Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 03., 09:342009. március 03., 09:34
Új adófajta bevezetésével szeretné a pénzügyi tárca tovább fehéríteni a gazdaságot. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte: egyes gazdasági szegmensekben – így a kiskereskedelemben, a közlekedésben, a szállodaiparban, valamint a vendéglátóiparban – be kívánják vezetni az átalányadó intézményét. Ez azt jelenti, hogy az érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozók nem nyereségük egy bizonyos százalékát, hanem előre meghatározott, stabil összeget fizetnének be az adóhivatal kasszájába évente.
Az új adónem ugyanakkor nem érinti az áfa mértékét. „Egyelőre még nem szögeztük le az átalányadó mértékét és kiszámítási módozatait. Ugyanakkor az érintett ágazatokban több ezer olyan cég tevékenykedik az országban, amelyek hivatalosan veszteségesek, ezért nem fizetnek nyereségadót, a valóságban azonban jelentős profitra tesznek szert” – mutatott rá a miniszter. Az új adónemet – amely az érintett ágazatokban maga után vonná a jelenleg 16 százalékos nyereségadó eltörlését – minden érintett szegmensben az arra jellemző adottságok alapján számítanak ki, és az új adótörvénykönyvben rögzítenek.
Az új adónem bevezetése vegyes reakciókat váltott ki az érintettekből. A The Money Channel gazdasági csatorna által megszólaltatott illetékesek egy része kedvezően fogadta a pénzügyi tárca kezdeményezését, mások viszont úgy vélik, az átalányadó bevezetése számos céget csődbe juttathat. Paul Marasoiu, a szállodamenedzsmenttel és tanácsadással is foglalkozó Peacock Hotels elnöke úgy vélte, az átalányadó kedvezően befolyásolja a szállodaipar fejlődését, mivel egyrészt mentalitásváltást idéz elő, másrészt pedig növeli a turisztikai ágazat GDP-részesedését.
„Mostanáig elkerülte a figyelmet, hogy a turisztikai ágazatban is jelentős az adócsalás mértéke. Ezzel az intézkedéssel elérhetővé válik, hogy minden piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, és kiiktathatóak lesznek az ügyeskedők. A turizmus GDP-részesedése akár kétszeresére is növekedhet, ha kifehéredik az ágazat ma még szürkén működő része is” – vélte a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy az átalányadó mostani bevezetése talán mégsem a legalkalmasabb, és a piaci szereplők nehezen emésztik meg az új intézkedést.
Hasonló véleményen van Dragoş Anastasiu, az Eurolines elnöke is, aki szerint az átalányadó logikus lépés lenne, és jelentősen megkönnyítené az érintett cégek könyvelését, ugyanakkor mostani bevezetése a gazdasági válság miatt nem lenne a legszerencsésebb. „Minden többletadó sietteti a vég eljövetelét, főleg úgy, hogy mi, közlekedési cégek amúgy is számos adó és illeték terhe alatt nyögünk. Mindenki a túlélésre rendezkedett be, aki jól szervezi meg a működését, nyereséges lesz” – hangoztatta.
Az átalányadó ellenzői azonban apokaliptikus képet festenek. „Az új adó számos céget elriaszt tevékenysége folytatásától, egyeseket pedig egyenesen csődbe juttat” – vélte Nicolae Demetriade, a World Travel elnöke.
A kormány által az Európai Bizottságnak múlt héten elküldött konvergenciaprogram szerint egyébként nem szűnik meg teljes mértékben az egykulcsos adó, a kormány pedig vállalja, hogy szigorú pénzügypolitikát folytat, és hatékonyabbá teszi a közkiadásokat. Emellett behajtják a jelentős tartozást felhalmozó cégek adósságait.
A folyamatot fokozatosan hajtják végre, először azon javakat foglalják le, amelyek hiánya nem érinti közvetlenül az érintett cégek fő működési területét, emellett havonta ellenőrzik a pénzügyi helyzetüket. A várakozások szerint ugyanakkor idén a gazdasági válság miatt felére csökken az országban a külföldi befektetések aránya, így a tavalyi 9 milliárd euró helyett mintegy 4,7 millió euró értékű beruházásra számít a kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok