Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 03., 09:342009. március 03., 09:34
Új adófajta bevezetésével szeretné a pénzügyi tárca tovább fehéríteni a gazdaságot. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte: egyes gazdasági szegmensekben – így a kiskereskedelemben, a közlekedésben, a szállodaiparban, valamint a vendéglátóiparban – be kívánják vezetni az átalányadó intézményét. Ez azt jelenti, hogy az érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozók nem nyereségük egy bizonyos százalékát, hanem előre meghatározott, stabil összeget fizetnének be az adóhivatal kasszájába évente.
Az új adónem ugyanakkor nem érinti az áfa mértékét. „Egyelőre még nem szögeztük le az átalányadó mértékét és kiszámítási módozatait. Ugyanakkor az érintett ágazatokban több ezer olyan cég tevékenykedik az országban, amelyek hivatalosan veszteségesek, ezért nem fizetnek nyereségadót, a valóságban azonban jelentős profitra tesznek szert” – mutatott rá a miniszter. Az új adónemet – amely az érintett ágazatokban maga után vonná a jelenleg 16 százalékos nyereségadó eltörlését – minden érintett szegmensben az arra jellemző adottságok alapján számítanak ki, és az új adótörvénykönyvben rögzítenek.
Az új adónem bevezetése vegyes reakciókat váltott ki az érintettekből. A The Money Channel gazdasági csatorna által megszólaltatott illetékesek egy része kedvezően fogadta a pénzügyi tárca kezdeményezését, mások viszont úgy vélik, az átalányadó bevezetése számos céget csődbe juttathat. Paul Marasoiu, a szállodamenedzsmenttel és tanácsadással is foglalkozó Peacock Hotels elnöke úgy vélte, az átalányadó kedvezően befolyásolja a szállodaipar fejlődését, mivel egyrészt mentalitásváltást idéz elő, másrészt pedig növeli a turisztikai ágazat GDP-részesedését.
„Mostanáig elkerülte a figyelmet, hogy a turisztikai ágazatban is jelentős az adócsalás mértéke. Ezzel az intézkedéssel elérhetővé válik, hogy minden piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, és kiiktathatóak lesznek az ügyeskedők. A turizmus GDP-részesedése akár kétszeresére is növekedhet, ha kifehéredik az ágazat ma még szürkén működő része is” – vélte a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy az átalányadó mostani bevezetése talán mégsem a legalkalmasabb, és a piaci szereplők nehezen emésztik meg az új intézkedést.
Hasonló véleményen van Dragoş Anastasiu, az Eurolines elnöke is, aki szerint az átalányadó logikus lépés lenne, és jelentősen megkönnyítené az érintett cégek könyvelését, ugyanakkor mostani bevezetése a gazdasági válság miatt nem lenne a legszerencsésebb. „Minden többletadó sietteti a vég eljövetelét, főleg úgy, hogy mi, közlekedési cégek amúgy is számos adó és illeték terhe alatt nyögünk. Mindenki a túlélésre rendezkedett be, aki jól szervezi meg a működését, nyereséges lesz” – hangoztatta.
Az átalányadó ellenzői azonban apokaliptikus képet festenek. „Az új adó számos céget elriaszt tevékenysége folytatásától, egyeseket pedig egyenesen csődbe juttat” – vélte Nicolae Demetriade, a World Travel elnöke.
A kormány által az Európai Bizottságnak múlt héten elküldött konvergenciaprogram szerint egyébként nem szűnik meg teljes mértékben az egykulcsos adó, a kormány pedig vállalja, hogy szigorú pénzügypolitikát folytat, és hatékonyabbá teszi a közkiadásokat. Emellett behajtják a jelentős tartozást felhalmozó cégek adósságait.
A folyamatot fokozatosan hajtják végre, először azon javakat foglalják le, amelyek hiánya nem érinti közvetlenül az érintett cégek fő működési területét, emellett havonta ellenőrzik a pénzügyi helyzetüket. A várakozások szerint ugyanakkor idén a gazdasági válság miatt felére csökken az országban a külföldi befektetések aránya, így a tavalyi 9 milliárd euró helyett mintegy 4,7 millió euró értékű beruházásra számít a kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok