Infúzióra szorulnak? A polgármesterek szerint nem a beígért összegeket utalta a kormány, így a kórházak fenntartása is veszélybe kerülhet
Fotó: 123RF
Bár korábban úgy tűnt, hogy sikerült a kormánynak és a polgármestereknek kompromisszumos megoldást találniuk a 2019-es évi állami költségvetés kapcsán, most újabb konfliktus van kibontakozóban. A helyi elöljárók hazugsággal vádolják a szociálliberális kabinetet, és újabb párbeszédet sürgetnek, azt mondják ugyanis, hogy a beígértnél több milliárd lejjel kevesebbet kapnak. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt mondja, nem érzi magát felelősnek az elöljárók által felrótt helyzetért.
2019. április 03., 09:382019. április 03., 09:38
2019. április 03., 09:412019. április 03., 09:41
Becsapva érzik magukat a romániai polgármesterek – mind a községi, mind pedig a megyei jogú városi elöljárók azt mondják, nem épp olyan lett végül a 2019-es évi állami költségvetés rájuk vonatkozó része, mint amilyent Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nekik ígért. Érvként a helyi önkormányzatokat tömörítő egyesületek a hét végén egy dokumentumot is bemutattak a Digi 24 hírtelevíziónak, amelyet rajtuk kívül a pénzügyi tárca vezetője látott el kézjegyével, ám amit a kormány egyetlen percig sem tartott tiszteletben, így
Ez pedig számításaik szerint azt jelenti, hogy több mint 10 millió állampolgár sínyli majd meg a szociálliberális kormány politikáját, a települések ugyanis több milliárd lejtől esnek el. A polgármesterek éppen ezért újabb egyeztetéseket kérnek a kormány tagjaival a költségvetésről, és egyúttal azt remélik, hogy a költségvetés kiigazításakor végül megkapják a beígért pénzösszegeket.
„Ámulatba ejt az állami költségvetés. A dokumentumban aláírták, hogy lakosonként 1200 lej jön, a büdzsében pedig 1000 lej van előirányozva” – adott hangot elégedetlenségének Emil Drăghici, a Romániai Községek Egyesületének elnöke, aki szerint „ez több mint hazugság”.
– szögezte le sajtónyilatkozatában Drăghici, aki jelenleg a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere; 2016-ban függetlenként, de a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával szerzett mandátumot.
Hasonlóan nyilatkoznak a romániai városok polgármesterei is. „Becsaptak. Mostanra a dolgok teljesen elszabadultak. Nem tudom, hogyan sikerül kivilágítanunk a területi közigazgatási egységeket, hogyan tudjuk kifűteni az iskolákat, hogyan támogatjuk a kórház működését, a gimnáziumot és más közszolgáltatásokat. Elkerülhetetlen a veszély, hogy nem fogjuk tudni biztosítani a működésüket. És itt a városok 85–90 százaléka érintett” – fogalmazta meg Ionel Chiriţă, a Romániai Városok Egyesületének ügyvezető elnöke.
„Fellázadtak” a költségvetés végső formája ellen a megyei jogú városok elöljárói is. „Mit kellene mondanom? Hogy jól esik, hogy mások is rádöbbentek, hogy átvertek bennünket? Nem esik jól. Én reméltem, hogy mi tévedünk. De lám, beigazolódik, hogy a mi hozzáállásunk volt a jó, és ezt sajnálkozva mondom. A pénzügyminisztérium közölt velünk valami számokat, amelyek nem válnak valóra” – fogalmazta meg Robert Negoiţă, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének elnöke, aki „civilben” Bukarest 3. kerületének egyébként szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere.
A Digi 24 hírtelevízió megkeresésére azonban
„Az ördög a részletekben rejlik” – fogalmazta meg a felmerült elégedetlenségek kapcsán tegnap a Krónika megkeresésére Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere, aki korábban Szatmárnémeti elöljárója és az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke is volt. Mint részletezte, amikor a költségvetési törvény megjelent, és nyilvánosságra kerültek a számok, az elégedetlenség is felszínre került.
– fejtette ki lapunk megkeresésére a polgármester. Rámutatott, a baj abban gyökerezik, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium vezetői „felelőtlenül nyilatkoznak, ígérnek, aláírnak, aztán az általuk javasolt, a parlamenttel jóváhagyatott költségvetésről kiderül, hogy nem reális”.
Lekapcsolják a villanyt? A polgármesterek szerint a kiutalt összegekből nem tudják biztosítania települések mindennapi kiadásait
Fotó: Gábos Albin
„Megtervezni, mellette vagy ellene érvelni, majd jóváhagyni lehet, de amikor végre kell hajtani, akkor derül ki, hogy van rá pénz vagy nincs, különösen, hogy februárban csökkent az államkassza bevétele, nemcsak az áfából, hanem a megemelt bérek ellenére még a jövedelemadóból is” – sorolta az elöljáró. Ilyés Gyula emlékeztetett ugyanakkor, hogy a tavaly óta az önkormányzatok működési költségeinek alsó határát megszabja a kormány, ha saját bevételeik ennél kisebbek, kipótolja. Az elmúlt évben egy lakosra számolva 750 lej volt ez a határérték, idén azt ígérték, hogy 1200 lejre növelik. „Állítólag volt egyezség a polgármesteri szövetségek és a pénzügyminisztérium között az 1200 lejről, aztán végül a törvényben 1000 lej szerepel, tehát egy főre számolva 200 lejjel kevesebb az ígértnél, de 250 lejjel több, mint a tavalyi” – mutatott rá Ilyés Gyula. Hozzátette, ez a mechanizmus relatív, mert például egy 2-3 ezer lakosú község jóval több pénzt kap, mint ahol csak ezer lakos van, holott a költségek nem csökkennek a lakosság számával arányosan, hiszen az adminisztrációs ernyő, a szolgáltatások ugyanazok.
„Erről lehet vitatkozni, de igazán jó képletet még nem talált senki, hogy az ország mind a 2800 községe jól járjon” – fogalmazott Ilyés Gyula, aki arra is kitért, hogy több községi polgármester félreértette a rendszert:
Az elégedetlenség másik oka, hogy miközben a kormány átadta az önkormányzatoknak a fogyatékkal élők és gondozóik juttatásainak kifizetését, mégsem biztosítja a finanszírozást 90 százalékban, mint ahogy megígérte. „Valamennyit pótol ugyan a kormány, de nem 90 százalékot. Ennél a tételnél a községek jól jártak, esetenként még a szükségesnél több pénzt is kaptak, ám a nagyvárosokat megvágta a kormány, arra hivatkozva, hogy az elmúlt év végén tartalékokat halmoztak fel, abból fedezzék ezt a kiadást” – magyarázta Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy
„Az elfogadható, hogy az év végén marad pénz, de ha évekig csak halmozódik a több tíz millió, azt jelzi, hogy valami gond van: nincsenek tervek. Így a kormány azt mondta, költsétek el a pénzt, szálljatok ki vele a piacra, ne a központi költségvetésből kérjetek, és kitalált mindenféle módszert, hogy ezt el is érje” – véli a vetési elöljáró.
Ugyanakkor hiányosságnak tartja, hogy a költségvetés már hetek óta megjelent a Hivatalos Közlönyben, és a törvényben az áll, hogy a pénzügyminisztériumnak öt napon belül le kell küldenie az önkormányzatoknak a mutatókat, hogy azok is elfogadhassák a saját büdzséjüket, de ez még mindig nem történt meg. Van olyan település, ahol így is elfogadták már a költségvetést, hiszen eltelt egy negyedév, és anélkül nem lehet fejleszteni, állnak a munkálatok, és majd ha a minisztérium leküldi a sarokszámokat, utólag módosítanak.
Ilyés Gyula különben úgy tudja, újabb egyeztetésekre kerül sor a pénzügyminisztérium és a polgármesterek különböző szövetségei között, ám meglátása szerint ennek eredménye leghamarabb csak júniusban csapódhat le. „Az első félévben nem lehet a költségvetést módosítani, de nem is logikus, hogy márciusban elfogadták, majd áprilisban rájönnek, hogy módosítani kell. Ez őrület, nem lehet egy ország pénzével ilyen módon gazdálkodni” – szögezte le Ilyés Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!