
Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 03., 09:342009. március 03., 09:34
Új adófajta bevezetésével szeretné a pénzügyi tárca tovább fehéríteni a gazdaságot. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte: egyes gazdasági szegmensekben – így a kiskereskedelemben, a közlekedésben, a szállodaiparban, valamint a vendéglátóiparban – be kívánják vezetni az átalányadó intézményét. Ez azt jelenti, hogy az érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozók nem nyereségük egy bizonyos százalékát, hanem előre meghatározott, stabil összeget fizetnének be az adóhivatal kasszájába évente.
Az új adónem ugyanakkor nem érinti az áfa mértékét. „Egyelőre még nem szögeztük le az átalányadó mértékét és kiszámítási módozatait. Ugyanakkor az érintett ágazatokban több ezer olyan cég tevékenykedik az országban, amelyek hivatalosan veszteségesek, ezért nem fizetnek nyereségadót, a valóságban azonban jelentős profitra tesznek szert” – mutatott rá a miniszter. Az új adónemet – amely az érintett ágazatokban maga után vonná a jelenleg 16 százalékos nyereségadó eltörlését – minden érintett szegmensben az arra jellemző adottságok alapján számítanak ki, és az új adótörvénykönyvben rögzítenek.
Az új adónem bevezetése vegyes reakciókat váltott ki az érintettekből. A The Money Channel gazdasági csatorna által megszólaltatott illetékesek egy része kedvezően fogadta a pénzügyi tárca kezdeményezését, mások viszont úgy vélik, az átalányadó bevezetése számos céget csődbe juttathat. Paul Marasoiu, a szállodamenedzsmenttel és tanácsadással is foglalkozó Peacock Hotels elnöke úgy vélte, az átalányadó kedvezően befolyásolja a szállodaipar fejlődését, mivel egyrészt mentalitásváltást idéz elő, másrészt pedig növeli a turisztikai ágazat GDP-részesedését.
„Mostanáig elkerülte a figyelmet, hogy a turisztikai ágazatban is jelentős az adócsalás mértéke. Ezzel az intézkedéssel elérhetővé válik, hogy minden piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, és kiiktathatóak lesznek az ügyeskedők. A turizmus GDP-részesedése akár kétszeresére is növekedhet, ha kifehéredik az ágazat ma még szürkén működő része is” – vélte a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy az átalányadó mostani bevezetése talán mégsem a legalkalmasabb, és a piaci szereplők nehezen emésztik meg az új intézkedést.
Hasonló véleményen van Dragoş Anastasiu, az Eurolines elnöke is, aki szerint az átalányadó logikus lépés lenne, és jelentősen megkönnyítené az érintett cégek könyvelését, ugyanakkor mostani bevezetése a gazdasági válság miatt nem lenne a legszerencsésebb. „Minden többletadó sietteti a vég eljövetelét, főleg úgy, hogy mi, közlekedési cégek amúgy is számos adó és illeték terhe alatt nyögünk. Mindenki a túlélésre rendezkedett be, aki jól szervezi meg a működését, nyereséges lesz” – hangoztatta.
Az átalányadó ellenzői azonban apokaliptikus képet festenek. „Az új adó számos céget elriaszt tevékenysége folytatásától, egyeseket pedig egyenesen csődbe juttat” – vélte Nicolae Demetriade, a World Travel elnöke.
A kormány által az Európai Bizottságnak múlt héten elküldött konvergenciaprogram szerint egyébként nem szűnik meg teljes mértékben az egykulcsos adó, a kormány pedig vállalja, hogy szigorú pénzügypolitikát folytat, és hatékonyabbá teszi a közkiadásokat. Emellett behajtják a jelentős tartozást felhalmozó cégek adósságait.
A folyamatot fokozatosan hajtják végre, először azon javakat foglalják le, amelyek hiánya nem érinti közvetlenül az érintett cégek fő működési területét, emellett havonta ellenőrzik a pénzügyi helyzetüket. A várakozások szerint ugyanakkor idén a gazdasági válság miatt felére csökken az országban a külföldi befektetések aránya, így a tavalyi 9 milliárd euró helyett mintegy 4,7 millió euró értékű beruházásra számít a kormány.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.