Áruházi dömping

Az árak hétről hétre csökkennek, míg az akciós kínálatok megduplázódtak az utóbbi hónapokban. A cégek üzletpolitikája oda vezetett, hogy egyre több, immár aránylag olcsó használati cikket is lehet részletre vásárolni. Míg korábban a nagybani kereskedelmet folytató Selgros és Metro bejáratainál szigorúan ellenőrizték a vállalkozói belépőkártyát, jelenleg ezek hiánya fölött szemet hunynak. A pénztáraknál egy tartalékban lévő, más cég nevére kiállított kártyával helyettesítik. Egy hónapja a Real vezetősége is kompromisszumot kötött önmagával, amikor vásárlói bejelentésre kicseréltette a hipermarket összes, addig csak egynyelvű feliratát. Egyedül az Univers’All kényszerült meghátrálni, amikor a tavaly ősszel végleg kivonult a marosvásárhelyi piacról, áruba bocsátva üzlethelyiségét.

Az Univers’All bukása óta két másik nagyáruház nyílt, az ősszre pedig másik két multinacionális cég készül dobbantani. A vegyipari kombináttal szemben épülő Auchan és Baumax a Selgros, az Univers’All, a Metro, a Profi, a Kaufland, az Ambient, a Praktiker, a Spar és a Real után immár a tizedik, illetve tizenegyedik beruházó, amely Marosvásárhelyen készül megtelepedni. A 40 millió eurós beruházással épülő Auchan bukaresti hipermarketje után második nagyüzletét nyitja Romániában. Az ősszel nyíló áruház 8500 négyzetméteres felületével a legnagyobb hipermarket lesz a régióban.

Derűs menedzserek

„Azáltal, hogy versenyhelyzet alakul ki, csak nyerünk: mi is, a vásárló is, aki mindig a legjobbat fogja választani” – nyilatkozta a Krónikának Mariana Drãgan, az Auchan kommunikációs menedzsere. A cég arculatáért felelős szakember nem kívánta részletezni, miként próbálják elhódítani a vetélytársaktól a vásárlóközönséget. „Nekünk sajátos politikánk van, amiről egyelőre nem beszélhetek” – szögezte le szűkszavúan Drãgan. Hozzá hasonlóan más cégvezetők is optimistán nyilatkoztak a marosvásárhelyi piacról. „Nem zavar a konkurencia, hisz Marosvásárhely fejlett gazdaságú város, ahol nincs gond a vásárlóerővel” – próbált derűlátó képet festeni a jelenlegi helyzetről Günter Grieb. A Kaufland Románia vezérigazgatója visszakérdezve próbált még inkább meggyőzőnek bizonyulni. „Hol nincs manapság versenyhelyzet?” – tette fel a kérdést, majd elmondta, hogy meglátásában a jelenlegi nagyüzleteken kívül újabbak is megférnek a vásárhelyi piacon. „Mindaddig, amíg nálunk árubőség, tisztaság, rend és civilizált kiszolgálás fogadja a vevőket, nincs miért aggódnunk” – nyilatkozta Grieb, aki hozzátette, hogy a vásárlókör megőrzéséhez ennyi bőven elég, ezért a Kaufland nem volt rászorulva, hogy áruit termelői áron kínálja.

A Spar közvetlenül a téli ünnepek előtt nyitotta meg 5200 négyzetméteres marosvásárhelyi üzletházát. A 3,6 millió eurós befektetés a cég eddigi legnagyobb romániai beruházásának számít. Annak ellenére, hogy a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban fekszik, az első kéthetes időszak zsúfoltságát leszámítva az üzlet a nap bármely órájában üres. A kockázatokról kérdezett vezérigazgató elegánsan hárította el a felelősséget, mondván, hogy a temesvári központú romániai leányvállalatot – franchise alapon – két hazai üzletember hozta létre. „Ez azt jelenti, hogy teljes egészében román tőkével működő üzlethálózatról van szó, amely az elkövetkezendő esztendőkben újabb 250 szuper- és hipermarketet nyit” – nyilatkozta Risso Tizzanini.

A meglévő is sok?

Csegzi Sándor alpolgármester szerint a cégvezetők derűlátását nem támasztják alá konkrét adatok. „Legyünk őszinték: Marosvásárhely és környéke egyelőre nem bír meg ekkora árutömeget. A régiónak nemhogy újabb hipermarketet, de még a meglévőket sem sikerül eltartania” – vélekedett Csegzi.

Csegzi Sándor egyetért azzal a felvetéssel, hogy egyetlen vállalkozócsoport sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hosszú távon veszteségesen működtessen egy üzletet. Szerinte nincs miért sajnálni a multinacionális cégeket, mert beruházásaikkal a megadózandó nyereségüket csökkentik. „Itt lényegében nem az azonnali nyereségről van szó, hanem a helyfoglalásról. A multinacionális cégek a jövőbe tekintenek, amikor meg szeretnék vetni a lábukat egy olyan régióban, ahol, remélhetőleg, néhány év múlva sokkal nagyobb lesz a vásárlóerő” – állapította meg az elöljáró. Csegzi példaként hozta fel a Metro és a főtéren építkező kolozsvári Sora esetét, melyek évekkel ezelőtt megszerezték a telket és az építkezési engedélyt, de sokáig halasztották a beruházás elkezdését.