Hirdetés

Átverve érzik magukat a polgármesterek – a helyi elöljárók szerint messze nem olyan a költségvetés, mint amilyet a kormány ígért

Infúzióra szorulnak? A polgármesterek szerint nem a beígért összegeket utalta a kormány, így a kórházak fenntartása is veszélybe kerülhet •  Fotó: 123RF

Infúzióra szorulnak? A polgármesterek szerint nem a beígért összegeket utalta a kormány, így a kórházak fenntartása is veszélybe kerülhet

Fotó: 123RF

Bár korábban úgy tűnt, hogy sikerült a kormánynak és a polgármestereknek kompromisszumos megoldást találniuk a 2019-es évi állami költségvetés kapcsán, most újabb konfliktus van kibontakozóban. A helyi elöljárók hazugsággal vádolják a szociálliberális kabinetet, és újabb párbeszédet sürgetnek, azt mondják ugyanis, hogy a beígértnél több milliárd lejjel kevesebbet kapnak. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt mondja, nem érzi magát felelősnek az elöljárók által felrótt helyzetért.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. április 03., 09:382019. április 03., 09:38

2019. április 03., 09:412019. április 03., 09:41

Becsapva érzik magukat a romániai polgármesterek – mind a községi, mind pedig a megyei jogú városi elöljárók azt mondják, nem épp olyan lett végül a 2019-es évi állami költségvetés rájuk vonatkozó része, mint amilyent Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nekik ígért. Érvként a helyi önkormányzatokat tömörítő egyesületek a hét végén egy dokumentumot is bemutattak a Digi 24 hírtelevíziónak, amelyet rajtuk kívül a pénzügyi tárca vezetője látott el kézjegyével, ám amit a kormány egyetlen percig sem tartott tiszteletben, így

a települések lakosonként 200 lejjel kevesebb állami finanszírozást kapnak a beígértnél.

Hirdetés

Ez pedig számításaik szerint azt jelenti, hogy több mint 10 millió állampolgár sínyli majd meg a szociálliberális kormány politikáját, a települések ugyanis több milliárd lejtől esnek el. A polgármesterek éppen ezért újabb egyeztetéseket kérnek a kormány tagjaival a költségvetésről, és egyúttal azt remélik, hogy a költségvetés kiigazításakor végül megkapják a beígért pénzösszegeket.

Elégedetlen községek

„Ámulatba ejt az állami költségvetés. A dokumentumban aláírták, hogy lakosonként 1200 lej jön, a büdzsében pedig 1000 lej van előirányozva” – adott hangot elégedetlenségének Emil Dră­ghici, a Romániai Községek Egyesületének elnöke, aki szerint „ez több mint hazugság”.

Idézet
Tetszik, nem tetszik, kimondom, amit nem akartam: nem becsapnak, hanem kifosztanak. Nem miniszterhez méltó valamit ígérni, aztán nem megtenni”

– szögezte le sajtónyilatkozatában Drăghici, aki jelenleg a Dâmbovița megyei Vulcana-Băi polgármestere; 2016-ban függetlenként, de a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával szerzett mandátumot.

Ugyanaz a helyzet városon is

Hasonlóan nyilatkoznak a romániai városok polgármesterei is. „Becsaptak. Mostanra a dolgok teljesen elszabadultak. Nem tudom, hogyan sikerül kivilágítanunk a területi közigazgatási egységeket, hogyan tudjuk kifűteni az iskolákat, hogyan támogatjuk a kórház működését, a gimnáziumot és más közszolgáltatásokat. Elkerülhetetlen a veszély, hogy nem fogjuk tudni biztosítani a működésüket. És itt a városok 85–90 százaléka érintett” – fogalmazta meg Ionel Chiriţă, a Romániai Városok Egyesületének ügyvezető elnöke.

„Fellázadtak” a költségvetés végső formája ellen a megyei jogú városok elöljárói is. „Mit kellene mondanom? Hogy jól esik, hogy mások is rádöbbentek, hogy átvertek bennünket? Nem esik jól. Én reméltem, hogy mi tévedünk. De lám, beigazolódik, hogy a mi hozzáállásunk volt a jó, és ezt sajnálkozva mondom. A pénzügyminisztérium közölt velünk valami számokat, amelyek nem válnak valóra” – fogalmazta meg Robert Negoiţă, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének elnöke, aki „civilben” Bukarest 3. kerületének egyébként szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere.
A Digi 24 hírtelevízió megkeresésére azonban

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt mondta, nem érzi magát felelősnek az elöljárók által felrótt helyzetért.

„Az ördög a részletekben rejlik”

„Az ördög a részletekben rejlik” – fogalmazta meg a felmerült elégedetlenségek kapcsán tegnap a Krónika megkeresésére Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere, aki korábban Szatmárnémeti elöljárója és az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke is volt. Mint részletezte, amikor a költségvetési törvény megjelent, és nyilvánosságra kerültek a számok, az elégedetlenség is felszínre került.

Idézet
Mindenki háborog valamiért: a községek azért, mert a működési költségeknél több pénzre számítottak; a nagyvárosok azért, mert a szociális kiadások nagy részét rájuk terhelte a kormány”

– fejtette ki lapunk megkeresésére a polgármester. Rámutatott, a baj abban gyökerezik, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium vezetői „felelőtlenül nyilatkoznak, ígérnek, aláírnak, aztán az általuk javasolt, a parlamenttel jóváhagyatott költségvetésről kiderül, hogy nem reális”.

Lekapcsolják a villanyt? A polgármesterek szerint a kiutalt összegekből nem tudják biztosítania települések mindennapi kiadásait •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Lekapcsolják a villanyt? A polgármesterek szerint a kiutalt összegekből nem tudják biztosítania települések mindennapi kiadásait

Fotó: Gábos Albin

A félig üres, félig teli pohár

„Megtervezni, mellette vagy ellene érvelni, majd jóváhagyni lehet, de amikor végre kell hajtani, akkor derül ki, hogy van rá pénz vagy nincs, különösen, hogy februárban csökkent az államkassza bevétele, nemcsak az áfából, hanem a megemelt bérek ellenére még a jövedelemadóból is” – sorolta az elöljáró. Ilyés Gyula emlékeztetett ugyanakkor, hogy a tavaly óta az önkormányzatok működési költségeinek alsó határát megszabja a kormány, ha saját bevételeik ennél kisebbek, kipótolja. Az elmúlt évben egy lakosra számolva 750 lej volt ez a határérték, idén azt ígérték, hogy 1200 lejre növelik. „Állítólag volt egyezség a polgármesteri szövetségek és a pénzügyminisztérium között az 1200 lejről, aztán végül a törvényben 1000 lej szerepel, tehát egy főre számolva 200 lejjel kevesebb az ígértnél, de 250 lejjel több, mint a tavalyi” – mutatott rá Ilyés Gyula. Hozzátette, ez a mechanizmus relatív, mert például egy 2-3 ezer lakosú község jóval több pénzt kap, mint ahol csak ezer lakos van, holott a költségek nem csökkennek a lakosság számával arányosan, hiszen az adminisztrációs ernyő, a szolgáltatások ugyanazok.

Félreértés történhetett?

„Erről lehet vitatkozni, de igazán jó képletet még nem talált senki, hogy az ország mind a 2800 községe jól járjon” – fogalmazott Ilyés Gyula, aki arra is kitért, hogy több községi polgármester félreértette a rendszert:

azt hitték, ezt a pénzt megkapják az országos költségvetésből, holott csak a különbözetről szólt már a tervezet is.

A nagyvárosokat szorongatják

Az elégedetlenség másik oka, hogy miközben a kormány átadta az önkormányzatoknak a fogyatékkal élők és gondozóik juttatásainak kifizetését, mégsem biztosítja a finanszírozást 90 százalékban, mint ahogy megígérte. „Valamennyit pótol ugyan a kormány, de nem 90 százalékot. Ennél a tételnél a községek jól jártak, esetenként még a szükségesnél több pénzt is kaptak, ám a nagyvárosokat megvágta a kormány, arra hivatkozva, hogy az elmúlt év végén tartalékokat halmoztak fel, abból fedezzék ezt a kiadást” – magyarázta Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy

a kormány „ráállt a nagyvárosokra”, mert az elmúlt év végén több milliárd lej maradt a számláikon.

„Az elfogadható, hogy az év végén marad pénz, de ha évekig csak halmozódik a több tíz millió, azt jelzi, hogy valami gond van: nincsenek tervek. Így a kormány azt mondta, költsétek el a pénzt, szálljatok ki vele a piacra, ne a központi költségvetésből kérjetek, és kitalált mindenféle módszert, hogy ezt el is érje” – véli a vetési elöljáró.

Tovább késlekedik a kormány

Ugyanakkor hiányosságnak tartja, hogy a költségvetés már hetek óta megjelent a Hivatalos Közlönyben, és a törvényben az áll, hogy a pénzügyminisztériumnak öt napon belül le kell küldenie az önkormányzatoknak a mutatókat, hogy azok is elfogadhassák a saját büdzséjüket, de ez még mindig nem történt meg. Van olyan település, ahol így is elfogadták már a költségvetést, hiszen eltelt egy negyedév, és anélkül nem lehet fejleszteni, állnak a munkálatok, és majd ha a minisztérium leküldi a sarokszámokat, utólag módosítanak.

Ilyés Gyula különben úgy tudja, újabb egyeztetésekre kerül sor a pénzügyminisztérium és a polgármesterek különböző szövetségei között, ám meglátása szerint ennek eredménye leghamarabb csak júniusban csapódhat le. „Az első félévben nem lehet a költségvetést módosítani, de nem is logikus, hogy márciusban elfogadták, majd áprilisban rájönnek, hogy módosítani kell. Ez őrület, nem lehet egy ország pénzével ilyen módon gazdálkodni” – szögezte le Ilyés Gyula.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés