavalyhoz képest őszi búza 864 ezer hektáron, 18 százalékkal kisebb területen terem, az őszi árpa 260 ezer hektáros területe majdnem 35 százalékkal kisebb éves összevetésben. Az őszi betakarítású növények vetésterülete ugyanakkor majdnem 11 százalékkal nőtt, összességében eléri az 1,7 millió hektárt. A szójáé 112 ezer hektárral majdnem a kétszerese az elmúlt 5 év átlagának.
A mostani szárazság kedvez a betakarítási munkálatoknak, a kora nyári esőzések jót tettek a kapásnövényeknek. A termés átlagos lehet, az őszi kalászosok eredményei viszont gyengébbek a várakozásoknál.
Az elmúlt napokban a Partium és Közép-Erdély több részén is elkezdődött az aratás, a gazdák nálunk is bizakodóbbak. Román szakemberek szerint a romániai gabonaexport is élénkült, miután több nyugat-európai felvásárló lemondott a gyenge minőségű ukrajnai kenyérgabona behozataláról, és helyette visszatért a kelet-európai nyersanyag megvásárlására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!